2025. december 11. 10:30
A Genfi-tó idén titkot árult el magáról: a kutatók egy eddig rejtett belső hullámtípust fedeztek fel a mélyben. A jelenség nemcsak különleges, hanem a tó anyag- és tápanyagszállítását is jelentősen befolyásolja.
Nem csak a felszín hullámzik
Aki nyáron a Genfi-tóban úszik, talán el sem képzeli, hogy a lába alatt is hullámok járják át a vizet. A vízfelszínen futó hullámokon túl a mélyebb rétegekben úgynevezett belső hullámok alakulnak ki – ezek mozgása a hőmérsékleti rétegződéshez kötődik.
A tóban régóta ismert jelenség, hogy a meleg felső és a hideg alsó vízrétegek között egy markáns átmeneti zóna, az úgynevezett szökőréteg alakul ki. Ez a természetes elhatárolódás teszi lehetővé a mélyben hullámzó vízmozgásokat. Mindeddig azonban csak olyan belső hullámokról tudtunk, amelyek két réteg egymáshoz viszonyított elmozdulásából jönnek létre.
A friss kutatás azonban egy sokkal összetettebb jelenségre hívja fel a figyelmet.
Három vízréteg mozdul meg egyszerre
Egy kutatás során David Andrew Barry és csapata egy új, eddig figyelmen kívül hagyott hullámformát talált, amelyben három különböző hőmérsékleti réteg kezd egymáshoz képest elmozdulni. A jelenséget a kutatók V2-Kelvin-hullámnak nevezték el.
Ez a hullámtípus akkor jön létre, amikor a nyári hónapokban a tó erősen rétegzetté válik:
- fent kb. 20 °C körüli, meleg víz,
- alatta egy vékony átmeneti zóna,
- majd mélyben akár 6 °C-ra hűlt víztömeg található.
Ha erősebb délnyugati vagy északkeleti szél borzolja a felszínt, a rétegek egyik irányba tolódnak. Amikor a szél eláll, a víz visszalendül eredeti helyzetébe — és ekkor indul el az összetett, háromrétegű hullámzás.
A hullám, amely körbejárja az egész tavat
A V2-Kelvin-hullám különlegessége, hogy a Föld forgása miatt fellépő Coriolis-erő hatására az egész tó körül, az északi part mentén halad, és mindezt öt nap alatt teszi meg.
A kutatók megfigyelései szerint:
- a jelenség leginkább 30 méteres mélységben,
- a parttól kb. 1 kilométerre
érezhető a legerősebben. Itt a vízrétegek akár 25 métert is képesek fel-le mozdulni, miközben a vízsebesség elérheti a másodpercenkénti 30 centimétert. Ez a mozgás a tó nyári időszakának egyik legerősebb áramlását hozza létre.
Hatása van a tó egész ökoszisztémájára
A kutatók szerint a jelenség fontos szerepet játszik abban, hogyan oszlanak el a tóban a különböző anyagok. A Rhône folyó, valamint a kisebb patakok és az északi part menti csatornák által bejuttatott tápanyagok, üledékek vagy szennyezőanyagok mozgását jelentősen befolyásolja a hullám.
Modellezések azt mutatják, hogy a tó vízében lebegő részecskék akár egy teljes hónapon át a tó peremén sodródnak, a Grand Lac területének több mint felét bejárva.
Miért nem vették észre eddig?
A Genfi-tó a világ egyik legtöbbet kutatott tava, ezért különösen meglepő, hogy a jelenség csak most került elő. A magyarázat szerint a kutatók korábban nem a megfelelő mélységben és nem a megfelelő távolságban helyezték el mérőműszereiket. Így csak egy vagy két vízréteg elmozdulását láthatták — a teljes, háromrétegű hullámmintát viszont soha.
Most azonban egyértelművé vált: a V2-Kelvin-hullám létező és erős jelenség.
Más tavakban is ott lehet
A kutatók szerint nagy valószínűséggel nem a Genfi-tó az egyetlen hely, ahol ez a hullámforma kialakul. Hasonló méretű és mélységű tavakban – például a Bodensee esetében – szintén jelen lehet, csak eddig nem figyelték meg a megfelelő pontokon.
„Nem valami különleges, csak ritkán vesszük észre. A jelenség szinte biztosan máshol is létezik — csak tudni kell, hol keressük” – foglalta össze Rafael Reiss, a tanulmány első szerzője.
Fotó: Pexels, Freepik
Ez is érdekelhet
- Miért tűnik el egyre több város a térképről? A klímaváltozás valódi áldozatai
- Miért tűnik el egyre több város a térképről? A klímaváltozás valódi áldozatai