Biztonságosabb lett az internet: az Alice-hadművelet leleplezett százezernyi dark webes oldalt

373 ezer „láthatatlan” oldal, egyetlen üzemeltető

A nyomozás központi alakja egy 35 éves, Kínában élő férfi, akiről a német hatóságok azt állítják: több mint 373 ezer Onion weboldalt felügyelt, legalább öt éven át üzemeltette a hálózatát.

Az Onion domainek a Tor-hálózat speciális címei, amelyek csak speciális böngészőkkel és kliensprogramokkal érhetők el. A Tor célja eredetileg az anonimitás és a cenzúramentes információáramlás biztosítása, de a sötét weben rengeteg illegális tartalom és szolgáltatás is megjelent rajta.

Ebben az esetben a hálózat fő profiljai a következők voltak:

• gyermekbántalmazási anyagok „csomagjai” (CSAM, vagyis gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló tartalom)
• hackerszolgáltatások
• lopott hitelkártya-adatok

Az oldalak úgy néztek ki, mint bármelyik illegális piactér. Előnézeti képek, leírások, „csomagok”, árlisták – mindez azért, hogy a vevők elhiggyék, valódi tartalmat kapnak.

Sötét webes piramisjáték: fizetsz, de sosem kapsz semmit

A csavar az ügyben az, hogy a bűnöző valójában soha nem szállított semmit.

Az Europol szerint a cél egyértelműen az volt, hogy: „rávegyék az ügyfeleket arra, hogy fizessenek, anélkül, hogy bármilyen szolgáltatást kapnának cserébe”

Tehát a hálózat klasszikus átverésként működött:

• illegális tartalmat és szolgáltatásokat ígért
• kriptovalutában kérte a pénzt
• de a vásárlók nem kaptak hozzáférést sem CSAM-anyagokhoz, sem lopott adatokhoz, sem hacker-szolgáltatáshoz

A nyomozók becslése szerint a férfi kb. 345 ezer euró (aktuális árfolyamon több mint 130 millió forint) hasznot zsebelt be, nagyjából 10 ezer ügyféltől. A német hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a gyanúsított ellen, jelenleg folyik a felkutatása és elfogása.

105 szerver lefoglalva, százak azonosítva világszerte

Az Alice-hadművelet nem csak digitális nyomozás volt: fizikai infrastruktúráig is leástak. A hatóságok 105 szervert foglaltak le, emellett több, nyilvánosságra nem hozott számú számítógépet, mobil eszközöket, adathordozókat vettek őrizetbe.

Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója szerint:

Az Alice hadművelet egyértelmű üzenetet küld: a bűnözőknek nincs hová bújniuk, ha a nemzetközi bűnüldöző szervek szorosan együttműködnek.

Világszerte 440 ügyfelet azonosítottak, és sokuk ellen jelenleg is folyik a vizsgálat.

Ha semmi sem kaptak, akkor miért bűncselekmény?

Felmerül a kérdés: ha az ügyfelek a legtöbb esetben nem kapták meg a megrendelt illegális tartalmat, miért indul ellenük eljárás?

A kulcs a CSAM-tartalmak jogi megítélése: a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló anyagok esetében már az ilyen tartalom beszerzésére irányuló kísérlet is bűncselekménynek minősül, vagyis maga a vásárlási szándék, a tranzakció megkísérlése is büntetendő, függetlenül attól, hogy a vevő végül ténylegesen hozzájutott-e az anyaghoz.

A hatóságok tehát nem csak egy csaló hálózatot számoltak fel, hanem olyan embereket is azonosítottak, akik aktívan próbáltak hozzáférni a legsúlyosabb típusú illegális tartalmakhoz.

Mit árul el a művelet a dark web „anonimitásáról”?

Az Alice-hadművelet technológiai szempontból is fontos üzenetet hordoz. A dark webről sokáig az volt a közkeletű kép, hogy teljes anonimitást ad, a bűnözők sérthetetlenek, hatósági oldalról legfeljebb a „felszínt” lehet kapargatni.

Ehhez képest a mostani akció pontosan az ellenkezőjét mutatja. A nyomozók többek között: kriptovaluta-tranzakciók elemzésével, egymással összekapcsolható oldalak, domainek, szerverek vizsgálatával, és nemzetközi adatmegosztással tudták feltérképezni a hálózatot.

Bár a Tor- és a kriptotechnológiák valóban plusz védelmet adnak, nem sérthetetlenek. Minél nagyobb és szervezettebb egy bűnözői infrastruktúra, annál több nyomot hagy maga után – pénzügyi, hálózati, szerveroldali és felhasználói szinten is.

Nyitókép forrása: Pexels