2026. január 9. 7:30
Az ásítás nem csak fáradtság jele lehet! Egy amerikai kutatás szerint az ásítás hossza kapcsolatban áll az agy méretével és a neuronok számával. Minél hosszabb az ásítás, annál több neuron, és elméletben annál intelligensebb az agyad – szóval legközelebb nyugodtan ásíts nagyot!
Ásítás: több mint fáradtság vagy unalom
Gyakran gondoljuk úgy, hogy az ásítás egyszerű jele a fáradtságnak vagy az unalomnak, de a tudomány mást sugall. A kutatók szerint az ásítás egy társas ösztön is lehet, ami magyarázatot ad arra, hogy miért ragadós: amikor valaki ásít körülöttünk, mi is hajlamosak vagyunk rá.
És bár nem éppen a legintelligensebb képet nyújtja az, amikor a szánkat tágra nyitva ásítunk, van egy meglepő összefüggés: az ásítás hossza és az agy mérete, illetve a neuronok száma között kapcsolat van.
Hogyan vizsgálták az ásítást?
Andrew Gallup pszichológus csapata a New York-i Állami Egyetemről 177 YouTube-videót elemzett, amelyen különböző állatok ásítottak: egerek, macskák, elefántok és gorillák. Stopperekkel mérték az ásítások hosszát, majd összehasonlították az állatok agyméretével és neuronállományával.
Az eredmények:
- Egerek: 0,8 másodperc, 4 millió neuron
- Emberek: 6,5 másodperc, 21 milliárd neuron
- Afrikai elefántok: 6 másodperc, a második legtöbb neuron
A kutatók szerint az ásítás hossza sokkal inkább az agy kapacitásával áll kapcsolatban, mint a testmérettel vagy súllyal.
Hosszabb ásítás = intelligensebb agy?
Miért van ez az összefüggés? Pontosan még nem tudják a kutatók, de a feltételezések szerint az ásítás szerepe a hőszabályozásban rejlik. Az ásítás során az agy jobban vérellátást kap, lehűl, és így hatékonyabban működik.
Szóval, ha legközelebb a kollégáid előtt ásítasz egy nagyot, van mentséged: az agyad csak hűteni próbálja magát, és ezzel bizonyítottan intelligensebb vagy a rövid ásításokhoz képest.
Fotó: Pexels