Hat napja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, aki már most számos tudományos kísérletet végzett el. A 25 hazai fejlesztésű projekt között vannak olyanok, amelyek a mikrogravitáció, sugárzás és DNS-károsodás hatásait vizsgálják. Mikronövényeket ültetett, muslincákat vitt magával – az eredmények a Földön is hasznosíthatók lesznek. A Spacejunkie alapítóját, Tamási Dávidot kérdeztük az űrbéli kihívásokról és az űrállomás jövőjéről.

Sikeresen elindult az űrbe Kapu Tibor, az első magyar űrhajós az újkori magyar űrprogram keretében. Az űrhajó rendben halad a Nemzetközi Űrállomás felé, a dokkolás teljesen automatikusan történik, még a mai napon. A fedélzeten jelenleg heten tartózkodnak, hozzájuk csatlakozik most négy új asztronauta, köztük Kapu Tibor is. A következő két hétben komoly tudományos munka vár rájuk, napi 2 óra kötelező testmozgással és szigorúan szabályozott napi rutinnal. Az alvás sem hétköznapi: az űrhajósok állva, biztonsági hevederekkel rögzítve pihennek, hogy ne lebegjenek el - mondja Tamási Dávid, a Spacejunkie alapítója.

Történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi: Kapu Tibor űrhajósként elindult az Axiom-4 küldetés keretében a világűrbe. A csapat parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, aki 38 éve űrhajós, és már több mint 675 napot töltött az űrben – tíz űrállomáson kívüli misszióval a háta mögött. Kapu Tibor az egyik kutatóűrhajósként 24 tudományos kísérletet végez el, amelyek többsége a mikrogravitációs környezet hatásait vizsgálja. Emellett olyan különleges jelenségeket is kutat majd, mint a Vörös lidércek – mondta el Hegedüs Tibor csillagász.

Egy újabb magyar űrutazás nemcsak technológiai vagy tudományos mérföldkő, hanem érzelmi és társadalmi jelentőségű esemény is. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint az emberekben egyszerre jelenik meg a szorongás, az izgalom és az őszinte büszkeség, hogy egy ilyen kis országból is el lehet jutni a világűrbe. Kollektív szinten pedig ritka pillanat ez, amikor a nemzet egységesen örülhet – politikai megosztottság helyett összetartozás érzése jelenik meg. Az űr vonzereje pedig örök – hogy miért, az a videónkból kiderül.

Ma indul útjára Kapu Tibor az Axiom-4 űrmisszióval, második magyarként a világűrbe. A kilövést eredetileg május 29-re tervezték, végül csak június 24-én startolt a misszió – a hónapokig tartó bizonytalanság komoly mentális kihívást jelenthet. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint az ilyen extrém helyzetek érzelmi sterilizációt igényelnek: Kapu teljesen kizárja a magánéletet, hogy száz százalékban a feladatra tudjon koncentrálni. Az űrutazás nemcsak fizikai, hanem óriási pszichés felkészültséget is követel.

Kapu Tibor lehet a második magyar űrhajós, aki a világűrbe jut – a Reggeliben ennek apropóján emlékeztünk meg Farkas Bertalan történelmi küldetéséről. 1980. május 26-án indult el a világűrbe, pontosan 45 éve, és az egyik legfontosabb kísérletük az interferon nevű fehérje termelődésének vizsgálata volt. A mostani missziók folytatják ezt a tudományos örökséget – Magyarország újra az űr felé tekint.

A robotporszívók már nemcsak takarítanak: feltérképezik a lakást, felismerik a tárgyakat és akár kávét is hozhatnak – így változik meg az otthoni élet.

Többszöri halasztás után kritikus ponthoz érkezett Kapu Tibor űrutazása. A magyar asztronauta továbbra is karanténban várja a kilövést, de ha június végéig nem indulhat el, hónapokat is csúszhat a küldetés. A Space Junkie csapata a helyszínen követte az eseményeket, de a sorozatos technikai és időjárási akadályok miatt Tamási Dávid már hazatért, ő mesélt a Reggeliben a kinti hangulatról. A jelenlegi tervek szerint június 22-én indulhat a misszió – ha minden jól megy, Tibor két hét alatt 25 magyar tudományos kísérletet hajt majd végre az űrben.

A magyar űrhajós már hetek óta egy szűk karanténhelyiségben várja, hogy végre elinduljon az űrbe – de a kilövést folyamatosan halasztják. Ez nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is óriási teher. Kovács Kristóf sportpszichológus szerint ez nagyon hasonlít a Covid alatti lezárásokhoz, csak épp extrém körülmények között. A 48 négyzetméteres elszigeteltség nem véletlen: ez a kiképzés része, felkészülés a bezártságra és a bizonytalanságra. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós szerint ilyenkor a legfontosabb a türelem. De hogyan lehet fókuszáltnak maradni, amikor napokig semmi sem biztos?

