Iskola nélkül maradt gyerekekkel, növekvő szülői terhekkel és kirúgott igazgató miatti tüntetésekkel indul 2024/2025-ös tanév.

Tanárhiány és a mobiltelefonokra vonatkozó rendelet is nehezíti az iskolakezdést a Pedagógusok Szakszervezete szerint. 

A szükségesnél 16 000 pedagógussal kevesebb van az országban a Magyar Nemzeti Bank szerint. Szapáry György elnöki tanácsadó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén szerdán arról beszélt: hallott olyan iskoláról, ahol csak érettségivel rendelkező embert kértek meg arra, hogy tartson történelemórát, olyan kevés a pedagógus. A kormány a témával kapcsolatos megkeresésünkre adásunkig nem reagált. Korábban Gulyás Gergely többször is arról beszélt: Magyarországon nincs tanárhiány, de az előfordulhat, hogy bizonyos helyekre vagy szakokra nehéz tanárt találni.

Szakképzettség nélküli katonák is taníthatnak majd az iskolákban – ennek a lehetőségét a kedden elfogadott salátatörvény adja meg. A tervezet szerint 55 évnél idősebb tiszteket és altiszteket vezényelhetnek tankerületekhez, akár oktatói munkára is. Ha nincs megfelelő képzettségük, a tankerület kiképzi őket, és eközben már taníthatnak is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az intézkedést a pedagógushiány miatt vezették be.

Több mint hatezer nyugdíjas tanár dolgozik a közoktatásban, jóval több, mint tavaly ősszel. 

A pedagógusnak tanulók negyedéből sem lett tanár – derül ki a Népszava kérésére kiadott adatokból. Az Oktatási Hivatal azt közölte, az idei tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint hiába a több mint 30 százalékos béremelés, ez nem elég, várhatóan egyre nagyobb lesz a tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a diplomás átlagbér 72 százaléka elegendő a pedagógusok megtartásához. 

Ez néha tényleg olyan, mint egy rossz viccben. Az angolórát az iskolapszichológus tartja, a biológiát a rajztanár tanítja, a gyerekekre a takarító néni vigyáz, informatika- és matektanár nincs, de persze, ahogy a kormány mondani szokta, az oktatásban minden rendben van. Ősz óta jelentős számú tanár mondott fel, azóta megy a vita, hogy akkor tulajdonképpen van-e tanárhiány, vagy nincs. A Házon kívül riportere olyanokkal beszélgett, akik számára ez már nem kérdés.

Egy budapesti iskolában akkora a tanárhiány, hogy az informatika és matematika tagozatos diákok néha csak délre járnak be az iskolába, mert nincs aki megtartsa az óráikat. Erről több érintett szülő beszélt a Híradónak. A fenntartó Közép-Pesti Tankerületi Központ vezetője egy keddi fórumon azt mondta a szülőknek, hogy a gimnáziumi tagozat fogalma csak az iskola marketingfogása, és a matematikatanár-hiányt is megoldották – azzal, hogy megszüntették az iskolában a csoportbontásokat.

Azért bocsájtották el a Karinthy Frigyes Gimnázium hat tanárát, mert ők vettek részt a leghosszabb ideig a polgári engedetlenségben – mondta a Külső-Pesti Tankerület vezetője a bíróságon. Aki elnézést kért azért, amiért korábban nem jelent meg a tárgyaláson. Az elbocsájtott tanárok arról beszéltek, hogy a kirúgásuk szerintük elrettentette a kollégáikat attól, hogy tovább folytassák a tiltakozást.

Eiplné Pál Alexandra, gimnáziumi tanár volt a Reggeli vendége, aki elmondta, Pintér Sándor július 15-ig meghosszabbítaná az idei tanévet, ha nem lesz meg a megfelelő tanítási nap. A tanár azt is hozzátette, fenyegetések érkeznek, ha nem sikerül elfedni a szakos tanárhiányt, amit úgy próbálnak megoldani intézményen belül egy nem szakos kolléga esetében, hogy gyakorlásnak írják be a nem szakos helyettesítést, amit hivatalosan csak felügyeletként lehetne feltüntetni. 

A Reggeli vendége Semjén Nóra, az Anyakivan blog szerzője volt, aki már 9 évvel ezelőtt tapasztalta a tanárhiány súlyosságát, amikor azt mérték fel gyermeke volt általános iskolájában, hogy melyik szülő, milyen tantárgy tanítására képes. Így történt meg, hogy fia iskolájában egy apuka tanította az angolt, amikor pedig a helyettesítést nem tudták megoldani, akkor tanulás helyett tv-t néztek a gyerekek. Az édesanyát az keseríti el igazán, hogy gyermekei azt hiszik, a tanulás csak rossz lehet. 

