Fókusz

Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?

Barva ÁdámBarva Ádám

2022. augusztus 14. 8:25

A kutatók abban egyetértenek, hogy minden probléma gyökere a túlfogyasztás, és a mostani életmódunkat nem folytathatjuk tovább. Kérdés, hogy vissza tudunk-e még fordulni a szakadék felé vezető úton. 

„Már nem tudjuk visszafordítani ezeket a folyamatokat, a civilizációnk néhány évtizeden belül összeomlik” – ezzel a címmel jelent meg júniusban interjú a 24.hu-n Gelencsér András vegyész-légkörkutatóval, a Pannon Egyetem rektorával.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Gelencsér András vegyész-légkörkutatóval, a Pannon Egyetem rektora. Fotó: RTL Fókusz

„Talán az a legjobb hasonlat, hogy ha arra gondolunk, hogy egy léghajóban ülünk. És kezdjük el azon gondolkodni, hogy mit dobálunk ki a léghajóból, hogy ne essünk bele az óceánba, vagy hogy ne zuhanjunk le” – fejtette ki most Fókusznak a kutató, aki szerint a jövőben akár olyan döntésekre is kényszerülhetünk, hogy például választani kell, melyik eszközbe kerüljön chip: okostelefonba vagy lélegeztetőgépbe. 

De mik is ezek végzetes folyamatok?

Füst száll fel a széntüzelésű erőművekből, az üvegházhatású gázok a légkörbe kerülnek. A levegőbe jutott káros anyagok hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, ami extrém időjárási jelenségeket: áradásokat, erdőtüzeket és pusztító szárazságot okoz. Ez a termés csökkenéséhez vezet, ami éhínséget szül. Az élelmiszerek ára megemelkedik, és harc indulhat az erőforrásokért. A háborúk következtében az emberek vándorolnak, a migráció pedig újabb társadalmi krízist idéz elő.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

Antal Miklós fizikus, az ökológiai közgazdaságtan kutatója szerint azon az úton, amelyet az elmúlt évtizedekben választott az emberiség, már nem maradhatunk sokáig, sőt már régen le kellett volna térnünk róla. A szakember úgy látja, több különböző végkimenetel létezik, és a jövőnk nagyban függ majd attól, hogy hogyan cselekszünk. Szerinte

ettől fog függni az, hogy mekkora morális dilemmák elé állít majd minket a jövő, hogy emberéletek között kell választani, vagy csak arról beszélünk, hogy valakinek valamivel kevesebb jut.

Antal Miklós és Gelencsér András egyetért abban, hogy azonnali, és radikális változtatásokra van szükség, de ezek mikéntjéről – mint később látni fogjuk – némiképp különbözik a véleményük.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Antal Miklós fizikus Fotó: RTL Fókusz 

A túlfogyasztás minden baj okozója

Gelencsér szerint a Földön élő 8 milliárd ember ellátása komolyan igénybe veszi a bolygónkat, különösen azért, mert rengeteg embernek nemcsak az életfeltételeiről, hanem jólétéről, kényelméről is gondoskodni kell. A népességnövekedés üteme ugyan lelassult, de Antal Miklós szerint is ez az egyik legkomolyabb tényező, amivel foglalkozni kell. 

Egyes számítások szerint ebben a pillanatban csaknem 8 milliárd ember él a Földön. 1800-ban 1 milliárdan, 1900-ban 1 milliárd 600 millióan voltak a bolygón. 1950-re ez a szám átlépte a 2,5 milliárd, az ezredforduló környékén pedig a 6 milliárd főt. 

Kutatók szerint majdnem az összes probléma gyökere a túlfogyasztáshoz vezethető vissza. Kelet- Afrika egyes országaiban például éppen az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazsága tombol: az UNICEF szerint több mint 7 millió gyermek alultáplált az élelmiszerhiány miatt, állatok tömegei pusztulnak el, a folyók, tavak sorra száradnak ki. Ezzel szemben tavaly novemberben a glasgow-i klímacsúcsra többek között 400 magángéppel érkeztek a világ vezetői, csak az amerikai elnök konvoja 26 autóból állt. Itt éppen arról tárgyaltak, hogyan lehet az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 fok alatt tartani. Ha mást nem, azt legalább megmutatták, hogyan nem lehet.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

Antal Miklós hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó fogyasztás rendkívül eltérő értékeket mutat, óriási különbségek lehetnek az országok között, de még egy adott országon belül is.

