2025. július 9. 9:23
Agyunk lenyűgöző és titokzatos világ – a modern tudomány már képes beavatkozni az idegrendszer működésébe, mégis számos rejtély maradt, amit a kutatók sem tudnak megfejteni. Íme 10 zavarba ejtő rejtély az agyműködésről, ami máig zavarba hozza a neurológusokat.
1. Honnan ered a tudatosság?
A tudat az egyik legnagyobb megoldatlan kérdés: hogyan lesz egy csapat neuron működéséből az, hogy én vagyok? Egyes elméletek szerint ez speciális agyi hálózatok működéséből származik, mások szerint bonyolult interakciók eredménye. A tudósok között sincs konszenzus – lehet, hogy a tudatosság örökre rejtély marad?
2. Hol és hogyan tároljuk az emlékeket?
Az emlékeinket nem egy memóriakártyán őrzi az agy – de akkor hol raktározódnak, és hogyan hívjuk elő őket? A hippokampusz szerepe kulcsfontosságú, de hogy pontosan miként kódolódnak a hosszú távú emlékek, az még mindig kérdéses. És vajon hogyan tudunk egy adott pillanatban pont arra a régi nyaralásra visszaemlékezni?
Tudtad? A memóriád kulcsa a hippokampusz, mely a halántéklebeny mélyén található, és kulcsszerepet játszik az emlékek rögzítésében. Bár csupán néhány centis, sejtjei rendkívül érzékenyek az oxigén- és tápanyaghiányra – ezért is különösen fontos a megfelelő agyi vérellátás.
Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói. A kutatás nemzetközileg is ismert lett, miután a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.
3. Miért álmodunk?
Az alvás szükséges, az álmok pedig mindenkit lenyűgöznek – de vajon miért álmodunk, és miért ismétlődnek bizonyos témák újra és újra? A REM-fázis során aktívvá váló agyi területek egyesek szerint az érzelmek feldolgozásában segítenek. Mások szerint az álom a memóriánkat vagy a kreativitásunkat formálja. De a pontos funkciójuk még rejtély.
4. Mi határozza meg az intelligenciát?
Mitől okos valaki? Genetika? Környezet? Tanulás? Az intelligencia biológiai és pszichológiai alapjai még mindig nincsenek teljesen feltárva. Sőt, azt sem tudjuk pontosan, hogyan kellene definiálni az intelligenciát – különösen a mesterséges intelligenciák korában.
5. Honnan erednek az érzelmeink?
A boldogság, a harag, a félelem – mindennapi érzelmeinket nem csak a limbikus rendszer szabályozza, ahogy korábban hittük. Egyre több kutatás szerint több agyterület komplex együttműködése alakítja érzelmi világunkat. De hogy pontosan hogyan és miért érzünk, amit érzünk, az továbbra is megválaszolatlan.
6. Hogyan tanulunk meg beszélni?
A nyelvtanulás – főleg kisgyermekkorban – valóságos csoda. De hogyan tudja az agy ilyen könnyedén elsajátítani a nyelveket, főleg ha kettőt vagy hármat is egyszerre? A genetika, környezet és életkor is szerepet játszik, de a teljes kép még mindig homályos. A nyelvi készségek kialakulása máig az egyik legösszetettebb agyi folyamat.
7. Miért kreatív néhány ember, míg mások nem?
A művészet, a feltalálás, az új ötletek szikrája – honan fakad a kreativitás? Tudósok próbálják feltérképezni azokat az agyterületeket, amelyek ilyenkor aktiválódnak, de egyértelmű válasz nincs. Vajon veleszületett adottság, vagy fejleszthető készség?
8. A zsenialitás titka: Savant-szindróma
Vannak emberek, akik szellemi fogyatékosság mellett is rendkívüli zenei, matematikai vagy vizuális képességekkel rendelkeznek. A legismertebb példa Kim Peek (ő inspirálta az Esőember című filmet). A tudósok máig nem értik, hogy ezek a tehetségek hogyan jelenhetnek meg ilyen különleges formában.
9. Miért érezzük még mindig a hiányzó végtagot?
A fantomvégtag jelenség az egyik legmegdöbbentőbb példája annak, hogyan lát és érez az agy még akkor is, ha valami már fizikailag nincs ott. Az amputált betegek gyakran éreznek fájdalmat vagy mozgást a már nem létező végtagban. Ez arra utal, hogy az agy testtérképe jóval bonyolultabb, mint gondolnánk.
10. Miért nem tud az agy regenerálódni, mint más szerveink?
A máj vagy a bőr képes regenerálódni, de az agy jóval korlátozottabb ezen a téren. Bár néhány agyterület képes új sejteket létrehozni, ez messze nem elég például egy súlyos sérülés után. A kutatók remélik, hogy őssejt-terápiával vagy géntechnológiával a jövőben javítható lesz az agy öngyógyító képessége.
Agyunk még sokáig rejthet titkokat...
Bármilyen fejlett is az orvostudomány, az emberi elme működése még számos titkot őriz. A kutatás azonban nem áll meg: a tudósok napról napra közelebb kerülnek ahhoz, hogy megértsék, kik vagyunk és hogyan működik ez a csodálatos szerv.
Ezt láttad már? A terhesség átmeneti és tartós változásokat is okoz a nők agyában – állítja egy nemrég készült kutatás. Például csökken a terhes nők szürkeállománya a várandósság alatt, de ennek valamennyi százaléka aztán helyreáll. Hogy a fiziológiai és hormonális változások mellett pontosan milyen neurológiai folyamatok zajlanak le terhesség idején az agyban, arról Dr. Kerepesi Csaba, a BioAgeAI kutatócsoport vezetője beszélt. A videóból az is kiderül, mit tehetünk az öregedés ellen.
Fotók: Getty Images