Elszabadult Amerikában a borravalópokol: már az önkiszolgáló pénztár is jattot kér

Az elmúlt években az Egyesült Államokban olyan helyeken is megjelent a borravaló, ahol nem volt szokás: még a boltokban is mindennapossá vált, hogy fizetéskor a pénztáros egy érintőképernyőt fordít a vásárló elé, ahol három lehetőség közül választhat, hogy mennyi borravalót szeretne adni, például 20, 25 vagy 30 százalékot. Van, ahol már az önkiszolgáló pénztárak is borravalót kérnek azoktól a vásárlóktól, akik talán egy szót sem váltottak élő eladóval.

Gazdagoktól a szegényekhez

A New Yorkerben decemberben jelent meg egy hosszú riport a témáról, amelynek szerzője több érintettet is megszólaltatott. Az egyikük egy seattle-i hentes, Michael Reed, aki 2021-ben vett egy új pénztárgépet a forgatható érintőképernyővel. A bolt által előre megadott opciók 3-tól 10 százalékig terjednek, de természetesen úgy is dönthet a vásárló, hogy egyáltalán nem ad borravalót. „Nem gondoltam volna, hogy jelentős bevételt fog hozni” – mondta Reed, de kiderült, hogy tévedett.

Voltak, akik panaszkodtak vagy a Facebookon dühöngtek, de lassan megszokták az érintőképernyőt. Akinek Reed kicsontozta a húst, attól kapott egy-két dollárt, de ha csak átadott egy darab szalonnát, akkor nem adtak neki. A tehetősebb vásárlók jobban adtak, a szegények nem – igaz, a segélyként kapott élelmiszerjegyekből nem is lehetséges borravalót fizetni. Ám Reed szerint épp az utóbbiak számára megfizethetőbbek az áruk a borravalónak köszönhetően. A vásárlások közel felénél kapott borravalót, és ez segített neki talpon maradni az infláció idején.

A hentes azt is elmondta, hogy 19 éves lányának autóját tavaly elvontatták, és együtt mentek érte a telepre. Miután kitöltötték az iratokat, a pénztárhoz mentek, ahol több mint 900 dollárt kellett fizetniük. Miután Reed lehúzta a kártyáját, a kijelzőn megjelent a három borravaló-opció. „Maguknak elment az eszük” – mondta a férfi a pénztárosnak, aki erre elfordította a tekintetét.

Betiltották a zsebes ruhát

A borravaló kényelmes módja annak, hogy az alkalmazottak megfizetését másokra hárítsák. A téma kutatója, Kerry Segrave szerint a borravaló Európából ered: a XVII. századi nemesek a birtokukra látogatóktól elvárták, hogy adjanak pénzt a személyzetnek, amivel a maguk bérköltségeit csökkentették. Az angol kávéházak perselyeket helyeztek ki „To insure promptitude” (A gyors felszolgálás biztosítására) felirattal, ami később „tip”-re rövidült, ami a borravaló angol neve. A XIX. század végén egyes vendéglőtulajdonosok már igényt tartottak a dolgozók borravalójára, volt olyan vendéglátóhely, ahol a felszolgálóknak kellett fizetniük a privilégiumért, hogy ott dolgozhatnak.

Amerikában a vasúti személyszállítással foglalkozó Pullman Company alapítója, George Pullman előszeretettel alkalmazott volt rabszolgákat vasúti hordárként, akiknek a lehető legkevesebb fizetést adta, amit a borravaló kompenzált. Ez a szokás aztán a vasútvonalakkal együtt terjedt az országban. A XX. század fordulóján New Yorkban néhány vállalkozó dollárezreket fizetett éttermeknek azért, hogy a ruhatárjaikat üzemeltessék: fiatal nők vették át a kabátokat, kalapokat és persze a borravalót, az utóbbit pedig át kellett adniuk a vállalkozóknak. Amikor a vállalkozók rájöttek, hogy a ruhatárosnők lefölözik a pénzt, megtiltották nekik, hogy zsebes ruhát hordjanak.

Borravalót a világ leggazdagabb emberének?

A New Yorker-cikk szerzője felidézte, hogy nemrég taxival utazott, ami szintén fel volt szerelve az érintőképernyővel, de az ráadásul „vakbarát” módra volt állítva. Amikor fizetni kellett, megjelent egy nagy plusz és mínusz, és a gép hangosan bemondta, hogy „a borravaló nullára van állítva”. Az újságíró megkérdezte a taxist, hogy ő is hallja-e. Miután igennel felelt, az újságíró 30 százalék borravalót adott.

Egy pincér, akinek munkahelyére hírességek járnak, azt mondta, akik gazdagok és ismertek, általában 30-50 százalék borravalót hagynak. Robert Plant, a Led Zeppelin tagja 20 százalékot adott. „Én ezt tiszteletben tartottam. Sokan attól félnek, hogy a pincér lenézné őket, ezért inkább sokat adnak, hogy kompenzáljanak” – mondta.

Néhány évvel ezelőtt az Amazon lehetővé tette a vásárlóknak, hogy borravalót adjanak a futároknak, akiknek a fizetését a kapott borravaló összegével arányosan csökkentette a vállalat. A vásárlók így gyakorlatilag az Amazonnak fizettek borravalót.

