A hosszú élet titka: mit taníthat nekünk a sarkvidéki bálnák DNS-e?

rtl.hurtl.hu

2025. december 20. 16:30

A grönlandi bálna nemcsak hatalmas, de hihetetlenül hosszú életű is – akár 200 évig élhet! Egy új kutatás szerint titkuk a DNS hibáinak szinte hibátlan javításában rejlik. A hideg sarkvidéki vizek és egy különleges fehérje együtt csodát tesz a sejtekben.

A grönlandi bálna, a Föld leghosszabb életű emlőse, évszázadokon át élhet. De miért? A New York-i Rochester Egyetem biológusa, Prof. Vera Gorbunova szerint a titok részben abban rejlik, hogy a bálnák rendkívül pontosan és hatékonyan javítják a DNS-szakadásokat.

Minden élőlény DNS-e károsodik az élet során. A sejtek próbálják helyrehozni ezeket a hibákat, de nem mindig sikerül tökéletesen. A felhalmozódó mutációk növelhetik a rák kockázatát és felgyorsíthatják az öregedést. A grönlandi bálnáknál azonban kevesebb mutáció marad vissza, ami hozzájárul rendkívüli hosszú életükhöz.

A kutatók felfedezték, hogy a hideg víz által aktivált CIRBP nevű fehérje erősen támogatja a DNS javítását. A bálnák élethosszuk alatt akár 100-szor több CIRBP-t termelnek, mint az emberek.

A hosszú élet titka: mit taníthat nekünk a sarkvidéki bálnák DNS-e?
Grönlandi bálnák: a hideg sarkvidéki víz és a különleges CIRBP fehérje titka a 200 éves életnek

Kísérletek során a CIRBP mennyiségének növelése emberi sejtekben a javított két szálú DNS-szakadások arányát duplázta, míg legyek esetében a fehérje többlet megnövelte az élettartamot és a mutációkkal szembeni ellenálló képességet.

Ez is érdekelhet: Miért alszanak nyitott szemmel a delfinek? Az állatvilág legfurcsább alvási szokásai. Nézd meg videónkat itt.

Prof. Gorbunova szerint: 

Van lehetőség az emberi DNS-javítás fejlesztésére. Korábban azt hittük, hogy nem lehet javítani, de a bálna példája bizonyítja, hogy még többre vagyunk képesek.

Jelenleg a kutatók CIRBP-t fokozott egereket nevelnek, hogy megfigyeljék, mennyi ideig élnek, és azt is vizsgálják, hogy a hideg vízben úszók vagy a hideg zuhanyt kedvelők fehérjeszintje emelkedik-e, és mennyire tartós a hatás.

Prof. Gabriel Balmus, a Cambridge-i UK Dementia Research Institute kutatója szerint: „A DNS-javító képesség fokozása elméletileg lassíthatja az öregedést és a kapcsolódó betegségeket, de az emberre való átültetés komplex feladat, amely a sejtek ellenállóképességét és a szervezet megújulási korlátait egyensúlyba kell hozni.”

Fotók: Freepik