A sorozat, amire Erzsébet királyné is előfizetett – rendkívül ritka és kalandos előéletű Jókai-összest árvereznek el

Gróf Széchenyi István sokrétegű nemzetépítő törekvéseinek egyik eredménye volt a Nemzeti Casino alapítása, amelynek fő célja egy olyan találkozóhely létrehozása volt, ahol az ország fejlődését fontosnak tartó elit tagjai – „főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából” – eszmét cserélhettek, a világ dolgairól tájékozódhattak.

A Nemzeti Casino székhelye 1871 és 1945 között a Hild József tervezte Cziráky-palotában volt, a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkán. A Cziráky-palotát 1874–84 között építették át Ybl Miklós tervei szerint, hogy a Nemzeti Casino céljaira megfeleljen. A társalgásra alkalmas étterem, vadásztrófeákkal díszített dohányzó, fényűző nagyterem és játékterem mellett pompás könyvtár és olvasószoba is a progresszív főurak rendelkezésére állt, csak úgy, mint az ezekben fellelhető friss, politikai, gazdasági, tudományos és művészeti lapok, folyóiratok, valamint könyvek. A Nemzeti Casinóba betérő tagok 190 hazai és külföldi lap közül válogathattak, míg a könyvtár folyamatosan gyarapított állománya 40 ezer kötetre rúgott, köztük számos könyvritkasággal.

A nyugat-európai elitklubok mintájára működő Casino 1944-ig működött a Cziráky-palotában, az intézmény sorsát a II. világháború pecsételte meg: az épület Budapest ostroma során bombatalálatot kapott, és tűz pusztított termeiben. A palota és benne a Nemzeti Casino olyan nagy mértékben károsodott, hogy le kellett bontani, csak az épen maradt berendezési tárgyakat, valamint a könyvtár közel 18 ezer el nem égett kötetét sikerült kimenekíteni. 1945-ben végül egy belügyminiszteri rendelettel a Nemzeti Casinót feloszlatták.

A könyvtár háborús tűzvészt túlélő kötetei közé tartozik a Révai Testvérek által 1894 és 1904 között megjelentetett százkötetes Jókai-sorozat 74 kötete, amelyből 73 kötet december 7-én, csütörtökön kerül árverésre a Múzeum Antikvárium könyv- és kézirat-aukcióján. Az aukció – fenti képgalériánkban is látható – 195. tétele igazi könyvritkaság, ehhez sok kétség nem fér.

Az „amatőr” kiadás, amiből nincs másik

A Jókai Mór összes műveit tartalmazó 100 kötetes sorozatnak ez a díszkiadása kifejezetten a Nemzeti Casino számára készült, Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából. A sorozat jelentőségét jól mutatja, hogy miközben a kaszinó könyvtárának éves gyarapítási kerete 1500 forint volt, a Jókai-díszkiadás megrendelése 500 forintba került, amihez hozzáadódott a kaszinónak szentelt luxuskiadás (úgynevezett „amateur-kiadás") különleges kötészeti munkáinak költsége, ami hasonló nagyságrendű lehetett.

A luxuskiadást az átlagostól eltérő, vastag papírra nyomtatták, kötetei ezáltal jóval vastagabbak az ismert példányoknál. A könyvek egységes, álbordás aranyozott gerincű félbőr kötést kaptak, selyem előzékekkel, a címlapokon a Nemzeti Casino bélyegzőjével. Az első kötéstáblák belső részén a Nemzeti Casino ex librise, míg a kötetek végén a könyvkötő szárazbélyegzője található: „Molnár Mihály ezelőtt Bóka L. könyvkötő Budapesten”.

A kétségtelenül impozáns és vonzó, nagyon ritka szépirodalmi sorozatot tehát annak a Jókai Mórnak a tiszteletére adták ki, aki maga is tagja volt a Casinónak, gyakran megfordult termeiben, buzgó látogatója volt a könyvtárnak. A Vasárnapi Ujság 1893/46. számában így írtak a százkötetes Jókai-összes kiadásáról:

Kiadják, hogy a magyar nemzet a nagy költő műveinek oly gyűjteményét leírhassa, melyet még maga a költő rendez sajtó alá; kiadják, hogy jövedelméből illő tiszteletdíjban részesítsék a költőt. A jubileum-rendező bizottság e napokban küldte szét a felhívást az egész országba, mely kétségkívül meg is fogja hallani minden zugában. Legfelsőbb helyen azonnal meghallották; az első aláírók közt van Erzsébet királyné, és József főherczeg. 

A félévente tíz kötettel megjelenő kiadás előfizetői öt év alatt tudhatták magukénak a teljes sorozatot. A kiadó a következőkkel kecsegtette az előfizetőket, hogy a nemzeti díszkiadás összesen 200 forintba kerülő exkluzív példányait rendeljék meg:

minden példánya számozva lesz és az első köteten az előfizető nevével ellátva. Minden példányhoz a szerző fénymetszetű arczképe, Jókai Mór sajátkezű névaláírásával fog csatoltatni. (...) A nemzeti díszkiadásból csak annyi példány fog nyomatni, ahány előfizetője lesz. Könyvárusi forgalomba ezen kiadás egyáltalában nem fog bocsáttatni és az előfizetési határidő alkalmas időben bezáratván — többé e kiadás nem lesz beszerezhető.