Varázsgomba a jatt

A Union Square Hospitality Group vendéglátóipari vállalkozás tulajdonosa, Danny Meyer elárulta, hogy gyűlöli a borravalót. Nagyjából nyolc éve azt vette észre, hogy a szakácsok távoznak az állásaikból, mert pincérként jobban keresnek a borravalóval együtt. Ha emelte volna az árakat, hogy a szakácsoknak több fizetést adjon, azzal a pincérek bevételét növelte volna még jobban. Ezért eltörölte a borravalót, majd minden dolgozó bérét megemelte, az árakkal együtt. A pincérek fele távozott, a konyhán viszont jelentősen javult a hangulat. A vásárlók is szerették, hogy nem kell borravalót fizetni, igaz, voltak, akiket a magasabb árak elriasztottak. Meyer azt remélte, hogy forradalmat robbant ki, de kevés követője akadt, és a járvány okozta visszaesés nyomában kapitulált: újra lehetővé tette a borravalót.

A cikk szerzője most egész New Yorkban egyetlen kávézót talált, ahol tilos a borravaló: a bushwicki SEY Coffee-t. 

A kávézó egyik tulajdonosa, Tobin Polk szerint a munkáért fizetés jár, a borravaló a sajnálat jele azok iránt, akik nem kapnak rendes bért. 

Eleinte aggódott, hogy nem lesz kifizetődő az üzletpolitika, de boldogulnak. Úgy gondolja, nem bonyolult a megoldás: ha hat dollárba kerül elkészíteni és felszolgálni egy kávét, hat dollárt kell kérni érte. A SEY-ben most négy dollár egy kávé, de emelni akarnak, hogy növelhessék a béreket.

Az egyik barista, Aaron Sanders azt mondta, nem gondolja, hogy a vásárlóktól kellene elvárni, hogy az ő bérükhöz adjanak támogatást, de azért jól jönne a pluszpénz. A borravaló-mentesség azonban közösségibb jelleget kölcsönöz a kávézónak: a törzsvendégek rászoktak, hogy ajándékokat vigyenek a dolgozóknak, például süteményeket, italokat. A rasztahajú Sanders elárulta: még az is előfordult, hogy füves cigit, vagy varázsgombát kapott.

Vannak, akik annyira megszokták a borravalót, hogy a tiltás ellenére is erőltetik, az asztalon hagyják a pénzt. „Mit csináljunk vele, kidobjuk?” – kérdezte Sanders. Ezekből a pénzekből létrehoztak egy alapot: volt, aki felvetette, hogy vegyenek belőle tampont és betéteket a mosdóba. De még ezen felül is maradt több száz dollár. „Néha jól jönne, ha abból vehetnénk ebédet. De igazából Tobin szokott nekünk ebédet hozni időnként, így nem panaszkodhatok” – mondta a barista.

Olcsójános a négyes asztalnál

Emma Beddington, a brit Guardian szerzője azt írta, hogy „új rémálmot” vitt haza szuvenírként New Yorkból. „Fizetek egy kávézóban, és egy hatalmas érintőképernyőn arra kérnek, hogy válasszak borravalót. A lehetőségek elképzelhetetlenül gyorsan pörögnek: 50%, 100%, semmi, 100 000 dollár, miközben virsliujjakkal próbálom eltalálni a megfelelő választ. Ha hibázok, csődbe megyek, vagy mindenki füle hallatára bemondják a hangosbemondóba, hogy olcsójános a négyes asztalnál” – írta a publicista, akinek már-már terápiára van szüksége azután, hogy egy hétig naponta kínlódott az Egyesült Államokban azzal, hogy adjon-e borravalót egy kávéért vagy egy bagelért, vagy egy kétdolláros mosóporos tasakért, amit egy elképesztően beszívottnak tűnő alkalmazott gyötrelmesen lassan számol fel.

Az egyetlen biztonságos válasznak az tűnt, hogy igen, miután az első vásárlás során úgy döntött, nem fizet borravalót az elviteles kávéért, és amíg az italra várt, az érintőképernyőn jól láthatta mindenki, hogyan döntött. Várakozás közben eszébe jutott, hogy egy New York-i pincér hogyan panaszkodott korábban a közösségi médiában a zsugori európaiak 10 százalékos borravalójára, mondván, el kellene tiltani bennünket az utazástól, amíg nem tanulunk meg viselkedni. Beddington innentől még egy csomag zsebkendőért is 20 százalék borravalót fizetett, az éttermekben pedig 25 százalékot.

Ám az már Amerikában is egyre nagyobb visszatetszést kelt, hogy az önkiszolgáló pénztárak is borravalót kérnek, a százalékok pedig egyre feljebb csúsznak. Az sem átlátható, hogy hova kerülnek ezek az összegek, és a borravaló teszi lehetővé azt is, hogy a munkáltatók 750 forintnyinál is kevesebb órabért fizethessenek azoknak a dolgozóknak, akik a borravalóval együtt legalább a minimálbért megkeresik.

Hozzászólna? Az rtl.hu Facebook oldalán megteheti:

Nyitókép (illusztráció): Nora Savosnick/Bloomberg via Getty Images