„Zsarolásnak van kitéve a pedagógus, mert ha nem lesz meg a gyereknek az óraszáma, akkor ki lesz tolva a tanév” – hangját eltorzítva nyilatkozott egy tanár a KRÉTA rendszerrel való visszaélésekről. A rendszerben elméletileg egy négyzetet ki lehet jelölni és jelezni, hogy az adott órát hogyan helyettesítették. Jelenleg azonban ez a funkció központilag le van tiltva, tehát nincs jogosultsága a pedagógusoknak ezen változtatni. A megjegyzés rovatba beírhatnak valamit, de azt nem nézi senki. Így fordul elő, hogy a pedagógus nem tudja beírni nem szakszerű helyettesítésnek a nem szakszerű helyettesítést.

Minden harmadik általános iskolában tanít képesítés nélküli pedagógus – számolt be a Reggeliben az oktatás helyzetéről Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint most van a legmélyebb ponton az oktatás a rendszerváltás óta. Az oktatás színvonalán mindez már most is látszik: a 14 éven aluliak funkcionálisan analfabéták. Július óta közel 2500 pedagógus mondott fel, 1500 pedagógus dolgozik felsőfokú végzetség nélkül.

Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat.

Nemcsak egy szigetszentmiklósi iskolában vihetnek fel hamis adatokat a KRÉTA rendszerbe a tanárhiány miatt. A Híradónak más iskolákban tanító tanárok is arról beszéltek, hogy náluk is gyakori a hasonló hamisítás. A Pest megyei iskola egyik tanára néhány napja beszélt Híradónknak arról, hogy hiába tartja meg például egy testneveléstanár a fizikaórát, a rendszerbe ez mégis szakszerű helyettesítésként kerül be. A Klebelsberg Központ érdemben nem válaszolt kérdéseinkre.

Hamis adatok szerepelhetnek a KRÉTA rendszerben egy szigetszentmiklósi iskolában – erről egy ott dolgozó tanár beszélt Híradónknak. Szerinte akkora a tanárhiány, hogy van, hogy a tornatanár tartja a fizikaórát, ezt azonban szakszerű helyettesítésként kell beírni az elektronikus naplóba. Egy szülő pedig arra panaszkodott a híradónak, hogy az elmaradó órák miatt a gyerekeknek alig vannak jegyeik. A Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ azt közölte a Híradóval, hogy ők minden feladatot ellátnak.

A Közép-Pesti Tankerületben mondott fel a legtöbb iskolai dolgozó idén: csak szeptemberben 103 tanár. Ez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből derül ki, akik az ország valamennyi tankerületétől megkérdezték hány dolgozójuk ment el idén. A Belügyminisztérium úgy reagált: a pedagógusok több mint 99 százaléka az új jogviszonyt választotta.

Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

A megkérdezettek 56 százaléka szerint rosszabb, 4 százalék szerint jobb lett a helyzet.

Az Európai Unióban több mint 5 millió pedagógus van, mindenhol a nők vannak többen.

Szilva Attila szerint remek, hogy két magyar is Nobel-díjat kapott, de érdemes megnézni, hogy milyen helyzetben van a magyar oktatás.

Az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány. Az Oktatási Hivatal szerint viszont ők nem illetékesek a kérdésben, a döntés „jogszabályalkotói hatáskörbe” tartozik.

Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint 1200 tanár távozhat az oktatásból, kényszermegoldásokra számít az iskolákban a felmondási hullám miatt.

„Az, hogy a tanévkezdés előtt egy nappal ideiglenes órarendeket adnak, mert nem lehet tudni, milyen tanári állások betöltetlenek, egy nyugati országban önmagában elég lenne ahhoz, hogy lángoljon a főváros” – mondta Pankotai Lili aktivista az oktatás helyzetéről a Reggeliben. Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert. Lili a Reggeliben elmesélte, nem számított a TASZ díjára, mégis készült köszönőbeszéddel, hogy tudjon mit mondani, ha őt tüntetik ki. A fiatal aktivista mesélt az utóbbi évek tüntetéseiről is – a diákok másfél éve küzdenek a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért.

Az államfő New Yorkban adott hangot aggodalmainak.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint több mint húszezer pedagógus hiányzik a közoktatásból. Ez egy kutatásból derül ki, amit Nahalka István készített a szervezetnek. Szerinte az elmúlt több mint 40 évben még sosem volt ilyen rossz állapotban az állami oktatási rendszer. Gulyás Gergely miniszter korábban azt mondta, nincs tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a Pedagógusok Szakszervezete csak hergeli a tanárokat és a közvéleményt.

Kérdés, meddig lehet még betömkodni a lyukakat.

Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.