Egyre többen fordulnak mesterséges intelligenciához nemcsak információért, hanem érzelmi támogatásért is. Vannak, akik pszichológusként használják az olyan AI-chatbotokat, mint a ChatGPT, mások mélyebb, már-már személyes kapcsolatot alakítanak ki vele. Sőt, sokan valódi érzelmeket élnek át ezekben a digitális beszélgetésekben. Kovács Orsolya pszichológus szerint ez részben természetes: „A legtöbb ember ki van éhezve a pozitív visszajelzésekre, és arra, hogy elfogadják.” Ám figyelmeztet, hogy ez könnyen csapdává válhat: ha nem vállaljuk a sérülékenységet a valódi kapcsolatainkban, könnyen egy hamis alternatívában találhatjuk magunkat – ahol ugyan meghallgatnak, de nincs valódi emberi viszony.

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia nemcsak okosabb lesz nálunk, de saját szándékai is kialakulnak? Geoffrey Hinton, az AI úttörője szerint a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy a lehetséges veszélyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tudományos közösség egy része attól tart, hogy kontroll nélkül az AI szuperintelligenciává válhat – és ez már nem sci-fi, hanem egyre valóságosabb jövőkép. Ebben a beszélgetésben Bor Olivér kiberbiztonsági szakértővel járjuk körbe az AI jelenét és jövőjét.

Önvezető autók – mennyire van közel a jövő? A sci-fiből már ismert technológia egyre inkább valósággá válik, de mikor ülhetünk be ténylegesen egy sofőr nélküli autóba? Milyen technikai és jogi különbségek vannak az USA és Európa között, és miért fontosak ezek a fejlesztés szempontjából? Bazsó Gábor, Karotta, a Totalcar szakértője segít eligazodni az önvezető járművek világában.

Egy ókori szobrászműhelyt tártak fel Párosz szigetén, ahol félkész Aphrodité-szobrokat és különleges eszközöket találtak. A felfedezés új megvilágításba helyezheti a hellenisztikus művészetet.

Ma ünnepeljük az internet világnapját. Megmutatjuk, mi volt az első e-mailben, melyik videót nézték meg legtöbben, és mit csinálnánk most net nélkül.

Egy magyar rákkutató, Peták István és csapata olyan mesterséges intelligencián alapuló technológiát fejlesztett ki, amely a beteg genetikai és molekuláris profilja alapján választja ki a leghatékonyabb rákkezelést. Az új eljárás gyorsabb, pontosabb terápiát ígér, és a jövőben akár a megelőzésben is szerepet kaphat. Bár még hosszú út áll előttük, a cél az, hogy ez a módszer minden beteg számára elérhető legyen.

A tudósok meglepő felfedezést tettek: a Föld kérge hatalmas, eddig ismeretlen hidrogénkészleteket rejthet. Ez teljesen átalakíthatja a jövő energiaellátását.

Hal, Ultron, Samantha – csak néhány név a filmvilág legemlékezetesebb mesterséges intelligenciái közül. Összegyűjtöttük az AI-gonoszokat, akik a jövőt is befolyásolhatják.

Az univerzum vége hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat, és most egy új kutatás szerint ez a folyamat akár jóval hamarabb bekövetkezhet, mint azt eddig gondoltuk. Szabó Norton csillagász segítségével bemutatjuk, hogyan játszanak szerepet ebben a végjátékban a fehér törpék és a fekete lyukak, és mit jelent az univerzum végső állapotaként ismert „Hőhalál”.

Egy kínai gyárban készült videó bejárta a világhálót: egy humanoid robot teszt közben kontrollálatlan mozdulatokba kezdett, sokak szerint már-már fenyegetően viselkedett. A jelenet sokakat a sci-fi filmek világára emlékeztetett, de vajon tényleg veszélyes volt a helyzet? A súlyos, akár egy kisebb autó erejével dolgozó gép viselkedéséről Keleti Arthurt, kibertitok-jövőkutatót kérdeztük.

Sokan azt hisszük, ha keveset alszunk vagy gyakran ébredünk fáradtan, biztosan alvászavar áll a háttérben. Pedig lehet, hogy genetikai okok miatt van szükségünk kevesebb alvásra – mondja G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. Mindenre hatással vannak a gének: egészségi állapotunkat, alvásminőségünket és azt is meghatározzák, mennyi alvásra van szükségünk. A szakértő arra is figyelmeztet: ha túl gyakran ébresztjük fel magunkat a mélyalvás fázisából, az az agynak olyan, mint egy kisebb sokk. A 7–9 óra alvás nem luxus, hanem szükséglet – és ha valaki rendszeresen visszaél az alvással, annál idővel zavarok is jelentkezhetnek.