Tízszeres, húszszoros, vagy ha igazán gazdag emberekből beszélünk, akkor százszoros, ezerszeres különbség is lehet az egy főre jutó fogyasztások között. Ebből adódik, hogyha a gazdag világban 1 embernek a fogyasztását csökkenteni tudjuk, akkor az akár egy szegényebb országban élő 100-1000 embernek a fogyasztásával lehet egyenértékű. Tehát a hírességek, akik magánrepülővel járnak jobbra- balra, valóban ezerszer nagyobb környezeti lábnyomot hagynak maguk után

– mondta.

Naponta akár 5000 tonna olajat termelhetnek ki a jövőben Ázsia legnagyobb tengeri erőművében. A létesítményt Kína építette, 160 méter magas, össztömege meghaladja a 30 ezer tonnát. 

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

A túlfogyasztás erőforrás- és nyersanyagválsághoz vezet, mivel bizonyos elemekből egyre többre és többre van szükség, hogy kielégítsék az emberek igényeit.

Gelencsér András szerint a nem konvencionális forrásokhoz ugyan még sok ideig hozzá lehet férni, de kérdés, hogy milyen áron.

Egyre távolabbi, egyre érintetlenebb területekről, egyre nagyobb ráfordítással tudjuk kitermelni ezeket, ilyen például a palaolaj, a palagáz, aminek az előállítása nagyon komoly környezetszennyezéssel jár

– hangsúlyozta.

Gelencsér szerint a nyersanyagok elérhetősége véges, és nem csak a fosszilis energiahordozók hiánya fenyeget, hanem különböző  létfontosságú ásványkincseké is. „Én mindig a foszfort szoktam példaként említeni, mert a foszfor az, amit nem tudunk semmivel helyettesíteni. Ez a csontjaink egyik fő alkotórésze, de ott van a növényekben, ott van a sejtjeinkben, mindenhol. A koncentrált forrásai pedig ebben az évszázadban jó eséllyel nem lesznek hozzáférhetők.”

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

Antal Miklós viszont úgy gondolja, a nyersanyaghiányra lehet megoldás: fejlődhetnek például a technológiák, azaz egyes elemek kitermelése olcsóbbá vagy hatékonyabbá válhat, de az is elképzelhető, hogy többe kerülnek majd, ezért bizonyos esetekben inkább nem használják majd ezek. „A foszforból műtrágyát gyártunk, a műtrágyát növénytermesztéshez használjuk, a növények jelentős részét állatok élelmezésére, takarmányozására fogjuk használni. Ez egy többlépcsős folyamat, ahol sok a veszteség. Ha jóval kisebb arányban fogyasztanánk állati eredetű táplálékot, akkor áttételesen jelentősen tudnánk csökkenteni a műtrágya-igényt is.”

A hiány azonban további kockázatokkal fenyeget: ugyanis ha valakinek nem jut a nyersanyagból, másnak azonban igen, az társadalmi feszültségeket szülhet és akár háborúhoz is vezethet. Antal Miklós szerint 

minél inkább a fenntarthatatlan irányba tartunk, annál inkább nő az esélye a fegyveres konfliktusoknak.

Példaként a szíriai polgárháborút hozta fel: „Szíriában a 2010-es évek környékén nagyon komoly aszály pusztított, és ezért nagyon sok embernek kellett elhagyni a mezőgazdasági munkáját, és ezzel együtt az otthonát is. És amikor nem találtak új munkahelyet, sokkal könnyebb volt őket egy milíciába toborozni, ami megnövelte annak az esélyét, hogy az egyébként létező politikai, gazdasági, vallási feszültségek háborús konfliktust okozzanak.”

Mi a gond a megújuló energiaforrásokkal?

Az amerikai kongresszus a napokban fogadta el az Egyesült Államok történetének legnagyobb éghajlatváltozási törvényjavaslatát. Többek között adókedvezményt adnak az elektromos autókra, támogatják az alacsony jövedelműeket az energiahatékonyság fejlesztésében, és ösztönzik a klímabarát eszközök használatát. 

Gelencsér András azonban nem tartja jó megoldásnak a megújuló energiaforrásokat.

