Miért ragadós az ásítás?

Hatszor nagyobb eséllyel fogunk ásítani mi magunk, ha valaki körülöttünk ugyanezt teszi – derül ki a PBS cikkéből, ami azt is állítja, hogy egy átlagos felnőtt naponta hússzor ásít. Bármennyire is hétköznapi dologról van szó, a tudomány keveset tud az ásítás szerepéről, így arról is, hogy miért ragadós.

A PBS által megkérdezett szakemberek egyike szerint az ásítás azt szolgálja, hogy gyorsan oxigénhez jusson a szervezetünk és megszabaduljon a széndioxidtól. Az ásítással az arc izmai is összehúzódnak, ami az oxigéndús vér eljutását segítheti az agyba. De van olyan feltételezés is, ami szerint az ásítás célja az agy lehűtése.

Nagyobb aggyal tovább ásítunk

Nemcsak az emberek ásítanak, hanem az emlősök, madarak, hüllők, sőt még egyes cápák is, ami nem meglepő: az agytörzsük ugyanis hasonló, az ásítást kiváltó reflex pedig innen ered. A nagyobb agymérettel rendelkező állatok ásítása tovább tart. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy az ásítás az agy kémiáját befolyásolja.

A ragadós ásításnak a szociális tükrözés nevű jelenséghez lehet köze, melynek során az élőlények egymás viselkedését utánozzák. Az ásítás mellett ebbe beletartoznak más viselkedési formák is, például a vakarózás vagy a nevetés. 

Ha valaki meglát engem, ahogy vakarom az arcom, tudni akarja, hogy milyen érzés. Késztetést érez rá, hogy ő is megtegye

– nyilatkozta James Giordano, a Georgetown Egyetem idegtudósa.

A Washingtoni Egyetem viszketést kutató központjában egerekkel végeztek kutatást. Amikor egy vakarózó egérről mutattak videót más egereknek, öt másodpercen belül azok is elkezdtek vakarózni. A központ vezetője, Zhou-Feng Chen szerint az állatok azt gondolják, hogy ez egy hasznos viselkedés.

Thomas Scammell, a Harvard orvosi karának alváskutató neurológusa szerint az utánozó viselkedés a szociális kapcsolatokat is megerősíti. 

Ha valaki barátságosan rádmosolyog, valószínű, hogy gondolkodás nélkül visszamosolyogsz. Ez a társas kommunikáció egy formája, és úgy tűnik, hogy az empatikusabb emberek hajlamosabbak az effajta szociális tükrözésre

– mondta.

A USA Today cikke arra mutat rá, hogy a napi húsz ásításunk jelentős része akkor történik, amikor másokkal együtt vagyunk. Lehet, hogy a ragadós ásítással arra ösztönözzük egymást, hogy éberebbek legyünk.

Az ásítás telefonon keresztül is ragadós: kutatások szerint az az ásítás terjed jobban, amihez hang is társul. Ha valaki ezt telefonon hallja, az is elég lehet ahhoz, hogy ő maga is ásítson.

Az emberek ásítása állatokra is átragadhat. Ez különösen a szociálisabb háziállatokra jellemző, például a velünk élő kutyákkal és macskákkal jobban átragaszthatjuk egymásra az ásítást. Az is kiderül a kutatásokból, hogy nagyobb eséllyel hat ránk a barátaink ásítása, mint idegeneké, és az ásítás 4-5 éves korban válik ragadóssá, amikor elkezdjük megérteni mások érzéseit.

Nyitókép: Pexels / Karol SA