Egyetlen légkondi havi 15 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát a tikkasztó hőségben.  A Választási Földrajz Telexnek készített kutatása alapján főleg a tehetősebb lakta, illetve az átlagnál melegebb településeken hűtik klímával otthonukat a magyarok. Budapesten már 15 százalékkal magasabb lakbért, vagyis tízezer forintokkal többet kérnek havonta a légkondicionált lakásokért.

Műtéteket halasztanak el az Uzsoki Utcai Kórházban is – ott is, ahogyan a János Kórházban, a klíma meghibásodása okozza a bajt. A Telex írt arról, hogy egy kulcscsonttöréses beteget emiatt nem tudtak ellátni egyik kórházban sem, de a helyettesítő Honvédban sem járt sikerrel. A kórházaktól kérdésünkre mindenütt megerősítették: dolgoznak a hibák elhárításán és mindent megtesznek a betegellátásért.

Leszakadt egy felsővezeték, több járat óriási késésekkel közlekedik, ahol van, ott sem működik rendesen a klíma, miközben rengetegen utaznak. Vizet osztanak az állomásokon, és azt kérik, hogy aki teheti, halassza el az utazását, vagy üljön inkább buszra. A legmagasabb hőségriasztás még 5 napig érvényben van.

Medence, párakapu, árnyas pihenőhelyek, bőséges ivóvíz és hűsítő vízsugár. A Fővárosi Állatkert a kánikula idején is gondoskodik lakói kényelméről, igaz, a park mikroklímája sokkal kellemesebb, mint a város különböző pontjain. De mit szól a hóbagoly, vagy a szibériai tigris a nyári forrósághoz? A Fővárosi Állatkert és az állatok szóvivője, Hanga Zoltán elmondja a riportban.

Több lift nem működik a Péterfy Sándor utcai kórházban, egy kerekesszékes nő azt mondta, ezért az udvaron, egy betegszállító buszban vettek tőle vért. A János-kórház ortopédiáján eközben a klíma romlott el, a Híradó információi szerint emiatt több műtétet elhalasztottak. A kórházak karbantartásáért felelős főigazgatóság azt közölte: már javítják a klímákat, és addig is intézkedtek a hűtésről.

A negyven Celsius-fokot ma még nem érte el a hőmérő higanyszála, de a meteorológusok szerint a következő napokban ez bármikor megtörténhet. A feljegyzések kezdete óta soha nem volt olyan meleg júniusunk mint az idei. A globális melegrekord már tizenharmadik hónapja egyfolytában megdől. Mi lenne az ideális beltéri hőmérséklet, ha kint, az árnyékban is alig lehet megmaradni a melegben? Mennyire tesz jót a szervezetünknek, ha a légkondicionálót húsz vagy annál kevesebb hőfokra állítjuk? Kiderül a riportból, ahogy az is, miért veszélyes az autó légkondija.

Elképesztő forróság söpör végig a Földön, sokan esnek áldozatul a világon a kibírhatatlanul meleg időjárásnak. Görögországban két magyar vesztette életét, vélhetően a hőség miatt. Cipruson 45 fokot is mértek mostanában, a kint élő magyar Nina szerint a nyarak már kegyetlenek ott. De Horvátországban, Olaszországban és Törökországban is izzasztó kánikula tombol, Rómában idén 49 és fél fokot is mértek. Kovács Erik klímakutató mesélt a klímaváltozás következményeiről.

Meglehetősen lehangoló képet festett a klímatudósok lelki állapotáról a Guardian cikke, ami szerint a kutatókon a teljes kétségbeesés és reménytelenség érzése lett úrrá, mert a világ még mindig nem veszi elég komolyan a klímaváltozás jelentette veszélyt. Az rtl.hu-nak nyilatkozó magyar klímakutatók azonban azt mondták, ők egyáltalán nem annyira pesszimisták, és van ok a reményre. 

A nyugati történelem egyik legfontosabb jogi okmánya is a műalkotásokat gyakran rongáló aktivisták célkeresztjébe került, ezúttal egy 82 és egy 85 éves nyugdíjas lendült akcióba.

Eddig ismeretlen terepre lépünk, ha nyár végére még mindig rekordokat döntő hőmérsékleteket tapasztalunk. Ezt a NASA egyik kutatóintézetének igazgatója mondta azután, hogy kiderült: ennél melegebb március nem volt még. Sorozatban 10 hónapja dőlnek a rekordok, és a tudósok sem pontosan értik, miért. Azonnali változás kellene.

Tavaly is sorra dőltek a negatív rekordok: az Atlanti-óceán északi részének hőmérséklete és az éves átlaghőmérséklet a legmelegebb volt, és olyan is előfordult, hogy 4 napon keresztül 2 Celcius-fok felett alakult a globális felmelegedés. Ennek ellenére Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint nem olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. 

A hotelszobájában várta a meglepetés.

