Az elmúlt 40 évben körülbelül 15 alkalommal virágzott az Atacama-sivatag. 

A chilei Atacama-sivatag homokdűnéit, a bolygó legszárazabb sivatagját az elmúlt napokban fehér és lila virágok borították be. Az El Nino néven ismert időjárási jelenségnek tulajdonítható, nemrégiben lezajlott heves esőzések korai virágzást eredményeztek. A virágzás utoljára 2015-ben fordult elő.

A hatóságok kilenc zónára osztották fel a fővárosi régiót, és felváltva mindegyik zónában kikapcsolják a vízszolgáltatást 24 órára. 

Eddig ismeretlen terepre lépünk, ha nyár végére még mindig rekordokat döntő hőmérsékleteket tapasztalunk. Ezt a NASA egyik kutatóintézetének igazgatója mondta azután, hogy kiderült: ennél melegebb március nem volt még. Sorozatban 10 hónapja dőlnek a rekordok, és a tudósok sem pontosan értik, miért. Azonnali változás kellene.

Hol van már a tavalyi hó? – kérdezhetnénk, de arra is nehéz visszaemlékezni, hogy mikor volt utoljára. Sokan már téli gumira váltottak és a legtöbb nagyáruház is kipakolta a polcaira az ünnepi kínálatot, de különösen furcsa érzés ez egy olyan október után, amely sorra döntötte a melegrekordokat. Az idei téli időjárásra minden bizonnyal hatással lesz az El Nino, ami a havas tájnak várhatóan nem fog kedvezni. Nagyon úgy tűnik, hogy idén elfelejthetjük a fehér karácsonyt és a szánkót is. Mélyre kellett ásnunk az archívumunkban, hogy megtaláljuk, mikor volt utoljára fehér karácsony az egész országban. Ehhez 21 évet kell visszamennünk az időben, így aki 2002 után született, Magyarország nagy részén még soha nem élhette át, hogy milyen a karácsonyi hóesés. 

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora magyarázta el a Reggeliben, pontosan mi is az az El Nino, azaz kisfiú, és miért nagyon fontos, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást. Az El Nino éghajlati jelenség egyébként évekig meghatározhatja nemcsak az időjárásunkat, hanem és a gazdaságot is komolyan befolyásolja – 2022-ben a kukoricatermésünk háromnegyede veszett el. A szakértő szerint bár a június mindig is csapadékosabb volt, a statisztikák szerint egyre több a szélsőséges időjárás, ami a felmelegedés egyik hatásaként jelentkezik Magyarországon is.  

A klímaváltozás hatásai már évek óta érezhetőek és aggasztóak. A szakértők a világ átlaghőmérsékletének másfél fokos emelkedésére számítanak idén, de legkésőbb 2024-re. Ha az elmúlt évek tendenciája idén is folytatódik, 2023-ban ismét megdőlnek majd a melegrekordok.

Európa nyarai jelentősen melegednek, így hosszú távon megfigyelhető, hogy minden évben növekszik az átlaghőmérséklet. Az ezredforduló óta nem volt olyan nyár, ami az előző három évtized átlagánál hűvösebb lett volna – mondta el Ürge-Vorsatz Diána, a CEU fizikus professzora a Reggeliben. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még forróbb nyarakra lehet számítani. Ugyanakkor a tavasz szeszélyes időjárására megvan a magyarázat, de az tény, hogy a szélsőségek egyre erősebbek.

Megrázó felvételeket készített éhező fókák tömegéről egy chilei halász. Társaival visszatérőben voltak a hajójukon, amikor az oldalt kifeszített, hallal teli nagy hálóba ugrálni kezdtek oroszlánfókák, és egymást félrelökve és harapva próbáltak élelemhez jutni. A közzétett képek tanúsága szerint a halászok nem támadtak rá a fókákra, pedig a zsákmányukat ették meg. Talán azért nem bántották az állatokat, mert megértették, hogy éheznek. Tengerbiológusok szerint az El Nino nevű éghajlati jelenség okozza, hogy a fókák nem jutnak táplálékhoz. Az El Nino okát egyébként máig nem sikerült megfejteni.

Rekordpusztítással érkezik az el Nino idén és jövőre. Amerikai klímakutatók szerint az ismétlődő éghajlati jelenség erőssége meghaladhatja az eddigi rekordot, ami 1997-ben és 1998-ban volt. Épp ezért a néhai filmsztárról Bruce Lee-ről nevezték el.