Misztiszlav Csernov testközelből élte át a háború első napjait. Haditudósítóként az orosz invázió kezdetétől rögzítette az eseményeket a stratégiai fontosságú kikötővárosban. Így született meg a több rangos díjat elnyert, Oscarra is jelölt dokumentumfilm.

Március 8-tól elérhető az RTL+ előfizetői számára a legjobb dokumentumfilm kategóriában Oscar-díjra jelölt 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm, amely az On the Spot ajánlásával érkezett az RTL streamingplatformjára. 

A Balatonnál élvezhetik a háború miatt elveszettnek hitt és újra megtalált gyerekkort azok az ukrán gyerekek, akik Mariupolban élték át a város elleni orosz támadást. Többségük elveszítette valamelyik családtagját és szinte mindegyikük otthona megsemmisült vagy megrongálódott. Idén 150-en tölthetnek két hetet Balatonszemesen a fővárosi önkormányzat meghívására. 

Egy kislányra NATO-bombák hullanak.

Összeszedtünk olyan szatellitfotókat, amelyek az orosz invázió előtti és utáni állapotokat szemléltetik: porig rombolt Bahmut és Mariupol, felrobbantott hidak és egy lebombázott, menekültekkel teli színház is feltűnik a műholdas képsorokon. 

A logisztikáért felelt az elmúlt fél évben Mihail Misincev vezérezredes, aki egy éve rommá lövette Mariupolt.

A Kreml szerint az orosz elnök (vagy az egyik dublőre) nemrég Mariupolban járt, ahol megtekintette, hogyan haladnak az új lakónegyedek építésével, beszélt a helyi lakosokkal. Ekkor történt a kínos incidens.

Bár háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, ez nem akadályozta meg Vlagyimir Putyint, hogy a hétvégén a megszállt ukrán Mariupolba látogasson. A látványosan bicegő orosz elnökről propagandavideó is készült. Az Ukrajnában Putyin parancsára tömegmészárlásokat és terrorbombázások sorát végrehajtó orosz hadsereg sokáig küzdött Mariupol elfoglalásáért, ami tavaly az ukrán ellenállás szimbóluma lett. Az orosz diktátor most először látogatott olyan ukrajnai területre, amit a hadserege törvénytelenül megszállva tart. A propagandavideón, amiben egy lakótelepen, este láthatjuk az orosz elnököt egy ponton, mintha valamilyen tárgy találná el Putyint, mellkastájékon. Vajon valaki megdobta, vagy csak véletlenül repült oda valami, esetleg egy állat lehetett? Vagy hozzá sem ért az ominózus tárgy Putyinhoz? Nézze meg a videót és döntse el. 

Az orosz elnök a háború kitörése óta először utazott a megszállás alatt álló ukrán területre. A hónapokon át ostromolt és földig rombolt város az ukrán ellenállás szimbólumává vált – az oroszok által lebombázott helyi színház épülete pedig az invázió alatt elkövetett háborús bűnöké.

Először járt megszállt területen.

Az ukrán-orosz háború nemcsak a katonák harca, hanem a kameráké is: a valóságos és az álhírek küzdenek egymással. Ezt mondja a rendező, aki az új dokumentumfilmjét az újságíróknak, az újságírásnak dedikálja. Hanna – a film egyik főszereplője – kisbabájával két hónapig élt az Azovstal bunkereiben, hogy túléljék a rakétatámadásokat. Férjéről, aki orosz hadifogságba került, alig tud valamit, és azért imádkozik, hogy még viszontláthassa őt élve. A filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál hozta el Magyarországra.

Több mint 100 ukrán nőt engedtek el az orosz hatóságok, cserébe az ukránok is elengedtek ugyanannyi oroszt. Azaz csak majdnem.

A háború végéig azonban Törökországban maradnak.

Az eddigi felelőst leváltják.

A 24 éves fiatal azt mondta: a háború megváltoztatta az életét.

