A Pénzügyminisztérium előtt tüntetett múlt pénteken az Extinction Rebellion és a Magyar Természetvédők Szövetsége. Azt követelték, hogy az európai kormányok az emberekre és a környezetre figyeljenek a koronavírus-válság megoldásakor. Európa a második világháború óta legnagyobb válságát éli a koronavírus miatt. Az Európai Bizottság szerint az unió gazdasága több mint 8%-kal zsugorodhat idén. Hogy mérsékelje a károkat, a Bizottság átmenetileg szemet huny az óriásvállalatoknak nyújtott segélycsomagok fölött.

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Klímaszorongás. Ez a neve az új mentális népbetegségnek, amelynek már Magyarországon is vannak érintettjei. Ennek lényege, hogy az ember attól fél, hogy a klímaváltozás miatt hogyan változik meg az élete. A jelenség egyre gyakoribb gyerekek között is. A Fókusznak két érintett kamaszlány beszélt arról, hogyan őrlődnek azon, hogy nem tudnak segíteni a bolygón. Az RTL-nek nyilatkozó pszichológus szerint a betegség akár alvászavarhoz és evésproblémákhoz is vezethet.

Az új ruhák gyártása és szállítása jobban károsítja a környezetet és a klímát, mint a repülés – mondta el a Híradó által megkérdezett divatkutató. Az újonnan vásárolt ruhák 60%-a mégis egy éven belül a kukában végzi. A magyarok tavaly átlagosan 57 ezer forintot költöttek fejenként új ruhára, több mint másfélszer annyit, mint öt évvel korábban.

Ajándék, fenyőfa, főzés, csomagolás, díszkivilágítás - a karácsony akkora terhet ró a környezetre, mintha a december két és fél hónapig tartana. Pedig az általunk megkérdezett szakértők szerint rengeteget tehetünk azért, hogy fenntarthatóbb legyen a karácsony. Ha odafigyelünk, majdnem felére csökkenthetjük az ünnep klímaterhelését.

Tájékoztató plakátok, tévéreklámok és újsághirdetések nélkül kérdezi most az emberek véleményét a kormány. A téma: a klímavédelem. Az erről szóló kérdőívet a kormány.hu oldalon lehet kitölteni, hétfőig. Erről a Greenpeace is csak véletlenül értesült. Szél Bernadett független képviselő azt állítja: a kormány direkt titkolózik. A kabinet szerint ez nem konzultáció, csupán egy kérdőív.

Gazdasági világválsághoz vezet, ha nem lesz több búza. A gabonát megfertőző kórokozók ellen még nem tudunk védekezni és azok a rovarok, kullancsok is előttünk járnak amik, új betegségeket terjesztenek és a klímaváltozás miatt jelentek meg már Magyarországon is.

Szülői ágyak után klímákra gyűjt a gyermekkórházaknak. Ismét adománygyűjtésbe kezdett a sárbogárdi Orosvári Zsolt. Másfél éve 5 millió forint jött össze, és 400 ágyat vettek, hogy a szülők ne a földön töltsék az éjszakát, ha a gyermekükkel akarnak maradni a kórházban. A maradék pénzből az Anyák az Anyákért Alapítvánnyal közösen most klímákkal akarják ellátni a gyermekosztályokat.

Árnyékban is lebarnulhatunk és hőgutát is kaphatunk? Mennyit számít a hőérzetünknek, hogy fehér vagy fekete pólóban, betonházak között, vagy egy mezőn vagyunk? A babakocsiban tolt kisbabák vagy a kutyák még nagyobb veszélyben vannak? Kérdések és válaszok – fullasztó melegben forgatott riportunkban.

Olyan meleg lesz 2050-ben Stockholmban, mint mostanság Budapesten. Erre jutottak elemzésükben svájci kutatók. Magyarországon pedig akkorra még nagyobb hőségre lehet számítani. A kutatók célja az volt, hogy a hétköznapi embereknek is érthetően magyarázzák el a klímaváltozás következményeit. Éppen a megelőzés miatt indult a napokban egy civil kezdeményezés, amelynek lényege, hogy 10 millió fát ültetnek a következő években Magyarországon.

A hirtelen ránk tört kánikula nem csak a szervezetünket, az idegeinket is próbára teszi, a munkahelyünkön is feszültséget szül. A hölgyek fáznak, a férfiak izzadnak. De hány fok az ideális hőmérséklet a munkahelyen, vagy az otthonukban, és miért ennyire más a nők és a férfiak hőérzete?

Dr. Nékám Kristóf után Dr. Páldy Anna is felvilágosította a nézőket a globális felmelegedés veszélyeiről, ráadásul az egyiptomi szúnyogokra is felhívta a figyelmet, amik komoly betegségeket hordoznak.  

Dr. Nékám Kristóf, allergológus a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a nézők figyelmét. Nem árt vigyázni, hiszen a pollenszezonra is hatással lehet!

Mariann és Kefir arra ébred egyik reggel, hogy a légkondiból a fejükre csöpög a víz. Az énekes igazán különleges módját választotta a szerelésnek.

Perelhetik-e gyerekek az Egyesült Államok elnökét. Erről dönt egy San Franciscó-i bíróság. A fiatalok szerint Donald Trump alkotmányos jogokat sért azzal, hogy nem tesz semmit a globális felmelegedés ellen.  

Díjmentesen új helyre szereli a forgalmazó a klímáját annak a pécsi nőnek, akit fél millió forintos bírsággal fenyeget az önkormányzat, ha bekapcsolja a készüléket. Hétfőn számoltunk be arról, hogy a szomszédja feljelentette őt, mert szerinte hangos a légkondi. Egy videó alapján adta ki a határozatot az önkormányzat, egy szakmérnök szerint viszont a klíma hangja a megengedett zajszint alatt van. Hétfői adásunk után nem csak a forgalmazó, hanem egy napközi is jelentkezett, ahova az érintett édesanya ingyen odaviheti kisfiát, hogy ne legyen az átforrósodott lakásban.

Félmilliós büntetéssel fenyegetik, ha használja a lakásában a légkondit - ezt állítja egy pécsi nő. Egyik szomszédja tett panaszt az önkormányzatnál, mert szerinte a berendezés túl hangos. A klíma tulajdonosa szerint nem volt helyszíni zajszintmérés, csupán a szomszéd videója alapján döntött a hatóság. Ott nem nyilatkoztak, a nő pert indított.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?