2026. április 6. 12:30
A Hévízi-tó nemcsak gyógyvize miatt különleges: a mélyben karsztos üregek és barlangnyílások rendszere húzódik. A nemzeti park szakemberei búvárokkal és geodéziai eszközökkel pontosítják a nyugati oldali ágak helyét, hogy a képződmények hivatalos nyilvántartásba kerülhessenek. Ez a kutatást és a természetvédelmet is megkönnyítheti.
A Hévízi-tó természetvédelmi oltalma először 1993-ban jött létre, majd 2006-ban tovább bővítették a védett területet, amely mára megközelítőleg hatvan hektárt tesz ki. A tó nemcsak gyógyhatása miatt különleges: földtani szempontból is ritkaság, mert tőzegmedrű forrástó, ami eltér a világ számos melegvizes tavától. Utóbbiak jellemzően vulkanikus eredetű, agyagos vagy sziklás aljzaton fekszenek, Hévízen viszont más jellegű képződmények alakították ki a tórendszert.
A tó mélyében régóta ismert a forrásbarlang, és a szakembereknek tudomásuk volt arról is, hogy a nyugati oldalon több, oldalági barlangnyílás található. Most ezek felmérését pontosítják. Samu Zoltán Tamás, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő természet- és környezetvédelmi stratégiai koordinátora szerint a barlangrendszer kezelése állami természetvédelmi feladat, jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága felel érte.
„A természetvédelmi terület centrumában található maga a tó, melynek az aljában tudtuk, hogy már ott van a forrásbarlang, illetve volt ismeretünk az 5 oldalsó nyugati ágon levő barlangról is, aminek ma a felmérése pontosításra kerül. A barlangok azonban nagyon érdekes módon az állami természetvédelmi szervek kezelésében vannak. Ami jelen pillanatban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.” – mondta Samu Zoltán Tamás a Hévízi Televíziónak.
A mostani munka a „barlangok hónapjához” kapcsolódó szakmai kutatás része. A szakemberek a gyógyvizet adó forrásrendszert és a tó alatti különleges földtani képződményeket vizsgálják, hogy pontos képet kapjanak a tó alatti üregekről, és rögzíthessék a terület földrajzi adatait.
Három testvér megszelídítette Hévíz kincsét – Ötmillió helyett 20 milliót kaptak a Cápáktól, mutatjuk a Cápák között nyolcadik évadának egyik sikertörténetét - az összes évad elérhető az RTL+ Premium felületén!
Ancsin Gergely, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság földtudományi természetvédelmi szakembere szerint a Hévízi-tó valójában egy karsztos képződmény: egy tölcsérszerű üreg, amelynek alján nagyjából negyven méteres mélységben nyílik egy valamivel tíz méternél hosszabb barlang. Ebben a barlangban találhatók azok a vizek, amelyek táplálják és folyamatosan „életben tartják” a tavat, de a mélyben nem ez az еgyetlen üregrendszer.
„A Hévízi-tó az gyakorlatilag egy olyan karsztos képződmény, egy karsztos tölcsérüreg végülis, aminek az alján negyven méter mélyen körülbelül nyílik egy 10 méternél kicsivel hosszabb barlang. És ebben vannak azok a vizek, amik megtöltik a tavat, viszont ebben a tóban nem csak ezek a barlangok találhatók. Még Plózer Istvánék, - akik a hévízi tavat búvármerüléssel kutatták a hetvenes években, - felfedezték, hogy további karsztos üregek nyílnak a tó mederben.” – idézték Ancsin Gergelyt.
A felmérés során búvárok segítik a nemzeti park szakembereit: a tó nyugati falánál található barlangok bejáratát próbálják meghatározni geodéziai műszerekkel. A víz alatti pontok felszíni beméréséhez egy egyszerű, de pontos módszert használnak: zsinórra rögzített, cső alakú bóját engednek fel, amely függőlegesen áll meg a vízben, így a felszínen GPS-szel be lehet mérni a hozzá tartozó koordinátát.
A természetvédők célja most az, hogy a helyiek által emlegetett „pletykapadok” alatt húzódó karsztos üregek is hivatalos státuszt kapjanak: bekerüljenek az országos barlangnyilvántartásba. Ez nemcsak a kutatást könnyítheti meg a jövőben, hanem a védelmet is erősítheti, hiszen a pontosan azonosított és dokumentált képződményeket egyszerűbb kezelni és megóvni.
Fotók: Getty Images, Pexels