2026. június 27. 16:00
Hét év alatt több mint ötödével csökkent a természettudományos tárgyakat (fizika, biológia, kémia, földrajz) tanító, főállású pedagógusok száma a magyar közoktatásban, derül ki a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adataiból. A legnagyobb visszaesés a fizikatanároknál látszik, de a többi természettudományos területen sem adnak okot bizakodásra a számok.
A fizikatanárok majdnem harmada eltűnt
A 2018-as statisztikák szerint 3283 fő tanított fizikát a közoktatásban, 2025-re ez a szám 2305-re esett vissza. Ez 29,8 százalékos csökkenést jelent alig hét év alatt, vagyis közel minden harmadik fizikatanár hiányzik a rendszerből.
A fizika eddig is a „hiányszakok” közé tartozott a pedagógián belül, a mostani adatok viszont azt mutatják: a helyzet nem stabilizálódik, hanem tovább romlik. A legkritikusabb helyzet jellemzően a vidéki, kisebb iskolákban alakul ki, ahol már most is gyakori, hogy nem szaktanárok tartják az órákat, vagy összevont csoportokban folyik az oktatás.
Biológia, földrajz, kémia: szintén meredek lejtmenet
Nem csak a fizika érintett. A biológiatanári képesítéssel is rendelkező pedagógusok száma 3752 főről 2962 főre csökkent 2018 és 2025 között. Ez 21 százalékos visszaesés, vagyis nagyjából minden ötödik biológiatanár „eltűnt” a közoktatásból.
A földrajzot tanítók esetében 3309 főről 2726 főre csökkent a létszám, ami 17,6 százalékos csökkenés. A kémiatanárok száma 2601-ről 2210 főre esett vissza, ez 15 százalékos visszaesést jelent.
Összességében a természettudományos tárgyakat tanító, főállású pedagógusok száma hét év alatt 21 százalékkal csökkent. Ez nem apró finomhangolás, hanem szerkezeti átalakulás a tanári karon belül: ha egy tantárgycsoport tanárállománya ilyen mértékben fogy, annak közvetlenül látszódnia kell a tanórák minőségében és elérhetőségében is.
Nyugdíj mellett tanító tanárok sem fordították meg a trendet
A kormány 2023-ban időkorlát nélkül lehetővé tette, hogy a pedagógusok nyugdíjuk megtartása mellett is tovább taníthassanak. Ettől azt várták, hogy enyhíti a tanárhiányt, különösen a természettudományos területeken, ahol évek óta krónikus az utánpótlás-probléma.
A Népszava által idézett adatok szerint a nyugdíjasként tanító pedagógusok száma valóban jelentősen emelkedett. Ez azonban csak „tűzoltásra” volt elég: a természettudományos tárgyakat tanító aktív tanárok létszámcsökkenését nem sikerült megállítani, a trend továbbra is lefelé mutat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyre több helyen 65–70 év feletti tanárok tartják életben a természettudományos képzést. Rövid távon ők óriási terhet vesznek le a rendszer válláról, hosszabb távon viszont még élesebbé válik a kérdés: ki veszi át a helyüket, ha ők már nem tudnak tanítani?
Mit jelent ez a diákoknak?
A természettudományos tanárhiány nem csak arról szól, hogy egy-egy iskola nehezebben talál fizikást vagy kémiást. A mindennapi következmények:
- több helyen nem szaktanár tartja az órákat,
- gyakoribbak az összevont csoportok, kevesebb az egyéni figyelem,
- csökken a szakkörök, versenyfelkészítések, kísérleti órák száma,
- a tehetséggondozás és a lemaradók felzárkóztatása is nehezebbé válik.
Mindez hosszabb távon befolyásolja, hány diák választ természettudományos pályát, lesz-e elég mérnök, kutató, egészségügyi szakember. A magyar közoktatás így nem csak jelenlegi, hanem jövőbeli versenyképességéből is veszít.
Vészjósló jel a természettudományok jövőjére nézve
A KIR adatai alapján kirajzolódó tendencia egyértelmű: a természettudományos tárgyakat tanító tanárok látványos ütemben fogynak, miközben a helyzetet jelenleg főleg nyugdíjasként tovább dolgozó pedagógusokkal próbálja tompítani a rendszer.
A trend önmagában is aggasztó, de különösen az, hogy mindez abban az időszakban történik, amikor a klímaválság, az energiapolitika, az egészségügyi kihívások vagy a technológiai átalakulás miatt minden korábbinál nagyobb szükség lenne jó minőségű, vonzó természettudományos oktatásra.
A számok azt jelzik: ha a következő években nem sikerül érdemben javítani a tanári pálya vonzerejét, különösen a természettudományos szakon tanulók körében, a mostani „vészjósló” adatsor néhány év múlva már nem csak a statisztikákban, hanem nagyon látványosan a mindennapi tanórákon is visszaköszön majd.
Nyitókép forrása: Pexels