2026. július 5. 8:00
Létezik egy matematikai elmélet, amely szerint a párkeresésben is eljön az a pont, amikor már nem érdemes tovább keresni. A 37%-os szabály elsőre meggyőzőnek tűnik, de a szakértők szerint a való élet jóval összetettebb annál, mint amit egy képlet leírhat.
Bűvös 37 százalékos határ
Az elmélet alapvetése egyszerű: a rendelkezésünkre álló potenciális partnerek vagy időkeret első 37 százalékát pusztán tapasztalatszerzésre és az elvárásaink kalibrálására kell fordítanunk. Ebben a szakaszban még senki mellett nem köteleződünk el véglegesen, bármilyen ígéretesnek is tűnik az illető. A cél az, hogy megismerjük a kínálatot és felmérjük, mi az, amit reálisan elvárhatunk egy partnertől.
Amint túlléptünk ezen a bűvös határon, a szabály szerint az első olyan embert kell választanunk, aki jobb, mint az eddigi, kalibrációs szakaszban megismert összes jelölt. A matematikai számítások szerint ugyanis ez a stratégia maximalizálja az esélyét annak, hogy végül a lehető legjobb partnert válasszuk ki a teljes merítésből.
Matekpélda a szerelemre: mikor jön el a 20. randi?
A gyakorlatban ez többféleképpen is kiszámolható. Ha például valaki úgy dönt, hogy egy éven keresztül hetente egyszer randizik, az összesen nagyjából 50 alkalmat jelent. Ebben az esetben a 37 százalékos szabály szerint az első 19 randi csak a tapasztalatszerzésről szól – ezek az emberek szolgálnak viszonyítási alapként. A 20. találkozótól kezdve pedig az első olyan embernél kell megállni, aki túlszárnyalja az első 19 jelölt bármelyikét.
Egy másik megközelítés az időt veszi alapul. Ha valaki tíz évet szán arra, hogy megtalálja élete párját, akkor az első három év, nyolc hónap és tizenkét nap a kalibrációs időszak. A számítások szerint a tizedik hónap tizenharmadik napjától kezdve jön el az elköteleződés ideje, amint felbukkan egy, a korábbiaknál megfelelőbb partner.
Ha te is magányos vagy és egy megértő társra vágysz, akkor ne várj tovább. Találd meg te is az igazit az RTL Randin!
Ahol a matematika és a valóság találkozik
Természetesen a matematika nem képes minden emberi tényezőt lefedni, és a szabálynak megvannak a maga korlátai. Mi történik például, ha az igazi már az első néhány randi alkalmával felbukkan? A 37 százalékos elv szerint őt el kellene engedni, ami sokak szerint végzetes hiba lenne. Emellett az emberi személyiség és az igények is folyamatosan változnak; ami húszévesen ideálisnak tűnt, az harmincas éveinkre már korántsem biztos, hogy kielégítő.
A szakértők szerint a szabályt éppen ezért nem szentírásként, hanem inkább iránymutatásként érdemes kezelni. Két fontos tanulságot azonban mindenképpen érdemes levonni belőle. Az egyik, hogy ne kapkodjuk el a döntést: adjunk magunknak elég időt a tapasztalatszerzésre, mielőtt egy életre elköteleznénk magunkat. A másik pedig az elengedés művészete: ne keressük örökké a még jobbat, mert egy ponton túl a további keresgélés már csak csökkenő esélyeket és elvesztegetett időt eredményez.
Ahogy a bonyolult egyenletek sem mindig adják ki a helyes végeredményt a való életben, úgy a szerelemben is szükség van némi rugalmasságra a számok mellett. A matematika segíthet keretet adni a keresésnek, de a végső szót mindig az érzelmek és az önismeret mondják ki.
Forrás: ITT
Képek forrása: magnific.com