144 ukrán katona került szabadlábra, rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel, orvosi és pszichológiai ellátásra szorulva.

Az oroszok által ostromlott Mariupol végsőkig küzdő, most fogságban lévő védőiről emlékezett meg a fiatal sportoló.

Több mint százezren rekedtek víz, élelem és áram nélkül a városban, a polgármester szerint emberek szó szerint a túlélésért küzdenek. 

Fogytán van a lőszerekből az ukrán hadsereg.

Az Azovsztal erőmű védelmét pár hete adták fel az ukránok.

A helyiek elmondása alapján a holttestek olyan állapotban voltak, hogy képtelenség volt az áldozatokat azonosítani.

Luhanszk megye ukrán kézen maradt területeiért folytatódnak a harcok.

A szélsőséges Azov század hosszú ideig védte az acélművet, állításuk szerint sikeres volt a civilek evakuálása.

Azovsztal védőinek sorsa bizonytalan.

Még mindig tart az Azovsztal gyárban rekedt katonák kimentése.

Putyin visszafogottan reagált Svédország NATO-csatlakozására, de a szakértő szerint ez csak a látszat.

Az ukrán katonákat orosz ellenőrzés alatt álló területekre szállítják.

Az állat lábát szétvágta a törmelék, a bombázások miatt már mindentől remeg.

Az ukrán elnök gratulált az Eurovíziós Dalfesztivál ukrán győztesének, és reményét fejezte ki, hogy egyszer a jelenleg szétbombázott Mariupol városában fogják tartani a verseny döntőjét. 

Súlyos veszteségeket szenvedtek az orosz csapatok Kelet-Ukrajnában.

Sokkoló felvételek készültek azokról az ukrán katonákról, akik nem adják fel a harcot Mariupolban.

A sebesült katonák az Azovsztal acélgyár bunkereiben rejtőznek, ahol se antibiotikum, se fájdalomcsillapító nincs már a kezelésükhöz.

Szeretnék kimenteni a védőket is, akik már két hónapja harcolnak az oroszokkal.

Bár még továbbra is heves harcok folynak Mariupolban, az orosz csapatok már katonai parádéra készülnek az ukrán kikötővárosban. 

Eddig közel 500 civilt sikerült biztonságba helyezni.

Moszkvában közben már a győzelem napi katonai parádéra készülnek, a balti-tengeri Kalnyingrádban pedig szimulált nukleáris rakétacsapásokat gyakorolnak.

Szörnyű beszámoló az oroszok mariupoli agressziójáról.

A polgármester úgy tudja, az ostromlók az ő rejtekhelyüket is bombázzák.

Civilek és gyerekek is elbújhattak az erőműben kialakított bunkerekben.

A civilek egy részét kimenekítették az ukrán kézen levő Zaporizzsjába, ők két hónap után először láthatták meg a napfényt.

Vasárnap körülbelül 100 civil szabadon elhagyhatta Mariupol ostromlott acálgyárát, az orosz csapatok hétfőn újra tűz alá vették az utolsó ukrán kézen lévő komplexumot. 

Remélik az ukránok, hogy több ezer civil elhagyhatja az ostromlott várost.

Ezt állítja a városvezetés. 

Az ukrán elnök szerint Oroszország megalázta az Egyesült Nemzetek Szövetségét.

A városban még több mint 100 ezer civil él.

Az ukrán vezérkar szerint több támadást is visszavertek. Eközben Mariupol utolsó védői a kimentésüket kérik az 1940-es dunkirki csata mintájára.

A húsvét miatt az ukrán elnök egyik tanácsadója tűzszünetre szólította fel az oroszokat Mariupolban.

Az ortodox húsvét alkalmából üzent az ukrán elnök.

Az oroszok ukrán civileket soroznának be, a mariupoli acélmű alatt rejtőző civileket pedig nem engedik ki. A következő napokban egyre erőteljesebbek lehetnek a támadások.

Sok ukrajnai fotó készül a rakétákkal kilőtt páncélosok lerobbant tornyairól.