A nemzeti díszkiadáson felül pedig ott volt még a „rendkívül fényesen kiállított, különleges finom papíron nyomatott”, úgynevezett „díszes amateur-kiadás”, amely 500 forintba került. Ebből az amateur-kiadásból mindössze annyi készült, ahány megrendelés érkezett rá – maga Erzsébet királyné „értesülve a mozgalomról és a díszkiadás tervbe vételéről, egyedül nemes és fenkölt lelkének sugallatára hallgatva” is erre fizetett elő.

Négy zöldségesláda

„Egy középkorú hölgy állított be hozzánk egy Jókai-kötettel, ami meglehetősen romos állapotban volt. 

A kolléga a vételben ránézett, és elsőre nem is látott benne túl nagy fantáziát, de jobban megnézve a Jókai Mór fotója alatti aláírást, kezdett érdekessé válni

– elevenítette fel Antal Károly, a Múzeum Antikvárium munkatársa az rtl.hu-nak a kaszinós sorozat előkerülésének körülményeit.

„A hölgy azonban elképesztően magas összeget kért volna az egy kötetért. Ám ahogy elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy hagyatékfelvásárlással foglalkozik a Balaton környékén, és ott tett szert nem is egy kötetre, de egy egész sorozatra. Végül azt is kibökte, hogy a többi kötet kint van a kocsijában, amivel a Kecskeméti utcában parkolt. Kimentünk megnézni, ott voltak a könyvek négy zöldséges ládába belehányva. Ekkor már láttam, hogy egész másról van szó, mint először sejtettem. 

Leültünk egy közeli padra, és vagy egy órán át egyezkedtünk. Szó se róla, tehetséges alkudozó volt, mondta, hogy más antikváriumok már komoly összegeket ajánlottak  neki. 

Végül sikerült meggyőzni, hogy árverésre adja be, mert így jár a legjobban” – idézte fel az antikvárius. A 73 Jókai-kötet kikiáltási ára 1 millió 200 ezer forint. Nem lehet pontosan tudni, de húsz-harmincnál több nemigen készült ebből a luxusverzióból, az pedig biztos, hogy ebben a kötésben csak ez az egy sorozat készült: Molnár Mihály könyvkötő csak a kaszinónak készült kiadáson dolgozott.

Ilyet nem láttam még, pedig negyven éve dolgozom a szakmában

– mondta Antal Károly. Később mutatta gyűjtőknek, antikvárius kollégáknak, de senki nem találkozott korábban ezzel a luxuskiadással.

Az árverés szervezése elől egyébként akkor hárult el a fő akadály, amikor az antikvárium megkeresésére a Magyar Tudományos Akadémia azt közölte, hogy nem formálnak rá tulajdonjogot, és nem kívánnak élni elővételi jogukkal sem. Ez azért érdekes, mert gróf Széchenyi István végakarata szerint a kaszinó megszűnése esetén az ott lévő könyvtári állomány az akadémiára szállt volna. A történelmi körülményeket figyelembe véve azonban az akadémiai könyvtár illetékese arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet visszamenőleg megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Figyelemre méltó részlet amúgy, hogy az aukcióra kerülő sorozat száz kötetéből egy az akadémia könyvtárában található, tehát valamikor, valamilyen úton-módon bekerült az MTA gyűjteményébe. (Itt még érdemes hozzátenni, hogy a sorozat előkerülése után az Országos Széchényi Könyvtár nem helyezte védettség alá azt, illetve elővételi jogot sem jelentett be rá.)

A nemrég előkerült köteteket elnézve el lehet merengeni azon, hogy kik tarthatták annak idején kezükben azokat. 1895-ben 723 tagja volt a kaszinónak, köztük olyan neves személyiségek, mint gróf Andrássy Gyula, gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen István, a Csekonics grófi család több tagja, Darányi Ignácz, gróf Dessewffy Aurél, Emich Gusztáv, báró Eötvös Loránd, az Esterházy család számos tagja, gróf Festetics Gyula és György, Zichy grófok és természetesen a Széchenyi család szinte minden tagja. A kaszinó tiszteleti tagjai voltak Jenő királyi herceg, Albert Edward walesi herceg, angol trónörökös és Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös is.

Az, hogy a bombatalálat után miképp alakult a sorozat sorsa, egyelőre balladai homályba vész. Nyilvánvaló, hogy a mentés és a romok eltakarítása során kerültek a kötetek egy magánemberhez. Az elszállításhoz legalább egy kisebb szekér kellhetett, több tucat vastag és nehéz könyvet nem visz el a zsákjában csak úgy senki. „Érdekes lenne arról is többet megtudni, hogyan kerültek később a Balaton partjára” – tette hozzá Antal Károly.

Az eredetileg száz kötetből tehát egy az MTA könyvtárában található, 73 kerül most kalapács alá, a hiányzó 26 kötet lehet hogy valahol kallódik még, de nagyobb valószínűséggel megsemmisült a tűzben. Erre utal az is, hogy két kötet is tűzvész nyomait viseli magán: az egyiknek a gerince pörkölődött meg, míg a másiknak hátsó táblája és a könyv felső harmada égett meg. A sorozat kalandos történetéről árulkodik az is, hogy a több kötetet is restaurálni kellett, a gerincüket visszaépíteni, kipótolni. Maguk a könyvtestek azonban épek, sértetlenek, és az első kötet elején Jókai Mór lila tintával írt szignója is tökéletesen olvasható.