Kevesebbet költöttek az emberek a boltokban szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban - ez is kiderül a KSH legfrissebb adataiból. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,4 százalékkal csökkent augusztushoz képest. A nemzetgazdasági minisztérium szerint ennek az árvíz az oka. A rossz ipari termelésről szóló adatokért pedig a német gazdaságot okolják. Azok azt mutatják, hogy tavaly szeptemberhez képest idén szeptemberre 5,4 százalékos volt a visszaesés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint júniusban újabb jelentős növekedés volt a kiskereskedelmi forgalomban, és a fogyasztás bővülése már hatodik hónapja töretlen. Ehhez képest a KSH friss adatai alapján júniusban a májusihoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Kinek van igaza? 

Ennek az oka könnyen kitalálható, ellentétben azzal, hogy minek venne bárki Olaszországban Piros Aranyat.

A „100 százalék friss és magyar” feliratú pultokban a versenyhivatal gyanúja szerint nem kizárólag magyar eredetű termékek voltak.

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

Az Orbán-kormány semmit nem bíz a véletlenre az osztrák Kurier szerint. A napokban Brüsszelben kopogtatnak német és osztrák cégek amiatt, hogy ki akarják szorítani őket Magyarországról. Korántsem ez az első eset, hogy ilyesmiről esik szó. 

Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években.

Bezuhant a boltok forgalma, és soha sem volt annyi megtakarítása a magyaroknak, mint tavaly. Két egymásnak látszólag teljesen ellentmondó adat. Az egyik szerint az embereknek nem volt pénze vásárolni, a másik szerint viszont olyan sok pénze van a magyaroknak, hogy bőven tudnak belőle félretenni. A valóság az, hogy a leggazdagabb magyaroknak valóban volt elég pénze félretenni, ők húzták fel az átlagot, míg a szegények egyszerűen nem vásároltak annyit, mert nem volt miből. Ezt mutatja a kiskereskedelmi forgalom 8 százalékos visszaesése.

7,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom 2023-ban.

A borravaló leginkább azoknak a vállalkozóknak jó, akik így megspórolják, hogy a dolgozóiknak rendes fizetést kelljen adni. Mégsem ők kerülnek megalázó helyzetbe, hanem azok, akiknek megfordul a fejében, hogy nem adnak. Bár voltak, akik kísérleteztek a borravaló betiltásával, a forradalom egyelőre érdeklődés hiányában elmaradt. Aki meg úgy dönt, hogy nem ad, az könnyen borzasztóan megalázó helyzetben találhatja magát.

Novemberben 5,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva, de 50 milliárd forinttal többet költöttek. 

Cipőn, ruhán, bútoron és műszaki cikken, de legfőképp benzinen spórolnak a magyarok. Szeptemberben 7,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, még az élelmiszer-üzletekben is 2,3 százalékos volt a visszaesés.

Még kevesebbet vásárolnak a magyarok, különösen a benzinkutak forgalma esett vissza.

Amíg a kormányzati Árfigyelő Budapesten és a nagyvárosokban tényleg érdemi élelmiszerár-csökkenést mutatott a forgalmas kereskedelmi láncoknál, addig a vidéki kisboltokban ez elmaradt, azokat nem is vizsgálja az ár-összehasonlító. 

Tovább zuhant a boltok forgalma. Jó 12%-kal kevesebbet vásároltak a magyarok májusban, mint egy évvel korábban a KSH legfrissebb adata alapján. Gulyás Gergely miniszter szerint ez részben azért van, mert tavaly vásároltak a szokásosnál többet az emberek. Az Eurostat úgy számol, a kereskedelmi forgalom Magyarországon esett vissza a második legnagyobb mértékben az unióban, a tagállamok átlagának több mint négyszeresével.  

Miénk a legrosszabb uniós adat.

Megviselte a kiskereskedelmi láncokat a különadó és a költségek emelkedése. 

