Ősi ürülékből derül ki, mit ettek és milyen betegségekben szenvedtek őseink

rtl.hurtl.hu

2025. november 24. 12:20

Mexikó északi részén, a Rio-Zape-völgyben található „Holtak Gyermekei barlangjában” több mint ezer éves emberi ürülék került elő, amely páratlan bepillantást enged az ősi Loma-San-Gabriel közösség életébe. A vizsgálatok feltárták étrendjüket, a bélférgeket és a gyakori bélfertőzések nyomait, így egészségükről és mindennapjaikról is új információkhoz jutottak a kutatók.

Több mint ezer éves titkok: mit árulnak el rólunk őseink elfeledett ürülékei?

Az emberi múlt rejtelmei néha egészen meglepő forrásból tárulnak fel: a mexikói Holtak Gyermekei barlangjában talált több mint ezer éves, kiszáradt emberi ürülékekből. A Rio-Zape-völgyben fekvő barlangban, ahol az 1950-es években régészek ásatásokat végeztek, a csontok és növényi maradványok között előkerült stuhlminták az elmúlt évtizedekben új kutatások célpontjává váltak.

A legfrissebb vizsgálatot Drew Capone és munkatársai, az Indiana Egyetem mikrobiológusai végezték, a kutatás eredményeit a PLoS One szaklapban publikálták. A szakértők a tíz mintából kinyert DNS segítségével a bélmikrobák és különféle kórokozók nyomait kutatták.

Ősi ürülékből derül ki, mit ettek és milyen betegségekben szenvedtek őseink
Madenféreg-peték mikroszkóp alatt: a kutatók ilyen paraziták nyomait találták az ősi mintákban.

Mit ettek az őseink?

A vizsgált stuhlminták 725–920 körüli időszakból származnak, amikor a térségben a Loma-San-Gabriel kultúra képviselői éltek. Az elemzések szerint étrendjük főként agávéból állt, de találtak jeleket más növények, például földiszilva, kukorica, napraforgó, amaránt fogyasztására is.

A nem kívánt lakók: bélférgek és baktériumok

A kutatók felfedezték a Shigella baktérium jelenlétét is, amely a mai napig okoz súlyos hasmenést és görcsöket – gyakran szennyezett víz vagy élelmiszer révén terjed. Ennél meglepőbb azonban a Enterobius vermicularis, azaz a közönséges madenféreg nyoma volt. Ezek az akár 13 milliméter hosszú férgek éjszaka a végbélhez másznak, és ott akár 10 000 petét rakhatnak le, komoly viszketést okozva.

Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel: vajon ezek a paraziták már 1492 előtt is jelen voltak Amerikában, vagy csak az európaiak hozták be őket a Újvilágba? A kutatók szerint a tíz minta túl kicsi, hogy végleges következtetéseket vonjanak le, de a jelenlétük mindenképp figyelemre méltó.

Ősi ürülékből derül ki, mit ettek és milyen betegségekben szenvedtek őseink
Mikroszkópos felvétel a több mint ezer éves stuhlmintákban azonosított bélparazitákról

A higiéniai körülmények árnyoldala

A Rio-Zape-völgyi emberek életkörülményei nem voltak túl higiénikusak. A vizsgálatok szerint a bélfertőzések gyakoriak lehettek a Loma-San-Gabriel közösségekben, ami rámutat arra, hogy az ősi népek egészségi állapota korántsem volt mentes a problémáktól.

A paläofäkalien (ősi ürülék) kutatása az elmúlt évtizedekben komoly előrelépést hozott az emberi múlt megértésében. Egy 50 000 éves neandervölgyi ürülék például már bizonyította, hogy az ősemberek nem kizárólag húsevők voltak: étrendjükben bőségesen szerepeltek bogyók, magvak és gyökérzöldségek is.

Ez a felfedezés újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy a múlt egészségügyi és táplálkozási szokásai gyakran meglepő és értékes információkat rejtenek, még olyan, látszólag unalmas forrásokban is, mint az ősi ürülék.

 

 

Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!