A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért választottam Csepelt, annak ellenére, hogy nincsen hozzá személyes közöm, mert érdekelt a munkásmozgalom, és szerettem volna a munkásnők életéről írni” – mondja Szécsi Noémi.

Csütörtökön kerül kalapács alá egy 73 kötetes könyvritkaság, aminek elképesztő múltja van. A Jókai Mór összes műveit tartalmazó, eredetileg 100 kötetes sorozat lebilincselő története Gróf Széchenyi István Nemzeti Casinójától kezdődik, és egy világháborús bombatalálaton és tűzvészen át egészen a Balatonig ível. Képeken is megmutatjuk a patinás könyvsorozatot, amelyet az MTA és az Országos Széchényi Könyvtár sem akart védelmébe venni.

„Nagyon izgalmas helyeket éltem meg Budapesten. A Nagyregényben hazatértem a korábbi Budapest-képemhez” – mondj Szabó T. Anna, aki a XX. kerültről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

„Van egy lokálpatrióta Budapestem, másfelől van egy gazdag és élménydús Budapestem, ami a kamaszkoromat és a húszas éveimet jellemzi” – mondja Závada Péter, aki a XIX. kerületről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

„Az én történetem a XVIII. kerületben játszódik, ahol négy és huszonöt éves korom között éltem. Ez a gyerekkorom és az ifjúságom helyszíne” – mondta Dunajcsik Mátyás, aki számára így nem is volt kérdés, melyik kerületről ír Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Grecsó Krisztán a XVII.-ről írt, amely „egy mesterséges kerület, négy kis falu. Nekem könnyű volt csatlakozni, hiszen én egy faluban nőttem fel, és van egy erős paraszti identitásom.” 

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Kiss Noémi azért választotta a XVI. kerületet, mert szeretett volna egy olyan kerületről írni, ami nem evidens, hogy Budapesthez tartozik, és nem régóta tartozik Budapesthez.

„Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest” – mondja Karafiáth Orsolya, aki a XV. kerületet választotta története története helyszínéül a Budapest 150. születésnap alkalmából megjelent Budapest Nagyregényben.     Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest. A szívem közepe ez a hely.

Lakóhelyén, az Újlipótvárosban ültünk le egy távoli kerületről, a XVII.-ről beszélgetni, mert erről ír a Budapest Nagyregényben. Grecsó Krisztián, aki betegsége után úgy látta, közéleti szereplése inkább rombol, mint épít, elárulta, hogyan kerüli ki a közéleti témájú vitákat családi eseményeken. Az íróval egy régi irodalmi botrányról, egy kántor disszidálásának a következményeiről, egy híd felfedezéséről és Kántor Péter labdájáról is beszélgettünk.

A karácsony közeledtével érzelmesebb lelki állapotba kerülünk. Ilyenkor a megbocsátás is könnyebben megy, de vajon mindenkinek? Irodalmi megvilágításba helyezve, a kibékülés lélektanáról beszélgettek a Reggeliben Juhász Anna, irodalmárral. Babits Mihály és József Attila különös kapcsolatáról volt szó.

Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. Az írás alapvetően arról szól, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogy vagyunk” – mondja a XII. kerületről író Háy János.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Bizonyos értelemben a város és a tömeg lett a szövegem elbeszélője” – mondja a Terézvárosról író Fehér Renátó.

„Petőfi mindenkivel összeveszett” – állítja a költőről Nyáry Krisztián irodalomtörténész. Jókai Mórral például még lakótársak is voltak, de megszakadt a barátságuk. Hogy miért, az kiderül a fenti videóból.

November 17-én jelenik meg a Budapest Nagyregény, amelyben a főváros 23 kerületét egy-egy fejezetben járják körül a szerzők, a hazai irodalom 23 ismert alakja. A második kerület Krusovszky Dénesé: a szerzővel egy Kádár-kori, pesthidegkúti mintaprojektről, a munkásőrökkel való riogatásról, az irodalompolitika legjobb és legrosszabb húzásáról, a kisvárosi lázadásról és a példányszám-paráról is beszélgettünk.

