2025. december 26. 18:30
Egy nagy földrengés után nemcsak városok dőlnek romba és életek változnak meg. A bolygó maga sem marad érintetlen: elmozdulhat a Föld tengelye, megváltozhat a nap hossza, sőt egész települések csúszhatnak arrébb a térképen. Megmutatjuk, hogyan képesek a földrengések és cunamik szó szerint átformálni a Földet.
Amikor a Föld alakja is megváltozik
A modern műszereknek köszönhetően ma már tudjuk: egy-egy rendkívül erős földrengés képes megváltoztatni a Föld alakját és tömegeloszlását. A 2004-es indiai-óceáni földrengés – amelynek erőssége elérte a 9,1–9,3-as magnitúdót – nemcsak több mint 230 ezer ember életét követelte, hanem a NASA számításai szerint 2,5 centiméterrel elmozdította az Északi-sark helyzetét is.
Tudtad? Épp 21 éve 2004. december 26-án, karácsony másnapján rázta meg az Indiai-óceán térségét minden idők egyik legerősebb földrengése. A rengés hatalmas cunamit indított el, amely 14 ország partvidékét pusztította el. A „Boxing Day cunamiként” ismert katasztrófa tudományos szempontból is mérföldkő volt: a mérések szerint megváltoztatta a Föld tömegeloszlását, és centiméterekkel elmozdította az Északi-sark helyzetét. A tragédia világszintű összefogást indított el, és máig emlékeztet arra, milyen erők dolgoznak a felszín alatt.
Ez a rengés és az azt követő cunami a Föld egyik legnagyobb erejű természeti eseményének számít azóta, hogy léteznek pontos mérések.
Városok, amelyek elköltöztek
A földrengések nemcsak hegyeket és óceánfeneket formálnak át, hanem egész településeket is elmozdíthatnak. Chilében 2010-ben egy 8,8-as erősségű földrengés következtében Concepción városa mintegy három méterrel nyugatabbra került eredeti helyzetéhez képest.
És ez nem volt egyedi eset: Chile korábban is átélt hasonló, sőt még pusztítóbb rengéseket.
A valaha mért legerősebb földrengés
Az eddigi legerősebb földrengést 1960-ban jegyezték fel Chilében, Valdivia közelében. A 9,5-ös magnitúdójú rengés hatása az egész bolygón érződött: a szeizmikus hullámok napokig rezegtették a Földet, a keletkező cunami pedig egészen Japánig és a Fülöp-szigetekig eljutott.
Megváltozhat a Föld tengelye – és a nap hossza is
A 2011-es japán Tóhoku-földrengés (9,0–9,1 magnitúdó) újabb döbbenetes felismerést hozott. A NASA szerint a rengés hatására a Föld forgástengelye elmozdult, és a nap hossza nagyjából két mikroszekundummal lerövidült. Ez az eltérés a hétköznapokban érzékelhetetlen, tudományos szempontból azonban jelentős.
Hol a legnagyobb a veszély?
A világ földrengéseinek túlnyomó része a Csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén történik. Ez az övezet Dél- és Észak-Amerika nyugati partjaitól Japánon át egészen a nyugati csendes-óceáni szigetvilágig húzódik. Japánban évente körülbelül 1500 érezhető földrengést regisztrálnak.
A World Risk Report szerint jelenleg a Fülöp-szigetek számít a leginkább veszélyeztetett országnak a természeti katasztrófák szempontjából, míg a világ egyik legbiztonságosabb területe ilyen szempontból Katar.
Cunami: amikor a pusztítás folytatódik
Egy nagy földrengést gyakran cunami követ. Ezek az óriáshullámok nemcsak part menti városokat rombolnak le, hanem teljes ökoszisztémákat pusztítanak el. A 2004-es indiai-óceáni cunami után egyes szigeteken a sós tengervíz miatt a part menti növényzet nagy része elpusztult, és volt olyan terület, ahol a lakosság 90 százaléka eltűnt.
Ritkán előfordul az úgynevezett mega-cunami is. Az alaszkai Lituya-öbölben 1958-ban egy földrengés földcsuszamlást indított el, amely olyan hullámot keltett, hogy az több mint 500 méteres magasságig tarolta le a növényzetet – ez magasabb, mint az Empire State Building.
Emberi tevékenység és földrengések
Bár az időjárásnak nincs közvetlen hatása a földrengések kialakulására, az emberi tevékenység igenis szerepet játszhat. Olaj- és gázkitermelés során keletkező rezgések kisebb rengéseket idézhetnek elő, amelyek hosszú távon növelhetik egy nagyobb földrengés kockázatát.
A Nap és a Hold gravitációs hatását is vizsgálják a kutatók, de a szakértők hangsúlyozzák: ezek önmagukban nem képesek földrengést kiváltani, legfeljebb apró elmozdulásokat okoznak a földkéregben.
Hogyan figyeljük a Föld mozgását?
Az első, földrengést jelző eszközt már i. sz. 132-ben megalkották Kínában, de az első valódi szeizmográf csak 1890-ben készült el. Ma már világszerte több mint 900 ezer földrengést rögzítenek évente műszerekkel, ezek közül körülbelül 150 ezer érezhető az emberek számára.
A földrengések félelmetesek, pusztítóak, de egyben emlékeztetnek arra is, hogy a Föld élő, folyamatosan változó rendszer. Hegyek, kontinensek, óceánok és akár maga az idő is formálódik – mélyen a lábunk alatt.
Fotók: Freepik, Pexels
Kapcsolódó tartalom