Ezek 25-30-40 év múlva elavulnak, tönkre mennek és maguktól nem fognak újra működőképes állapotba kerülni. Tehát ez csapda, és ezért ezt a megújuló szót én nem is szeretem, mert ezek nem energiaforrások egyébként. Ha egy napelemet leviszünk a pincébe, vagy egy téli estén szorongatunk, abból nem lesz energiánk. A napelem tulajdonképpen egy energia-átalakító. A Napnak az energiájából csinál villamosenergiát. Tehát az egy egyszerű háztartási berendezés, mint a porszívó, vagy a vasaló. Arra se mondjuk, hogy megújuló.

Antal Miklós szerint viszont a kisebbik rosszat kell választani, ő lát lehetőséget az olyan fenntartható energiaforrásokban, mint például a napelem, vagy a szélerőművek.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

„A megújuló energiát hasznosító berendezéseknek a gyártása már nem olyan energiaigényes, mint korábban. A hatásfokuk jobb, ezért a megtérülési idő jóval kisebb. A gyártók is már 20, 30 éves garanciát adnak rájuk, tehát az élettartamuk sem annyira rövid, vagyis használati idejük nagy részében úgy fognak nekünk termelni, hogy az eredeti gyártási költségeket már rég visszahozták” – hangsúlyozta.

Európa-szerte óriási aszály pusztít, Spanyolországban hat évtizede nem volt olyan meleg a július, mint most. Németországban a Rajna vízszintje olyan alacsonyra süllyedt, hogy az már az áruszállítást is megnehezíti.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Fotó: RTL Fókusz 

Antal Miklós szerint az éghajlatváltozás esetében kulcskérdés, hogy visszafordítható vagy visszafordíthatatlan folyamatról beszélünk. 

Azok, akik ma a trendeket szabják a klímakutatás területén, azt valószínűsítik, hogy ha csökkentjük a kibocsátásokat, akkor a változás üteme is csökkenni fog. És hogyha sikerül eljutni oda, hogy nettó nulla lesz a kibocsátás, akkor várhatóan az éghajlat változása megáll

– mondta a kutató.

Összetett, de sérülékeny rendszer

Úgy véli, a covid, az ukrajnai háború, vagy a Szuezi-csatornán keresztben állt hajó is megmutatta, hogy iszonyú sérülékeny lett a rendszerünk, és ennek olyan áringadozások és áruhiányok a következményei, amik már közvetlenül érintik az embereket. Éppen ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a gazdaságban kialakul egy olyan irány, ahol megpróbálják a kontinensre, vagy annál is szűkebb területre lokalizálni a termelést. 

A hatalmas teherszállító-hajó, az Ever Given tavaly márciusban állt keresztbe és torlaszolta el a Szuezi-csatornát. A hajó hat napig blokkolta a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalát. A baleset óriási pénzügyi kárt okozott a világban, és rádöbbentette a gazdasági szereplőket: a termelés annyira kiszolgáltatott a globális ellátási láncoknak, hogy akár egyetlen elem meghibásodása bajba sodorhatja az egész világgazdaságot.

 Tényleg összeomlik néhány évtizeden belül a civilizációnk, vagy van még visszaút?
Az Ever Given teherhajó keresztebofrdulva Szuezi-csatornán. A hajó 6 napig blokkolta a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalát. Fotó: RTL Fókusz 

A fizikus szerint az egymásra ható rendszerek annyira összetettek, hogy nagyon nehéz felvázolni pontos forgatókönyvet arról: mi történik, ha változtatunk, vagy éppen nem változtatunk eddigi szokásainkon. Antal Miklós ugyanakkor úgy véli, sok területen kedvező folyamatok indulhatnak be, azaz elkerülhető az összeomlás.

Elképzelhetőnek tartom, hogy az élelmiszertermelés területén több lesz a növényi eredetű táplálék. Hogy az épületenergetikában végre eljön az a pillanat, amikor a takarékosság sokkal nagyobb szintű lesz, mint amilyen ma. El tudom képzelni, hogy a közlekedési rendszerekben az egyéni tulajdon felől a közösségi tulajdon felé mozdulnak a dolgok. A tömegközlekedés, az autómegosztás, a rollermegosztás irányába megyünk.

A pozitív irányú fordulat akkor következhet be, ha ezekkel a kérdésekkel egyre többen foglalkoznak, és egyre többen állnak ki egy fenntartható jövő mellett. Ezerszer hallottuk már ezt, de a kutatók szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni. Mert változás csak abban az esetben lehetséges, ha a többség akarja, és képes is az érdekeit érvényesíteni.

 

#Fókusz#klíma#klímaválság#antal miklós#gelencsér andrás#rtl

Címlapról ajánljuk