Weöres Sándor a magyar irodalomtörténet legendás alakja, akinek egészen sajátos viszonya volt a nőkkel és az alkohollal. Az utóbbival sohasem számolt le, de felesége, Károlyi Amy valószínűleg megmentette a korai haláltól. Weöres Sándor lelke sohasem nőtt igazán fel, naiv őszintesége egész életét végigkísérte. Pajzán versei viszont csak halála után jelenhettek meg.

Interjút adott a Fókusznak Faludy György unokája. Alexander Faludy sokáig nagyon haragudott híres nagyapjára, amiért a különc író, bár megígérte neki, hogy meglátogatja Angliában a bentlakásos iskolájában, sosem tette, és emiatt bocsánatot sem kért. De mégis mi a közös Alexanderben és Györgyben? Alexander elmesélte, mire jött rá nagyapja temetésén, és hogy miért költözött Angliából Magyarországra.

TETT mese és történetíró pályázatot hirdetett a Richter. A pályázaton arra biztatják az általános és középiskolás diákokat, hogy írjanak meséket vagy olyan történeteket, amelyek kapcsolódnak a természettudományokhoz. A program egyik célja, hogy a fiatalok megszeressék a természettudományokat, de ennél sokkal többről szól, az írás ugyanis önismereti munka és kreativitás is. Több száz pályamű szokott érkezni, a legjobb 100 történetből pedig könyv is készül.

Ma ötven éve, hogy elkezdődött a Kádár-kor utolsó írópere, amelyben Haraszti Miklóst izgatással vádolták a Darabbér című kéziratáért. Ebben az író azt az évét foglalta össze, amit mellőzött értelmiségiként marósként töltött egy gyárban. Dr. Végső őrnagy, akit valóban így hívtak, elképesztő türelemmel tette fel neki kérdéseit, ő pedig éhségsztrájkkal érte el, hogy kiengedjék a letartóztatásból.

A norvég író, Jon Fosse kapja a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

Demeter Szilárd szerint minden kormány alatt volt a hatalomnak kedves udvartartás, de a pártlojalitás nem váltja ki a tehetséget.

Ennek szerinte főleg Orbán Viktor kötekedő fellépése az oka. 

Cormac McCarthy, akinek a Nem vénnek való vidéket köszönhetjük, 89 éves volt.

A könyveiben mellékszereplőként vannak meleg fiatalok, és mindössze egy csók csattan el köztük.  

Az irodalomnál nincs hatékonyabb és olcsóbb eszköz mások érzelmeinek a megismerésére – magyarázta a Portéban Nyáry Krisztián, aki szerint az irodalom segítségével könnyebben feldolgozzuk a saját stresszhelyzeteinket is, olvasás nélkül azonban kevésbé leszünk empatikusak, ami sok szakmában hátrányt jelenthet.

Magyarra cserélték a meleg szót egy kortárs költő művében az egyik tizedik osztályosoknak szóló tankönyvben – ezt a Népszava írta meg. Kiss Judit Ágnes Szó című versét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelentette meg a szöveggyűjteményben. Ők azt közölték: nem szándékosan változtatták meg a homoszexualitásra utaló kifejezést. A szerző szerint így viszont teljesen zavaros lett a verse, és szeretné, ha a kiadó korrigálná a hibát. 

A kiadó azt állítja, hogy az interneten találtak rossz szövegváltozatot. Nyáry Krisztián szerint ez szerkesztői tévedésnek is kínos, ha pedig szándékos, az súlyos vétek.

88 éves korában, hétfőn elhunyt Pomogáts Béla író, irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség egykori elnöke.

Az illető szekértábor tévesen hiszi, hogy ő a másikban van – mondta Vámos Miklós író, aki egy idő után minden kollektívumból kiközösítettnek érzi magát. A magyar irodalom legerősebb munkáit szerinte újabban nők írják.