Egy a Tiktokra föltöltött videó tanúsága szerint az igazi karácsonyi hangulatot a helyközi buszokon érdemes keresni.

A szultán szerint „nincs tudományos háttere az ötletnek”, a tudósok erről mást mondanak.

Egy új kutatás szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények miatt egyes infrastruktúrával kapcsolatos befektetések értéke a század közepére akár meg is feleződhet. A globális felmelegedésnek súlyos gazdasági következményei vannak: ha a kormányok és különböző érdekcsoportok a fenntarthatóságot szem előtt tartva nem reagálnak gyorsan a már most is aggasztó helyzetre, akkor 2050-re hatalmas válság köszönthet ránk.

Miközben a világ túlnépesedik, Magyarország lélekszáma 40 ezerrel csökkent. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint a túlnépesedés relatív fogalom. Szerinte ez néhány nagyon gazdag, idős, fehér – egyébként általa is nagyon tisztelt – környezetvédő koncepciója. A szakértő szerint a gond inkább az, hogy a fogyasztásunk jóval nagyobb mértékben nő, mint a népesség. „A túlnépesedés etikailag megkérdőjelezhető koncepció, mert azt mondja, hogy az én luxusom fontosabb, mint a jövő generáció élethez való joga” – fejtette ki Ürge-Vorsatz Diána, aki azt is elmagyarázta, szerinte miért téves az, hogy valaki a túlnépesedés és a klímaszorongás miatt nem vállal gyermeket.  

A nővér olyan letámadást hozott össze, mint egy pankrátor.

Tárkányi Zsolt, az RTL Híradó riportere nyolc éve ingázik hétről hétre Budapest és Debrecen között. Legtöbbször családdal, kisgyerekkel, ami a vonatok meghibásodása, késése esetén fokozott kellemetlenséget tud okozni. A Házon kívülnek videónaplót készített az augusztus és szeptember közötti utazásairól. Ahogy ő fogalmazott, minden útja szinte mindig egy „élmény”. Egy alkalommal például harmadfokú hőségriadóban vonatozott klíma nélküli InterCity-kocsiban. 

Most, hogy vége a nyárnak, és fellélegeztünk a hőség elmúltával, el lehet gondolkodni hideg fejjel azon, mit tehetnénk a városaink hűtéséért. Szingapúrban ma már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ne kelljen egész évben szenvedniük a kánikulától. A meglepően egyszerű és energiatakarékos módszerek a metropoliszok hűtésére már olyan közeli helyeken is jól működnek, mint Bécs.

Szerdán kezdődik a per a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán, amit hat portugál fiatal indított 32 ország ellen. A 11 és 24 év közötti tanulók úgy látják: a kormányok nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen, aminek a hatása a jövőjüket veszélyezteti. Közben a déli-sark kutatói megállapították, hogy az elmúlt negyven évben idén télen képződött a legkevesebb jég az Antarktiszon.

A NASA több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapította meg az idei nyár hőmérsékleti rekordját.

A klímaváltozás hamarosan az utazási szokásainkat is átalakíthatja és eddig szokatlan célpontokon is népszerű lehet a tengerparti nyaralás. Spanyolország helyett válaszhatjuk mondjuk Észak- Németországot, a dél-olasz partok helyett a Balti-tenger partját, Görögország helyett pedig például az angliai strandokat.

Rekkenő a hőség az egész országban. Debrecenben 36 fok volt, míg Szombathelyen zivatar hűtötte le kis időre az ott lakókat. A Népegészségügyi Központ csütörtök éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el országszerte. Az orvosok arra figyelmeztetnek, a túlzott klímahasználat is veszélyes lehet az egészségre. A meteorológusok szerint csak jövő héten várható enyhülés, egy hidegfront miatt.

Koszovó fővárosában már napok óta rekordhőmérsékletet mérnek. A szakértők szerint a jövőben az extrém időjáráshoz egyre inkább hozzá kell szokni. Sőt, harminc éven belül meg is változhat a nagyvárosok klímája. Erről egy svájci kutatócsoport írt egy tanulmányban, akik a világ 520 legnagyobb, 1 milliónál több lakosú  városát vizsgálták és nézték meg. 2050-re például London éghajlata olyan lehet, mint most Barcelonáé, Stockholm pedig az új Budapest lehet.

Augusztus közepéig kell megoldani a beltéri elvezetést.

Nem várt helyről, Mia Khalifától kapott támogatást a fiatal klímaaktivista.

Ha órákat vagy napokat állt a kocsink a tűző napon, annyira átforrósodik, hogy a legrosszabb, amit tehetünk, hogy azonnal maxra tekerjük a klímát. Ez ugyanis nem tesz jót a motornak, a klíma kompresszornak, de ami a legfontosabb, nekünk sem. Tihanyi Peti most megmutatta, hogyan kell ezt helyesen csinálni.

