Balog Zoltán református egyházkerülete ingyen szerzett meg az államtól egy 1,4 milliárd forintos ingatlant Budapest belvárosában

Budapest belvárosában, az Alkotmány utca 25. szám alatt található az az 1,4 milliárd forint értékű ingatlan, amelyet az állam teljesen ingyen adott át a Balog Zoltán püspök vezette Dunamelléki Református Egyházkerületnek – értesült az rtl.hu.

A földhivatali papírok szerint tulajdonát idővel el is adhatja az egyház, a magyar állam ugyanis csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat.  

Az 569 négyzetméteres ingatlant idén januárban kapta meg az egyházkerület, a hivatalos indoklás szerint a szolgálat hivatali feladatainak ellátása érdekében. A tervek szerint egy konferenciaközpontot is kialakítanak az épületben.

Az Alkotmány utca 25. alatti irodaház már 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt, a rendszerváltás után a BM adatfeldolgozó használta, majd egyebek mellett a Központi Gazdasági Főigazgatóság és a Nemzeti Közigazgatási Központ működött benne. 2013 és 2017 között az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő használhatta, ami azért figyelemreméltó, mert ez a szervezet annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázatait kezelte, amelynek élén 2012 és 2018 között Balog Zoltán állt.

Az ingatlan 2017-ben ismét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, majd 2024 januárjában ingyen átadták a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerületnek.

Az elmúlt években már használták a reformátusok az irodaházat, de csak bérlőként, erre utal legalábbis a parokia.hu-n megjelent 2021-es tudósítás, amely szerint „a püspöki székház elegendő hely hiányában átmenetileg az Alkotmány utca 25. szám alatti bérleményben kapott helyet”.

A Magyarországi Református Egyház az rtl.hu megkeresésére nem reagált.

Balog Zoltán idén februárban azért volt kénytelen lemondani a Magyarországi Református Egyház vezetéséről, mert kiderült: Novák Katalin volt köztársasági elnök tanácsadójaként támogatta a pedofil bűntársát védő K. Endre kegyelmi kérvényét. Az egykori miniszter azonban csak a zsinati elnöki posztról távozott, a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székét megtartotta.

Döntését rengeteg bírálat érte egyházon belül és kívül is, de volt, aki megvédte őt. A Népszava cikke szerint például Steinbach József dunántúli püspök az egyik tanácskozáson arról beszélt: 

ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is.

Az ingyenes ingatlanátadást az állami vagyonról szóló, 2007-ben elfogadott törvény teszi lehetővé. Korábban ahhoz, hogy az állam lemondjon egy épületről, az Országgyűlés döntésére is szükség volt, azaz az elidegenítésről külön törvényt kellett alkotni. Az Orbán-kormány viszont később úgy módosította a törvényt, hogy ehhez már elég egy határozat is. (Egy másik törvény alapján tavaly február 28-ig is jelezhették az egyházak, hogy melyik ingatlanra tartanak még igényt, erről keretes írásunkban olvashat. A református egyház nem válaszolt arra kérdésünkre, hogy pontosan melyik jogszabály alapján kapták meg ingyen az Alkotmány utcai irodaházat.)

Orbán Viktor gyülekezetének is járt az állami segítség

Az állam – a korábbi cikkünk és a Párbeszéd tavalyi adatkérése alapján – igen bőkezűen osztogatja az épületeket és telkeket: az Orbán-kormány irányítása alatt több mint 250 ingatlant adtak át a különböző egyházaknak ingyenesen, ezek összértéke pedig csaknem 57 milliárd forint volt. Információink szerint ez a lista idén az 1,4 milliárd forintot érő Alkotmány utcain kívül további három épülettel bővült: átadtak egy ingatlant a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központnak 68 millió forint értékben, valamint kettőt a Katolikus Karitasznak csaknem 40 millió forint értékben.

A korábbi évekből Orbán Viktor kormányfő gyülekezetéhez kötődik az egyik legismertebb ingatlanátadás: a Svábhegyi Református Egyházközség ugyanis – nagyjából egymilliárd forintnyi pénzügyi támogatás mellett – ingyen jutott ahhoz a két telekhez, amelyen végül bővítették a Református Központot. A telkeket csaknem 650 millió forintért vette meg az állam, majd 2016-ban átengedte a gyülekezetnek. A svábhegyi Felhő utcában már megépült egy új templom, egy parókia, valamint egy teljesen új, 120 gyerek ellátására alkalmas óvoda is. Idén pedig, mint ahogyan azt megírtuk, további 260 millió forintos állami támogatást is kapott a gyülekezet.

Az egyházak korábbi válaszukban részben az ingatlanokkal járó pluszfeladatokkal, részben az elvett egyházi javak utáni kártalanítással indokolták a tulajdonjog megszerzésének fontosságát. A rendszerváltás előtti államosítás során ugyanis rengeteg ingatlantól fosztották meg az egyházakat, ezek visszaszolgáltatása pedig 1990 után sem történt meg, mert ez az országnak óriási terhet jelentett volna. Az állam inkább úgynevezett ingatlanjáradékot fizet minden évben 1998 óta, ennek mértéke az utóbbi években már átlépte a 20 milliárd forintot is.  

A jogszabály szerint az ingatlanokat célhoz kötötten kapják meg az egyházak, azaz kizárólag a meghatározott feladatok ellátása érdekében használhatják azokat. Ha pedig eladnák az ingatlant (ezt több esetben lehetővé teszi az átruházási szerződés, általában 15 év elteltével), akkor az értékesítésből befolyó összeget is csak az alapcélokra lehet fordítani.

Az ingatlanokat általában oktatási, szociális (például idősek otthona) vagy hitéleti feladatokra kapják meg a felekezetek, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam ezeket a területeket egyre nagyobb mértékben szervezi ki az egyházaknak.

Az önkormányzatoktól is lehetett ingatlant kérni

Az MNV-től származó lista csak az állam tulajdonában lévő ingatlanokra tér ki, tavaly azonban február végéig az önkormányzatoknál is jelezhették az egyházak, ha valamelyik hitéleti-oktatási-szociális célú ingatlanra igényt tartanának. Ez a lehetőség azonban még kötöttebb tulajdonviszonyt tett lehetővé: a törvény szerint ugyanis az épületek kizárólag addig az időpontig maradnak az egyházak tulajdonában, amíg ott hitéleti, szociális, köznevelési vagy szakképzési tevékenység folyik.  

A Híradó riportja:

Nyitókép: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI