Mexikói barlangból származó ezer éves ürülékek vizsgálata felfedi a korabeli étrendet és a bélfertőzések nyomait.

Szenzációs leletre bukkantak a régészek Szigetvár határában. Egy ritka, 20 millió forintot érő aranyérem került elő a földből. Egykori tulajdonosa egy török harcos lehetett, aki a Zrínyi-vár eleste után az ott alapított oszmán városkában élt.

Az évad első ásatásán már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott területet fedeztek fel a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. 

32 éve folynak a régészeti feltárások Komárom területén, ami nagyon jelentős ókori római katonai tábor és település volt. A falfestmények voltak azok, amelyek Brigetiót és a Klapka György múzeumot rátették a térképre. Tavaly új épületbe költözött a múzeum, ahol egy valódi 21. századi, látványos kiállítás várja a látogatókat. 

Egy nemzetközi igazságügyi szakértői csoport sikeresen azonosította a férfit. 

Közel kétezer éves, római kori temetőre bukkantak a Herman Ottó Múzeum régészei a bükkábrányi lignitbányában nyár végén. Ötvennyolc sírból álló szarmata temetőt tártak fel. Arany, ezüst ékszerek és római kori tárgyak kerültek elő. A leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a Krisztus után 2. század második felétől a 3. század közepéig használták a temetőt.

Egy villa elkerített szobájára bukkantak a kutatók.

Annak idején a „másokat” temették el így. Ez a lány feltehetően alacsony társadalmi rangú volt.

A kutatók lerajzolták, hogy nézhetett ki a kutya. Egy tacskóra hasonlít.

Nyolc tonna szeméttől kellett a régészeknek megszabadulniuk, hogy fel tudják tárni a sírt, ahova a múmiát elhelyezték.

Bár többen is próbálták megtalálni a náci aranyat, az utolsó ásatáson csak régi autóalkatrészek és egy puskagolyó került elő. Ommerenben ezentúl nagyon fognak figyelni a hobbirégészekre.

Ommeren eddig a béke szigete volt, azonban egy 75 éve lerajzolt térkép és egy vallomás miatt most mindenki fel akarja ásni a falut.

A nő nyaka fölé sarlót helyeztek, a lábujjait pedig lelakatolták, hogy „ne térhessen vissza a halálból”. 

Meglepően jó állapotban fennmaradt, mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban. A régészek szerint a lelet szokatlan, mivel akkoriban a halottakat általában nem eltemették, hanem hamvasztották. A sírfeliratból pedig az is kiderül, hogy a latin mellett a görög nyelvet is  használhatták az ókori római településen.

Rendkívül ritka, több mint ezer éves aranykincset találtak Izraelben. Egy ásatásoknál segédkező fiatal önkéntes szinte szó szerint belebotlott egy föld alá rejtett agyagkorsóba, amelyben több mint négyszáz aranyból vert pénzérmére lapult. Mint kiderült, az érmék a 9. században készültek, a gondos csomagolásból pedig arra következtetnek, hogy gazdájuk minden bizonnyal vissza akart térni egyszer értük - mivel azonban ez nem történt meg, a kincs megmaradt az utókornak, a régészek legnagyobb örömére.

A regéci vár a zempléni hegység legmisztikusabb, és legendák övezte helye. A történelem viharai megtépázták, de a folyamatosan tartó ásatások és a rekonstrukció miatt egyre jobban el lehet képzelni, hogy hogyan élhettek itt egykor. Mi most megnézhettük, hogy hogyan is tárják fel az építmény titkait.

Eddig 25 különböző településréteget azonosítottak a régészek a Bács-Kiskun megyei településen, ahol egy iskola mellett épülő sportcsarnok miatt végeznek feltárást. Ahogy egyre mélyebbre ásnak, úgy találják meg a különböző korok emlékeit: időszámításunk előtt 6 ezertől egészen napjainkig.

Hatezer éves leletek is előkerültek Zalában a leendő M76-os autópálya nyomvonalán. Gőzerővel dolgoznak a régészek, és a középkortól a rézkorig nagyon sok tárgyat találnak. A kincseket a restaurálás után kiállítják.

Újratemethették azokat a háromezer évvel ezelőtt a Tisza közelében élt embereket, akiknek a csontvázát egy épülő út homokbányája miatt találtak meg a régészek. Öt korszak leleteit tárták fel a bánya helyén, a vaskori sír mellett bronzkori temetőt is találtak. A kincseket restaurálás után kiállítják.

A leghíresebb és leghatalmasabb birodalmat építő szultán, Szulejmán leszármazottaival Szigetváron találkoztunk. Két rendkívül elegáns, fiatalos és egyenes tartású hölggyel beszélhettünk, akik nem hercegnőként élnek, de ahhoz illő méltósággal viselkednek. Megható látni, hogy két asszony, akiknek családja a török és a magyar történelembe is beírta nevét hogyan reagál az élet és az évszázadok változásaira.

Megelevenedett történelem, egy nem mindennapi látogatás Szigetváron és már is egy családtörténet kellős közepén találjuk magunkat. 110 év kutatás után derült ki, hogy Szigetváron egy lakóház kertjében megtalálták Szulejmán szultán türbéjét. A hír hatalmas szenzációként söpört végig az egész világon.

Nemcsak Szulejmán türbéjét, vagyis síremlékét, hanem egy egész települést találtak magyar és török régészek Szigetvár mellett. Híradónk forgathatott az ásatáson, ahol feltárták egy dzsámi maradványait, és valószínűleg egy kolostor, és egy laktanya nyomai is vannak a föld alatt. Szulejmán sírja fontos zarándok hely volt, ezért építettek köré egy kis várost a török hódoltság idején.

Pikáns lelet akadt svéd régészek kezébe nemrég.