Lassan már egy hete nem működik a klíma az intenzív osztályon – ezt mondja a Honvédkórház egyik telephelyén ápolt beteg lánya. A nő híradónknak azt mondta: a kórteremben annyira meleg volt, hogy végül ő vitt be ventilátort. Nem csak az intenzíven vannak problémák a hűtéssel. A kórház Podmaniczky utcai telephelyén a műtők sem üzemeltek múlt héten – erről a Magyar Hang írt. A klíma javítást mára ígérték, az Országos Kórházi Főigazgatóság azt mondja: a hibás berendezéseket reggelre megjavították.

53,3 fokot mértek az Egyesült Államokban, de 52,2 fokos hőmérsékletrekord született Kínában is. Ezekben a napokban megdőlhet a valaha mért legmagasabb hőmérséklet Európában is. Mindez a jövő éghajlatának ízelítője – mondta az Európai Űrügynökség éghajlatkutatója, aki szerint a társadalmaknak hozzá kell szokniuk a nyári hőséghez. 

A legnagyobb melegben mondta fel a szolgálatot a Honvédkórház klímája.

Rövidített munkaidőt vezettek be a hőségriadó idejére a Fővárosi Törvényszéken, mert a bíróság régebbi, gyakran műemlékvédettség alatt álló épületeiben a legtöbb helyen nincs klimatizálás, a hőség pedig szinte elviselhetetlen – tudta meg az rtl.hu. A bíróság azt közölte, hogy a munkamenetet nem befolyásolhatja a könnyítés, így csak az mehetett haza korábban, akinek nincs tárgyalási kötelezettsége. Jól mutatja a kialakult állapotokat, hogy a dolgozók óránként tíz percet eltölthetnek egy hűvös helyiségben.

Korábban az országban több helyen is elérte a hőmérséklet a 40 fokot.

A ValóVilág egykori sztárja pályázatot hirdetett rajongói körében, hátha valaki ingyen beszerel nála egy légkondit.

Mind tudjuk, hogy a halál az élet természetes része, csak épp szeretünk nem gondolni rá. Néhányan nemcsak megtervezik a végső nyughelyüket, az iránt is elkötelezettek, hogy az a lehető legkevesebb káros kibocsátással járjon. De hogyan válhat egy holttestből fa vagy éppen komposzt, és miért jobb egy „élő koporsó”, mint egy klasszikus fából készült?

Feketére festették Róma egyik leghíresebb látványossága, a Trevi-kút vízét környezetvédők. Így tiltakoztak azért, mert szerintük az olasz kormány tevékenysége elősegíti a globális felmelegedést, amely aztán olyan természeti csapásokhoz vezet, mint az ország északi részén pusztító árvizek.

Azt gondolná az ember, mindenféle politikai nézet fölött álló közérdek olyan várost építeni, ahol jó a tömegközlekedés, minden egy karnyújtásnyira van, sok a zöld terület, és cserébe még dugók sincsenek. Egyes szélsőséges csoportok és véleményvezérek azonban minden klímairányú törekvést az elnyomás eszközeként értelmeznek és mutatnak be. Szép gondolat, hogy az egész város sétálva intézi az ügyeit, de az idióta zsarnok bürokraták csak ne szóljanak bele, hogy ő hol vezetheti az autóját – írta például Jordan Peterson.

Állítólag kólát is bevetettek.

A klímaaktivista szerint Németország szégyellhetné magát.

Az elmúlt 40 évben csökkent legintenzívebben a fűtési igény, leginkább a magasan fekvő területeken és az északi országrészben. Így télen kevesebb káros anyag kerül a légkörbe. Ezzel együtt viszont a nyár melegszik, ezért a klímákat többet kell használni.

Voksán Virág lejjebb tekeri otthonában a fűtést, szerinte luxus lenne idén is egy szál trikóban mászkálni a téli hónapokban.

A részleteket később dolgozzák ki, de az már biztos, hogy az országok egy kompenzációs alappal próbálnak küzdeni a klímaváltozás ellen.

„David, csak öt percet kérek!” – kiabálta a földön fekvő nő, miközben a rendőrök kicipelték.

A tiltakozók az olajgazdaság ellen tüntettek.

Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek. Az már világosan látszik, hogy hiba lenne a politikusokra várni, átlagemberként viszont többet tehetünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, mint azt esetleg gondolnánk. De mi közük van ehhez az időjárás-jelentőknek?

A két aktivistát letartóztatták, de nem emeltek vádat ellenük.

Nyolcadik alkalommal tartották meg a globális klímasztrájkot.

Autót mosni és locsolni sem szabad a kertben, bezzeg a golfpályákat öntözhetik.

A kutatók abban egyetértenek, hogy minden probléma gyökere a túlfogyasztás, és a mostani életmódunkat nem folytathatjuk tovább. Kérdés, hogy vissza tudunk-e még fordulni a szakadék felé vezető úton. 

Pénzbüntetést szabnak ki, ha nyitva marad a boltok ajtaja.

Nagy a baj.