Háromszor akkora mértékben esett vissza Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom márciusban, mint az uniós átlag. Ez az Eurostat adataiból derül ki. A GKI Gazdaságkutató szerint ennek az a magyarázata, hogy drasztikusan csökkent a bérek vásárlóértéke a kiugró infláció miatt. Az Agrárminisztérium úgy reagált: a kötelező akciózással és az éleződő versennyel mérséklődhet a pénzromlás üteme.

2023 februárjában a KSH friss adatai szerint több mint 10 százalékkal kevesebbet vásároltak a magyarok, mint egy éve, ami minden idők második legrosszabb mérési eredménye. És hiába spóroltak, még így is jóval több pénzt költöttek el, mint egy évvel korábban.

Minden eddiginél nagyobb akciókat hozhat, ha eltörlik a hatósági árakat – mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. Az áruházláncokat még gúzsba köti, hogy az árstopos termékeken veszteséget termelnek, ez azonban a várakozások szerint már nem tart sokáig. A boltok február elején először a vajak árát vágták meg drasztikusan, aztán a sajtokét. Mostanra ezer terméket kínálnak olcsóbban. De mire számítsanak a vásárlók, meddig tarthat az árcsökkenés?

Több pénzt költöttünk ugyan, de az infláció is közbeszól.

Ezen kívül egyedi panaszokat és piaci jelzéseket is kivizsgálnak. 

Kevesebb pénz jut ruhára, cipőre és kevesebbet költenek gyógyszertárakban az emberek – ez derül ki a KSH kiskereskedelmi forgalmat összesítő adataiból. Októberben a teljes kiskereskedelmi forgalomból több mint 17 százalékkal volt kisebb a ruházati és cipőboltok részesedése, és tizedével csökkent a gyógyszertárak forgalma 2019-hez képest. Közben az élelmiszerboltokban többet költöttek az emberek. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint hiába költik az emberek a fizetésük nagyobb részét élelmiszerre, mégis kevesebb terméket tudnak vásárolni.

A magyarok több mint fele kevesebbet költ karácsonyi ajándékokra, mint szeretne

Úgy gondolják, hogy az Európai Uniónak kellene beavatkoznia – értesült a Politico.

Azt mondták a közegészségügy leterheltsége miatt érezték úgy, hogy támogatni szeretnék kórházak gyermekosztályait. 

„A lisztet 245 forintért kapom, 203 forintért adom, ezen már bukok. Az étolajat 959 forintért kapom, 713 forintért adom, a cukrot 389 forintért, majd pedig 261 forintért adom el” – sorolta egy kereskedő.

A független benzinkutasok szerint csak a hatósági áron eladott benzin után járó támogatás megemelésével tartható fenn az intézkedés.

Közvetlenül utánuk jönnek a magyar láncok, amelyekben azt szeretik a vevők, hogy közel van a lakóhelyükhöz.

Hiába nőtt az áruház-láncok és boltosok árbevétele az infláció miatt, nőttek a beszerzési áraik is.

A legnagyobb felvevőpiacnak az értéket tekintve Románia számít, míg a legváltozatosabb kínálat Szlovákiában volt – derül ki a Lidl összesítéséből.

A húsvét a második legerősebb szezonális időszak a karácsony után, ezzel indul a tavaszi nem-élelmiszer szezon is.

Instagramon jelentették be, hogy már a harmadik kisboltjukat szeretnék megnyitni, ezúttal az északi parton, Balatonfüreden.

Másfélszeresére ugrott az árstopos élelmiszerek forgalma a kiskereskedelmi láncoknál az elmúlt két hétben.

A Kodály Delikátesznek is ki kell tenni a kormány hatósági árról szóló jelzését.

Az akciós reklámújságokban feltüntetett eredeti árakból próbálták visszafejteni, mire számíthatunk februártól a boltokban.

Nagyjából látható volt, mi fenyegeti a főleg kisebb üzletekből álló magyar élelmiszerkereskedelmi láncokat a kötelező béremeléssel: lopakodó csőd. Ehhez jött a bérrobbanás, a nagy üzletek százait működtető láncok ma már egymással versenyezve, nem ritkán bruttó 300 ezres fizetés ígéretével keresik az alkalmazottakat.