Nukleáris tél, éhínség, sugárzás – így nézne ki a világ egy globális atomháború után. A szakértő szerint nem is olyan elképzelhetetlen.

Földönkívüli élet jeleit észlelték a K2-18b nevű bolygón. Tudósok szerint lakható lehet – de még mindig sok a kérdés.

Megszülettek az első óriásfarkasok – génszerkesztéssel alkották meg őket a tudósok. A Reggeli vendége, Dr. Sándor Sára molekuláris genetikus, biológus, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa elmondta: korábban még nem történt olyan, hogy a tudósok többszörösen szerkesztett genomot hozzanak létre. Őslénytani szempontból tehát nem az eredeti óriásfarkast élesztették újjá, hanem egy szürkefarkast módosítottak úgy, hogy az hasonlítson az egykori óriásfarkasra – tette hozzá a szakember. Hogy ez a technológia segíthet-e a kihalóban lévő fajok megmentésében, az kiderül a videóból.

A Mars a Föld után a legintenzívebben kutatott bolygó. John Brandenburg fizikus szerint egykor civilizációk is létezhettek rajta, amelyeket állítása szerint egy idegen faj nukleáris támadása pusztított el. Ezt a teóriát azonban a tudományos közösség erősen vitatja. Szabó Norton csillagász a Reggeliben beszélt arról, miért nem tartható a fizikus elmélete, és több érdekességet is megosztott a Marssal kapcsolatban. Sőt, meg is nyugtatta a nézőket: „csillagászati okból a következő 200 évben nem hal ki az emberiség.”

A James Webb űrtávcső eredményei sokkolják a tudósokat. Felfedezései új kérdéseket vetnek fel az életről, a világegyetemről – és rólunk.

A gömbvillámok még mindig megoldatlan rejtélyt jelentenek a tudósoknak. Mi okozza őket, és vajon valóban léteznek? Ismerd meg a legújabb elméleteket!

A mesterséges intelligencia forradalmasítja a technológiai világot, de kevesen gondolnak arra, milyen hatással van a környezetre. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az AI használata jelentős energiát igényel, és ezzel együtt növeli a szén-dioxid-kibocsátást.

Egyre többen vonnak párhuzamot a mai világpolitikai helyzet és az 1. világháború utáni Európa között. Történészek szerint van kiút – de tanulunk a múlt hibáiból?

Egy fotó a Marsról, amely egy tökéletes négyzet alakú tárgyat mutat – még Elon Musk is reagált rá! Vajon természetes képződmény vagy valami egészen más?

2024-ben az öngondoskodás és egyensúly kulcsfontosságú volt. Itt van 9 tipp, amit érdemes követned az új évben is!

Egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a közösségi oldalak a politikai küzdelemre, így fontos, hogy a politikusok miként szerepelnek ebben a versenyben. Magyar Péter szinte a feltűnése óta uralja a magyar médiát. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogyan lehet fenntartani az emberek érdeklődését a közösségi médiában, illetve hogyan tud lépést tartani mindezzel a kormánypárt, ezekről kérdeztük a Reggeliben Forgács Mariann, social média szakértőt.

Idén 22. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért” elismerését.

 A tüdő- és prosztatarák hatékonyabb kezelése, a napelemek hatékonyságának és számítógépek sebességének növelése, és a mentális betegségek fizikai fájdalommal való kapcsolata. Óriási felfedezéseket tett három magyar kutatónő, őket díjazták Budapesten. A három díjazott hangsúlyozta, mivel mindhárman édesanyák, családjuk kitartó támogatása nélkül ezeknek az eredményeknek az elérése sokkal nehezebb lett volna.

Coca-Colát vagy Fantát ihatott inkább Horthy Miklós? Gondolt-e dinoszauruszokra a Himnusz írása közben Kölcsey Ferenc? Hány év telt el az első repülőgép és a Holdraszállás közt? Az efféle kérdések könnyen rádöbbenthetnek bennüket arra, hogy mennyire relatív és szubjektív is az időérzékelésünk. Az alábbiakban nyolc érdekes történelemsűrítő példát mutatunk, lazításnak pedig még nyolc, rövid, de ütős töprengenivalót.

Az üstökösök és kisbolygók felfedezésében élenjáró Sárneczky Krisztián augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, be is választottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé.

