A Magyarországra készülő orosz diszkontlánc aligha törhet a Spar helyére, de a Lidl-t és az Aldit sem fogja megszorongatni

Nagy feltűnést keltett az a húsvéthétfőn megjelent hír, amely szerint új diszkontlánc jelenne meg Magyarországon. A Mere tervei ambiciózusak: egy év alatt húsz boltot nyitnának Budapesten és az agglomerációban, három év múlva pedig már 700 millió eurós forgalommal terveznek 200 magyarországi üzletben.

A legfőbb oka annak, hogy a bejelentés komoly figyelmet válthatott ki, az, hogy a Mere egy orosz tulajdonú diszkontlánc. Attól is nehéz elvonatkoztatni, hogy az oroszbarát politikát folytató magyar kormány nemrég háborút hirdetett egy másik kiskereskedelmi lánc, az osztrák tulajdonú Spar ellen. Vannak, akik arra gyanakodnak, hogy a Mere a Spar helyére törne be, de gyengíti ezt a feltételezést, 

ha jobban utánanézünk, hogyan működik az orosz diszkontlánc, és mit ért el eddig Európában.

Oroszországban hasít, Európában vegetál

A Mere az erdélyi magyarok számára nem teljesen ismeretlen: a kolozsvári Maszol cikkéből kiderül, hogy a diszkontlánc 2018-ban jelent meg Romániában, hasonlóan nagyívű tervekkel, mint most Magyarországon. 2018 végére 16 áruház megnyitását tervezték, 4-5 éven belül pedig 50-100 üzletből álló hálózatot, de azóta is csak néhány van belőlük, például Nagyváradon, Besztercén vagy Brassóban. A portál szerint ezek a boltok „felülmúlhatatlanok az igénytelenség tekintetében”.

A krasznojarszki Snajder testvérek, Szergej és Andrej 2009-ben hozták létre a Szvetofor nevű diszkontláncot, ami 2020 végére a leggyorsabban bővülő kiskereskedelmi lánccá vált Oroszországban, 2022-ben pedig bekerült az öt legnagyobb bevételű orosz élelmiszer-kereskedelmi lánc közé 1600 milliárd forintnyi bevétellel. Kazahsztán és Belarusz után 2017-ben az európai piacon is megjelentek Mere márkanévvel.

A The Bell nevű független (hazájában külföldi ügynökként betiltott) orosz gazdasági portál tavaly nyári cikke szerint a Mere európai jelenléte az oroszországihoz képest visszafogottnak mondható, mintegy száz boltjuk van Európa-szerte, ezek összbevétele az oroszországi forgalom nagyjából 1 százalékát teszi ki. Szerbiában, ahol viszonylag népszerűnek számítanak, 20 Mere és 23 Szvetofor áruház található.

Olcsó boltok a szegényeknek

A diszkontlánc kizárólag az alacsony árakkal csábítja a vevőket, az áruházak sallangmentesebbek aligha lehetnének: olyanok, mint a raktárak, főleg ismeretlen márkájú, hosszan eltartható élelmiszereket és olcsó iparcikkeket kínálnak raklapokon kitéve. Az árak alacsonyan tartásában segít, hogy minimális a dolgozói létszám, kicsi a választék, és olcsó városszéli ingatlanokban működnek az áruházak. A beszállítóknak csak az eladott áru után fizetnek, az eladatlan termékeket visszaküldik. 

Az orosz Szvetofor és az európai Mere diszkontok között nincs számottevő különbség, a választék is hasonló: mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Mere boltok sok orosz terméket is forgalmaztak, de a szankciók miatt ezeket többnyire török áru váltotta fel. A The Bellnek nyilatkozó kereskedelmi elemző szerint a Mere áruházak kevéssé hasonlíthatók össze az olyan európai diszkontláncokkal, mint az Aldi vagy a Lidl. „Inkább olcsó üzletlánc a szegényeknek, mintsem egy jó ár-érték arányú választás a takarékos embereknek” – mondta Ivan Fegyakov.

Egy három évvel ezelőtti görög sajtóbeszámoló azt emelte ki, hogy a Mere rendkívül korlátozott választékkal jelent meg az országban: frissen megnyílt boltjukban mindössze 250 különböző terméket árultak, míg egy kisboltban 400-500, egy közepes szupermarketben pedig 1500-1800 különféle áru található. Bosznia-Hercegovinában a diszkontlánc 2022 májusában jelent meg, de 2023 februárjában már arról írt a szaksajtó, hogy bezárták a Szarajevóban elsőként megnyitott üzletüket. 

A Mere Belgiumban is kudarcot vallott, de nem adta fel: idén februári hírek szerint MyPrice néven tért vissza változatlan tulajdonosi körrel és koncepcióval. Brüsszel mellett ugyanazon a helyen nyílt MyPrice áruház, ahol korábban a Mere boltja működött, és a szegényes berendezés mellett a kínálat is megmaradt: kaphatók például előre csomagolt felvágottak, de friss zöldség vagy gyümölcs nincs. A szupermarketek köreit nem különösebben zavarják, inkább a legalacsonyabb árakra vadászó emberek bonyolítják ott a heti nagybevásárlásukat.

Alacsony árak, vagy morális megfontolások?

A diszkontlánc orosz háttere azon túl is okoz némi bonyodalmat, hogy a szankciók miatt eltűntek a kínálatból az orosz termékek. A háború miatt Lengyelországban bojkottfelhívásokat intéztek a Mere üzletei ellen, az Egyesült Királyságban viszont külön figyelmet fordítottak arra, hogy magasabb pozíciókban is ukránokat foglalkoztassanak az ottani Mere áruházban. A The Bell értesülése szerint a gazdasági korlátozások miatt az áruházlánc Európában pénzügyeit részben kriptovalutában bonyolítja, de a tulajdonosok és érdekeltségeik nem szerepelnek az európai országok szankciós listáin.

A Mere tulajdonosi háttere különösen kényes kérdés az Oroszországgal szomszédos Litvániában. Nemcsak az áruházláncot, de még egy litván árfigyelő portált is éles bírálat ért azután, hogy megjegyezte: a Mere az országban a leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi lánc, és ha marad ez az ütem, akkor néhány éven belül jelentős szereplővé válhat. A Pricer.lt portál működtetői a kritikákra azzal reagáltak, hogy a látogatóikat a morális megfontolásoknál jobban foglalkoztatja a megélhetésük, és az alacsony árak láttán nem törődnek azzal, hogy mely országból származik egy üzletlánc.

A litván nemzetbiztonsági és védelmi bizottság elnöke, Laurynas Kasčiūnas pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mere litvániai leágazásával szemben meg van kötve a kezük: az élelmiszer- és háztartásicikk-kiskereskedelem nem tartozik az uniós szankciók hatálya alá, és a diszkontlánc tevékenységét csak akkor lehetne korlátozni, ha az Európai Unió területén minden orosz befektetői tevékenységet betiltanának.

Nyitókép: Mere-áruház Rigában – Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images