Az Oktatási Hivatal volt elnöke: az oktatási rendszer 150 évvel le van maradva

„Ha azt túlélte a magyar oktatás, ami az elmúlt két-három évben történt, akkor nem tud összeomlani” – mondta a Telexnek adott interjújában Gloviczki Zoltán, aki a második Orbán-kormány elején Hoffmann Rózsa oktatásért felelős helyettes államtitkára volt.

Gloviczki később az Oktatási Hivatalt (OH) is vezette, ahonnan azért távozott, mert nem szakmai alapon született döntés. Az interjúban elmondta: a béremelés csak egy feltétele volt annak, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni beszélgetni az oktatás problémáiról.

 Most már talán elkezdődhet egy párbeszéd, de az oktatási rendszer 150 évvel le van maradva

– fogalmazott.

Megjegyezte, véleménye szerint nemcsak a magyar oktatás van súlyos krízisben, hanem a nyugat-európai is. „Ha találkozik valaki egy portugál pedagógussal, ő ugyanazokra a problémákra panaszkodik, mint egy magyar. A megújításhoz határozott oktatáspolitika kell, olyan, mint Finnországban” – fejtette ki. Gloviczki úgy véli, hogy a haza oktatásnak mindenképpen meg kell újulnia, mert jelen állapotában működésképtelen, szerinte mély szakadék tátong „a valós világ és az iskola világa között”.

A lap arról is megkérdezte a volt helyettes államtitkárt, hogyan vélekedik a 2010-es évek elején bevezetett életpályamodellről és a központosításról, amit sokan bíráltak azóta. „Mindkettő szükséges kísérleti lépés volt. Az egyik probléma a pedagógusok megbecsülése volt, a másik az, hogy a 3200 önkormányzatra szétszakadt igazgatási rendszer képtelen volt fenntartani az iskolákat” – válaszolta Gloviczki.

Végül azért hagytam el a pozíciómat, mert úgy éreztem, hogy a szakpolitikák helyett az általános politikai elvárások érvényesültek. (…) A 2012-es NAT életem egyik nagy kudarca, de ez nem oktatáspolitikai, hanem szakmai kudarc

– árulta el az Oktatási Hivatal volt elnöke, amikor arról kérdezte lap, utólag hogyan értékeli az államtitkári munkáját, például a 2012-es Nemzeti alaptantervet. Arról is beszélt, ha egyedül dönthetett volna az oktatásról, akkor mozgó célponthoz kötötte volna a pedagógusok fizetését, és máshogy kommunikált volna a tanárokkal.

Szerintem az egyik legnagyobb probléma, hogy a pedagógusokkal való tárgyalásra akkor is és azóta is úgy tekint az oktatáspolitika, mint egy szükséges rosszra: csak kapják meg a fizetésüket és utána legyenek csöndben. 

– fogalmazott, hozzátéve, a tanárokkal együtt kellene oktatáspolitikát csinálni.

Gloviczki 2017-ben vállalta el az OH vezetését, majd 2020-ban mondott le tisztségéről. Kifejtette, akkor azért mondott le, mert ismét olyan döntésekkel szembesült, amiknek nem látta „semmilyen szakmai értelmét, csak politikait”. „Azzal a céllal jött létre az új tanterv, hogy egy kulturális kánont adjunk át a diákoknak, ez szerintem hibás elképzelés.

Nem szeretem, ha a politika dönt szakmai kérdésekben

– mondta.

Az interjú végén arról is megkérdezték, hogy mi lenne az első dolga a magyar oktatással, ha ismét vezető pozícióba kerülne. Ha rajta múlna, óriásplakátok hirdetnék, hogy de jó tanárnak lenni, és megpróbálná üggyé tenni az oktatást. Gloviczki megjegyezte:

Magyarország kormányának ma nem téma az oktatás, más, elvontabb dimenziókban mozog: Brüsszel, a gender vagy éppen Ukrajna

A volt helyettes államtitkár a finn típusú oktatási rendszerről is elmondta a véleményét. Szerinte a nagy különbség nem az oktatásból fakad, hanem például a szociokulturális eltérésekből. „Egy finn iskolának nem kell olyan különbségeket leküzdenie a diákok között, mint egy magyar iskolának. Ők is nagyon mélyről hozták fel az oktatásukat, méghozzá úgy, hogy üggyé tették, érezték, hogy ezen múlik az életük” – fejtette ki.

Csak Bulgáriában és Romániában rosszabb az oktatás helyzete a magyarnál

Növelni kell az oktatás hatékonyságát a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza szerint – ezt a jegybank versenyképességi jelentésének ismertetése közben mondta. Magyarországon jóval kevesebb a diplomás fiatal az Európai Unió átlagához képest, a fiatalok 12 százaléka pedig abbahagyja a tanulást általános iskola után. 2022-ben a 25–34 évesek kevesebb mint 32 százalékának volt felsőfokú végzettsége, az unióban ez a szám 45 százalék körüli.

A jegybank ugyanakkor az oktatás helyzetét a harmadik legrosszabbnak tartja az EU-ban, csak Bulgáriát és Romániát előzzük meg. A kormány az RTL Híradó megkeresésére azt írta: egyetértenek az oktatás hatékonyságának a javításával, ezt várják a peadagógusbérek emelésétől.

Nyitókép: Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal volt elnöke az ingyen tankönyvekről és a tankönyvrendelés részleteiről tartott sajtótájékoztatón a Bajza Utcai Általános Iskolában, Budapesten 2019. április 2-án. Balogh Zoltán / MTI