Hónapokon át szidalmazta és bántalmazta szóban egy alsós tanító Bori-Hegyi Melinda 9 éves gyerekét. A kislányt ez annyira megviselte, hogy öngyilkos gondolatai lettek. A szülei hiába jelezték a problémát, senki nem segített nekik. Az anyuka azonban titokban hangfelvételekkel rögzítette a bántalmazásokat, és ezzel elérte, hogy a lánya átkerült egy másik iskolába, a tanárt pedig kirúgták. Bori-Hegyi Melinda azt mondja, nem adhatta fel, mert a lányának járt az igazság. Abban bízik, hogy a történetük nyomán mások is mernek cselekedni, ha szükséges. Bori-Hegyi Melinda is jelölt az RTL Híradó Év embere díjára.

Vajon változott -e valami a magyar oktatási rendszerben az elmúlt 20-30 évben? Szimler Bálint filmje, a Fekete Pont azt boncolgatja, hogy mibe is csöppen bele egy előtte külföldön élő diák a magyar iskolapadban. A Fekete pont nem a tanárokat bírálja, hanem alapvetően a rendszer kritikája, aminek a gyerekek és a pedagógusok is az áldozatai. Mindezt teszi groteszk humorral.

Egyes megyék iskoláiból 2022-re „eltűnt” a diákok negyede, miközben folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű tanulók aránya.

„Ha azt túlélte a magyar oktatás, ami az elmúlt két-három évben történt, akkor nem tud összeomlani” – mondja Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke. Szerinte Magyarország kormányának ma nem téma az oktatás, élete egyik legnagyobb kudarcának tartja a 2012-es Nemzeti alaptanterv létrehozását.

A dél-afrikai parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szerint a szülők 12 hónapig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha gyermekeik nem járnak iskolába. 

A Republikon friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok mindössze 9 százaléka elégedett az oktatási rendszer állapotával. Az ellenzékiek több mint háromnegyede negatív véleménnyel az oktatási rendszerről, de még a kormánypártiak közül is csak minden ötödik válaszadó elégedett. 

Már így is csaknem 500 köznevelési és szakképzési intézményben alkalmazzák őket.

Beázott tantermek, fűtés nélküli iskolák. Túlterhelt diákok, alulfizetett pedagógusok, tüntetések és sztrájkok. Lassan évek óta ez jellemzi a magyar oktatást. A diákok jobb feltételeket, a szülők színvonalasabb oktatást, a pedagógusok pedig nagyobb megbecsülést és magasabb fizetést szeretnének. Vagyis röviden: egy jobb oktatási rendszert.

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

Tiltakozott a jelenlegi oktatási rendszer ellen - szerinte ezért nem lehetett iskolaigazgató. Az egri kereskedelmi szakközépiskola vezetésére pályázott az eddigi igazgatóhelyettes, az övé volt az egyetlen érvényes pályázat, őt támogatta a tantestület háromnegyede, mégsem nevezték ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium végül eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Négy év alatt két és félszeresére nőt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a szülei úgy döntöttek: inkább elhagynák az állami oktatási rendszert. Mert bajuk van az iskolákkal, a szerintük egyre inkább elbizonytalanodó tanárokkal, azzal, hogy ha a gyerek eltér az átlagtól, már nem tudnak vele mit kezdeni. Ezek a szülők magán és alapítványi iskolákat keresnek, no meg egyháziakat. Moskovics Judit riportja.