Pénteken indul a tanév, a szigetszentmiklósi tankerületben viszont még csütörtökön is csaknem 100 pedagógust keresnek a  közszolgálati állásportálon. A kormány szerint ez nem befolyásolja a tanév biztonságos elindítását. A Pedagógusok  Szakszerevezete szerint elkeserítő a helyzet: kevés a jelentkező az iskolákban, ezért előrdul, hogy képesítés nélkül vesznek fel tanárokat az iskolák.

A falubeliek maguk kerestek a Facebookon tanárt a gyerekeiknek, de hiába. A Belügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta, hogy tanárhiány miatt szünetelne az oktatás az iskolában. Eközben kiderült: elbocsátottak egy tanárt, aki egyben momentumos politikus is, mert a pedagóguskirúgások miatt tiltakozásképpen december óta nem tartja meg az óráit.

Kényszermegoldásokkal próbálják megoldani a tanárhiányt, erről beszélt Híradónak egy budapesti tanár. Szerinte az iskolájában felvetődött például, hogy a délutáni foglalkozásokat ne tanárok tartsák meg. Hogy kevés a pedagógus, azt a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is elismerte. Rétvári Bence államtitkár viszont az állami hírügynökség szerint arról beszélt, nincs rendkívüli változás a tanárok létszámában.

Míg a Belügyminisztérium tagadja az országos tanárhiányt, addig már a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is azt mondja, hogy ezres nagyságrendben hagyják el a pályát a pedagógusok a státusztörvény miatt.

Az iskolaigazgatók csak jövő héten fognak szembesülni vele, hogy mekkora a baj.

Ugyanazt érzi, látja és tapasztalja egy pályaelhagyó óvodapedagógus, a még kitartó óvónő és a pedagógusok hangja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is. Ők és még rajtuk kívül több ezren Magyarországon. A státusztörvény nemcsak a tanárokat érinti és sújtja, hanem az óvodapedagógusokat, óvónőket, dajkákat is.

Több diákot vettek fel a felsőoktatásba idén, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Az ELTE-n és a Semmelweis Egyetemen rekordszámú friss egyetemista kezdhet tanulni szeptembertől. A pedagógusképzésekre is sokan jelentkeztek. Gulyás Gergely miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, a tanárhiány így sem enyhül. 

Azért készítettek ballagási tablót, hogy megmutassák, itt emberi életekről van szó – mondta az RTL Híradónak az egyik tanár.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állította, hogy az országban nincsen általános tanárhiány. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök egykori iskolájában még sincs elég pedagógus.

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke cáfolja a miniszter szavait.

Nincs tanárhiány a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely szerint csak bizonyos településeken és szakterületeken van a kelleténél kevesebb pedagógus, összességében viszont elegen vannak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány tagadja a problémát, ami szeptemberben még nagyobb lehet. Csaknem 5000 pedagógus jelezte, hogy elhagyja a pályát, ha bevezetik a tanárok jogállását megváltoztató törvényt. 

Egy budapesti tanár azért megy vidékre, mert ott legalább kifizetik az ebédjét.

A Creative Science alapítójának jónak tartott budai iskolákba járnak a gyerekei, most Facebookon bukott ki a magyar oktatási helyzetre. 

Hiába jeleztük sokan, sokféleképpen a problémákat, semmiféle konkrét, elfogadható lépés nem látszik kirajzolódni, még ígéretek szintjén sem, mondják a pedagógusok.

Az iskolában kőműveseket, pékeket és cukrászokat képeztek, nagyjából száz hátrányos helyzetű diák járt ide.

Hiába reklámozták az egyetemek, az újonnan induló természettudomány-környezettan tanári képzésre alig jelentkeztek.

Állítólag nem szüntetik meg az intézményeket, csak szüneteltetik az oktatást.

Csak drasztikus fizetésemeléssel tudják kezelni a magyarországihoz is mérhető tanárhiányt.

Nagy bajban az iskolák, nagy bajban a pedagógusok, akiknek a helyzete még mindig nem rendeződött. Az érdekvédő képviseletek egyöntetűen kijelentették, hogy „elfogyott a türelem, nem tudnak tovább várni”. Vajon milyen tanévkezdésre számíthatunk?

„Nálunk sincs kolbászból a kerítés, de van támogató környezet.” Ilyen és ehhez hasonló szövegekkel keresnek tanárokat a Facebookon iskolák és tanárok. Egyre kétségbeesettebben már nem csak a hivatalos állásportálon hirdetnek állásokat. Közben a Diákok a tanárokért csoport közölte, támogatják a tanárokat, ha sztrájkolnak a tanév elején. Tüntetést is szerveznek szeptember másodikára. A Belügyminisztérium a tüntetésre nem reagált, de azt írták, folytatják a tárgyalásokat a pedagógus szakszervezetekkel és az Európai Bizottsággal is.

Az is jelentkezhet a hirdetésre, aki csak „jártas” az adott területen.

Van olyan pedagógus, aki 28 állásajánlatot kapott pár óra alatt.