2026. január 6. 6:00
A kardszárnyú delfint sokan „gyilkos bálnaként” emlegetik, de a név mögött félreértések és évszázados megfigyelések állnak. A ragadozó hírnév nem alaptalan, ugyanakkor a fajon belül meglepően eltérő csoportok élnek, amelyek viselkedése és táplálkozása is különbözik. Egy friss genetikai kutatás most azt is megmutatta, miért nem mindegy, melyik kardszárnyú delfinnel találkozunk.
Gyilkos bálna vagy intelligens delfin?
A „gyilkos bálna” név nem véletlenül ragadt rá az Orcára: korai tengerészek azt látták, hogy ezek az állatok csoportosan vadásznak és képesek nagyobb bálnákat is elejteni, ezért nevezték el eredetileg whale killer-nek, ami később killer whale-ra módosult. Emellett a tudományos neve, Orcinus orca, a latin „Orcus”-nak a jelentése: alvilági isten.
Nem mindegy, melyik kardszárnyú delfinnel találkozol
Egy friss genetikai kutatás most kimutatta: Japán északi szigete, Hokkaidó környékén két eltérő kardszárnyú delfin-ökotípus él egymás mellett. A felismerés nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem a turizmus és a halászat miatt is számít.
A Csendes-óceán északi részén eddig három fő kardszárnyúdelfin-ökotípust különítettek el:
- főként halat eszik,
- tengeri emlősökre vadászik,
- nyílt tengeri életmódot folytat, szintén halakkal táplálkozik.
Hokkaidó eddig vakfolt volt a térképen
Miközben Kanada és Alaszka évtizedek óta részletesen vizsgálja a kardszárnyú delfineket, Japán északi vizeiről alig volt megbízható adat. Pedig a Shiretoko-félsziget környéke az egyik legjobb hely Japánban kardszárnyú delfinek megfigyelésére, ráadásul UNESCO világörökségi terület. A hiányzó tudást most a Kiotói Egyetem kutatói pótolták, nemzetközi együttműködésben.
Korábban már felmerült, hogy Hokkaidónál hal- és emlősevő kardszárnyú delfinek is élnek, de ezeket a feltételezéseket csak részleges mitokondriális adatok támasztották alá. Az új kutatásban:
- 25 egyed bőrmintáját elemezték,
- biopsziából és partra vetődött állatokból származó mintákkal dolgoztak,
- a teljes mitokondriális genomot vizsgálták,
- az adatokat összevetették az egész északi Csendes-óceán ismert mintáival.
A genetikai elemzés alapján Hokkaidó vizeiben a rezidens és a tranziens ökotípus is jelen van. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a területen:
- halat fogyasztó,
- és tengeri emlősökre vadászó kardszárnyú delfinek is élnek.
Ez megerősíti azt az elképzelést is, hogy ezek a csoportok nagyon régóta elkülönülten fejlődnek.
Lehetnek külön fajok?
Az észak-amerikai vizeknél már régóta vita tárgya, hogy a rezidens és a tranziens kardszárnyú delfinek valójában külön fajnak tekinthetők-e. Jelenleg hivatalosan még alfajként tartják őket számon, de a genetikai és viselkedési különbségek ezt egyre inkább megkérdőjelezik. A mostani kutatás ezt a megosztottságot tovább erősíti.
Momoka Suzuki, a kutatás vezető szerzője szerint a pontos ökológiai ismeretek nélkülözhetetlenek.
„A kardszárnyú delfinekkel való együttéléshez tudnunk kell, hogyan élnek, mit esznek, és hogyan hatnak az emberi tevékenységekre” – fogalmazott a vezető kutató a phys.org cikkében.
A kutatócsoport a jövőben:
- viselkedésmegfigyeléseket végez,
- további genetikai mintákat gyűjt,
- pontosabb képet szeretne kapni a populációk méretéről és állapotáról.
A kutatás jelentősége túlmutat önmagán: más országok példája már azt mutatja, hogy az egyes ökotípusok sajátos igényeihez igazított természetvédelmi stratégiákra van szükség.
Ha ugyanazon a tengeren, egymás közvetlen közelében, ennyire különböző életformát követő kardszárnyú delfinek élnek, kérdés az, hogy felkészült-e vajon az emberiség arra, hogy jelenlétüket valóban felelősen kezelje – a turizmusban, a halászatban, a természetvédelem mindennapi döntéseiben?
Képek forrása: freepik.com