Kossuth-díjas költő, író, olykor forgatókönyvíró és színész. Istenfélő, szerelmet kereső, szorongó, negyedik generációs nyugatos, az Új Ember publicistája. De azoknak, akik ismerték, elsősorban Jancsi. A XXI. századnak Pilinszky János szerettei meséltek történeteket a költőről – ki kapta tőle élete legnagyobb pofonját, ki magyarázkodott a cigivel kiégetett ágyneműje miatt, és hogyan rejtőzködött Pilinszky, amikor Bódy Gábor rendező felkereste a Psyché miatt?

A könyvtár zárva, így most van idő videókat készíteni.

Közvetlenül Pázmány Péter prédikációja után.

Rico és Márió sem tanulta meg Kölcsey Ferenc Huszt című versét, ezért a tanárnő kiküldte őket a magyaróráról, hogy magolják be a sorokat. A két srác inkább pihenéssel töltötte az időt, ezért büntetés várt rájuk.

Nagyon jó neveket jelöltek a díjra. Ott volt Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Mécs László és Weöres Sándor is.

  A világhírű Harcom-sorozat után személyes enciklopédiába kezdett születendő lányának. Az Évszakok-sorozat magyar kiadása most ért a végéhez, 

Szerdán adták át először a Nők Lapja Irodalmi Díjakat. A legjobb magyar és a legjobb külföldi kortárs regényt, valamint a legjobb gyermek- és ifjúsági könyvet jutalmazták, és egy közönségdíjas szerzőt is ünnepelhetett a díjátadón részt vevő közönség.

Vasárnap kezdték keresni a költőt, családja kedden tudatta, hogy elhunyt.

Weöres Sándor? Homérosz? Lengyel Feri hiába sorolta az írókat és a költőket Mercinek, a lány csak tátott szájjal bámult rá. „Ez nem az én korosztályom” – indokolta tudatlanságát.

Nyolcvan éves lett a világhírű magyar író. 

Az indoklás szerint Ernaux a bátorsággal és sebészi pontossággal tárta fel a személyes emlékezet gyökereit és elidegenedéseit.

Az író 80. születésnapja alkalmából.

1962-ben, veszedelmes időszakban döntötte el a 16 éves Spiró György, hogy írni fog. A három szláv nyelvet beszélő író a rendszerváltás előtt írta Jönnek című, nagy hatású versét, amely kirobbantotta a népi-urbánus vitát. A XXI. század hétfő esti jubileumi adásából videós ízelítőt adunk, és a riporter személyes vallomását is elolvashatják.

Spiró György: Jönnek.

Mennyi a hozott élmény, mennyi a megfigyelt élet, hol végződik az én, és hol kezdődik az ő: Spiró György író a XXI. században.

A kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja 70 éves volt, tüdőgyulladással küzdött.

Vannak, akik meghaladottnak tartják az indiánromantikát, mások ragaszkodnak hozzá akkor is, ha nem a régi könyvek kidobásáról, csak egy kiadói döntésről van szó.

A gyöngyösi könyvtárosok télen jelentkeztek először orosz irodalmat népszerűsítő klipjükkel.

Szerintük a strandon is helye van egy jó könyvnek.

Az idén 80 éves író új regénnyel jelentkezett, de nem csak a Rémtörténetekről beszélgettünk: szóba került a halál és az erotika, Orbán Viktor és Honthy Hanna, a kádárizmus és a konszolidáció, a derékfájás és egy madár is, aki remekül megértette magát Nádas Péterrel. 

Hogyan lett egy itthon rendkívül megosztó válogatásból az elmúlt évtizedek legnagyobb külföldi sikerét elérő magyar mesekönyve? Nagy M. Boldizsár kritikus-műfordító-újságíróval, a Meseország mindenkié felelős szerkesztőjével beszélgettünk.  

A korábbi évekhez hasonlóan az érdeklődők megismerkedhetnek a legfrissebb megjelenésű könyvekkel, és közben egyedi zenei és irodalmi produkciókat is megtekinthetnek.