Falfirkák mindig is léteztek a nagyvárosokban. Festékszóróval, filctollal, krétával vagy bármilyen más íróeszközzel odavetett szavakkal üzentek az emberek kortársaiknak vagy éppen az utókornak. Sokszor csak egy monogram, egy név, kedvenc zenekar, politikai párt, de főleg a vágy, hogy valami nyomot hagyjanak maguk után. A műfaj egyik legkorábbi megjelenési formájának a téglákba karcolt üzenetek számítanak. Ha ugyanis éppen nem akadt a zsebben íróeszköz, csak valami keményebb tárgy (kulcs, pénzérme, miegymás), már száz ével ezelőtt is azzal karcolták tele a falakat. Ezek az üzenetek persze idővel eltűntek, ahogy a városokban felváltották a téglafalakat a keményebb vasbeton szerkezetek, de azért vannak még helyek Magyarországon is, ahol megőrződtek ezek az évszázados feliratok. Mutatunk is néhányat.

A NASA úgy döntött, hogy nem kockáztatják az űrhajósok életét, akik a SpaceX Crew Dragon űrhajójával térnek majd vissza 2025 februárjában.

A Pécsi Tudományegyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint egészségüket kockáztatják, akik online próbálnak Ozempic injekciót beszerezni.

A NASA a nyáron közzétett egy rakás olyan művészi elképzelést, amiken az űr, illetve a Hold és a Mars meghódítása látható. A koncepciórajzok ma már inkább megmosolyogtatnak, miközben persze lehet azon szomorkodni, hogy 2024-ben sehol egy holdbázis vagy egy rendes marsi kolónia.

Az emberi társadalom egyik különös vonása, hogy sokszor nem hagyja békében nyugodni halottjait. Különösen igaz ez a hírességekre, a vallás, a kultúra, a tudomány vagy politika fontos szereplőire, akiknek egyes testrészeit máig őrzik ilyen vagy olyan formában. Cikkünk elején játékra invitáljuk az olvasót, tippelje meg, hogy igazak vagy hamisak kvízünk állításai, aztán lejjebb görgetve részletesebben is olvashat az egyes bizarr ereklyékről.

A NASA által közzétett animáció minden korábbi klímamodellnél nagyobb pontossággal mutatja meg a Földünk légkörébe pumpált szén-dioxid felhőit.

A NASA Curiosity Mars-járója ráhajtott egy kőre, ami összeroppant a robotfelderítő súlya alatt, a kő belsejében pedig olyasmi volt, amit eddig még soha nem találtak a vörös bolygón.

A Mashco Piro törzs tagjaival még senki nem lépett kapcsolatba, most egy folyóparton készültek róluk felvételek.

Az olaszországi Genovában található Olasz Technológiai Intézet (IIT) bemutatta a valódi emberi láb anatómiai felépítését szimuláló lábprotézist. A robotikus lábfej az emberi láb rugalmasságával és vízállóságával is rendelkezik, ami a végtagjukat elvesztők és a humanoid robotok számára is megoldást jelenthet.

Az extasytabletták és LSD-bélyegek megjelenésük óta számtalan alakot öltöttek, változatos színekben, ezerféleképpen préselt vagy nyomtatott mintájú és formájú kiszerelésben lepik el a kábítószerpiacot. A narkógyárosok kreativitásának nem sok minden szab határt, ebből következően az utóbbi években egyre népszerűbbek a náci tematikájú drogok is. A jelenség figyelemreméltó, főleg, ha a szélsőjobboldali politikai mozgalmak erőre kapásával állítjuk párhuzamba. Akárhogyan is, úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát.

Hátborzongató vagy segítség a gyász feldolgozásában? Torzul a valóság? Keleti Arthur, kibertitok-jövőkutató szerint, van rá esély, hogy a jövőben teljesen elhagyjuk a valóságunkat a mesterséges intelligencia miatt, bár izgalmakat is tartogat ez a fajta technikai fejlődés, melynek köszönhetően például történelmi személyekkel is tudunk csevegni a jövőben. Anno a mobiltelefonok is átírták a valóságunkat, az érzékelésünket, a szakember szerint nem félni kell ettől a változástól, hanem megtanulni, hasznosan, de biztonságosan használni.

A világ leggazdagabb embere aktívan készül a Mars kolonizálására, már adományozott is saját spermabankjának, hogy majdan leszármazottjai népesíthessék be a bolygót. És ez nem vicc.

A tudósok szerint nagyon jól teszi, aki reggelire sült bacont választ, ugyanis megállapították, hogy fokozza az agyi teljesítményt és már az illata is boldoggá teszi az embert.

Június közepén nyitott meg Budapesten a Kudarcok Múzeuma (avagy Museum of Failure, MOX) nevű pop-up kiállítás, ami nyár végéig színesíti a maga módján a főváros kulturális kínálatát. Nemrég saját szemünkkel is meggyőződtünk róla, hogy milyen szórakoztatók is tudnak lenni a termékfejlesztés zsákutcái az Adidas pengecipőjétől a hatalmas, szürke fülre emlékeztető Nokia N-Gage-ig – és hogy mennyire nevéhez méltó maga a kiállítás is.