Ősi ürülékből derül ki, mit ettek és milyen betegségekben szenvedtek őseink
2025. november 24. 12:20
Mexikó északi részén, a Rio-Zape-völgyben található „Holtak Gyermekei barlangjában” több mint ezer éves emberi ürülék került elő, amely páratlan bepillantást enged az ősi Loma-San-Gabriel közösség életébe. A vizsgálatok feltárták étrendjüket, a bélférgeket és a gyakori bélfertőzések nyomait, így egészségükről és mindennapjaikról is új információkhoz jutottak a kutatók.
Több mint ezer éves titkok: mit árulnak el rólunk őseink elfeledett ürülékei?
Az emberi múlt rejtelmei néha egészen meglepő forrásból tárulnak fel: a mexikói Holtak Gyermekei barlangjában talált több mint ezer éves, kiszáradt emberi ürülékekből. A Rio-Zape-völgyben fekvő barlangban, ahol az 1950-es években régészek ásatásokat végeztek, a csontok és növényi maradványok között előkerült stuhlminták az elmúlt évtizedekben új kutatások célpontjává váltak.
A legfrissebb vizsgálatot Drew Capone és munkatársai, az Indiana Egyetem mikrobiológusai végezték, a kutatás eredményeit a PLoS One szaklapban publikálták. A szakértők a tíz mintából kinyert DNS segítségével a bélmikrobák és különféle kórokozók nyomait kutatták.
Mit ettek az őseink?
A vizsgált stuhlminták 725–920 körüli időszakból származnak, amikor a térségben a Loma-San-Gabriel kultúra képviselői éltek. Az elemzések szerint étrendjük főként agávéból állt, de találtak jeleket más növények, például földiszilva, kukorica, napraforgó, amaránt fogyasztására is.
A nem kívánt lakók: bélférgek és baktériumok
A kutatók felfedezték a Shigella baktérium jelenlétét is, amely a mai napig okoz súlyos hasmenést és görcsöket – gyakran szennyezett víz vagy élelmiszer révén terjed. Ennél meglepőbb azonban a Enterobius vermicularis, azaz a közönséges madenféreg nyoma volt. Ezek az akár 13 milliméter hosszú férgek éjszaka a végbélhez másznak, és ott akár 10 000 petét rakhatnak le, komoly viszketést okozva.
Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel: vajon ezek a paraziták már 1492 előtt is jelen voltak Amerikában, vagy csak az európaiak hozták be őket a Újvilágba? A kutatók szerint a tíz minta túl kicsi, hogy végleges következtetéseket vonjanak le, de a jelenlétük mindenképp figyelemre méltó.
A higiéniai körülmények árnyoldala
A Rio-Zape-völgyi emberek életkörülményei nem voltak túl higiénikusak. A vizsgálatok szerint a bélfertőzések gyakoriak lehettek a Loma-San-Gabriel közösségekben, ami rámutat arra, hogy az ősi népek egészségi állapota korántsem volt mentes a problémáktól.
A paläofäkalien (ősi ürülék) kutatása az elmúlt évtizedekben komoly előrelépést hozott az emberi múlt megértésében. Egy 50 000 éves neandervölgyi ürülék például már bizonyította, hogy az ősemberek nem kizárólag húsevők voltak: étrendjükben bőségesen szerepeltek bogyók, magvak és gyökérzöldségek is.
Ez a felfedezés újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy a múlt egészségügyi és táplálkozási szokásai gyakran meglepő és értékes információkat rejtenek, még olyan, látszólag unalmas forrásokban is, mint az ősi ürülék.
Fotók: Pexels
Ez is érdekelhet