Vihar előtti csend: példátlan gyorsulást mutat a globális tengerszint-emelkedés

rtl.hurtl.hu

2025. november 29. 10:20

Egy frissen publikált nemzetközi tanulmány szerint a Föld tengerszintje az elmúlt 120 évben gyorsabban emelkedett, mint bármikor az elmúlt 4000 évben. A kutatás átfogó elemzést végzett az utolsó csaknem 12 000 év tengerszint-ingadozásairól, és egyértelmű következtetést vont le: a jelenlegi növekedési ütem példátlan a közelmúlt geológiai történetében.

Miért emelkedik ilyen gyorsan a tengerszint?

A Rutgers Egyetem kutatócsoportja – élén Yucheng Linnel – két fő okot jelöl meg:

  • A tengervíz felmelegedése, amely hőtágulást okoz.
  • A gleccserek, valamint a grönlandi és antarktiszi jégtáblák olvadása, amely közvetlenül növeli az óceánok vízmennyiségét.

A gleccserek sokkal gyorsabban reagálnak a felmelegedésre, mint a hatalmas jégtáblák 

– mondja Lin. „Grönland esetében egyre gyorsuló olvadást látunk.”

Vihar előtti csend: példátlan gyorsulást mutat a globális tengerszint-emelkedés
A felmelegedő óceán és olvadó gleccserek drámai módon növelik a tengerszintet

A múlt lassú, a jelen viharos

A tanulmány szerint a tengerszint az utolsó jégkorszak vége (kb. 11 700 éve) után természetes módon tovább emelkedett, ám ez a folyamat ezer évek alatt fokozatosan lelassult.

  • 11 700–8200 éve: átlag 10,7 mm/év
  • 6000 éve: már csak kb. 2,8 mm/év
  • 3000 éve: 0,4 mm/év

A következő évezredekben a tengerszint gyakorlatilag stabil volt, csak kisebb ingadozásokkal. A nagy változás a 19. században indult meg:

  • 1800–1850: 0,1 mm/év
  • 1850–1900: 0,76 mm/év
  • 1990–2020: már 1,51 mm/év

A mérések alapján a növekedés máig gyorsul – és ez aggasztó trend.

Vihar előtti csend: példátlan gyorsulást mutat a globális tengerszint-emelkedés
Süllyedő partvárosok: Sanghaj egyes részei több mint egy métert estek a 20. században

Hogyan készült a kutatás?

A tudósok több ezer adatot vizsgáltak meg:

  • ősi korallzátonyok,
  • mangrove-erdők,
  • üledékek,
  • geológiai képződmények.

Ezek természetes „archívumként” őrzik a múlt tengerszintjeit. Az adatokat egy Lin által fejlesztett modellbe táplálták be, amely képes különválasztani:

  • a valódi tengerszint-emelkedést,
  • a földtani mozgások (például lemezalábukás),
  • és a talajsüllyedés hatásait.

A városok szenvednek: süllyedő terek, növekvő kockázatok

A tanulmány külön kitér arra, hogy a tengerszint látszólagos emelkedésének másik oka lehet a szárazföld süllyedése. Ez sok esetben az emberi tevékenység következménye:

  • Sanghaj egyes részei a 20. században több mint egy métert süllyedtek, részben a túlzott talajvíz-kitermelés miatt.
  • Jakarta ennél is rosszabbul járt: a város nagy területei ma már a tengerszint alatt fekszenek, és folyamatos vízszivattyúzásra van szükség a lakhatóság fenntartásához.
A világ legnagyobb városa lassan víz alá kerül: veszélyben Jakarta
A világ legnagyobb városa lassan víz alá kerül: veszélyben Jakarta

Miért fontos mindez?

A tengerszint-emelkedés:

A kutatók szerint a mostani időszak fordulópont: olyan gyors változást látunk, amire civilizációs léptékben nem volt példa.

Fotók: Freepik, Pexels

Ez is érdekelhet