Mutatjuk, milyen vacsorát kapott Krasznahorkai László a Nobel-gálán – erdő ihlette fogások, két séf közös menüje és letisztult, svéd ízlés jellemezte.

Borozva, hegedűszóra ünnepelte Orbán Viktor Krasznahorkai László Nobel-díját – az író könyvei pillanatok alatt elfogytak.

23 év után újra magyar író nyerte el az irodalmi Nobel-díjat: Krasznahorkai László. Már első regényével, az 1985-ös Sátántangó-val hatalmas sikert aratott, és azóta is különleges, apokaliptikus világokat tár az olvasók elé. Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója szerint Krasznahorkai bemutatja az elesettek életét, és azt, hogyan keresik a boldogságot. Stílusa egyedi: hosszú, légzésnyi ritmusú mondatai magukkal ragadják az olvasót, és a legnehezebb helyzetekben rejlő csodákat is feltárják.

Szondi Vanda épp a napokban készült belevetni magát Krasznahorkai László Sátántangó című művébe, amikor kiderült: a Kossuth-díjas író megkapta az irodalmi Nobel-díjat! Peller Mariann szerint, Vandának látnoki képességei vannak, he nem is ez történt, a pillanat szinte sorsszerűnek tűnt. Mariann és Vanda arról beszélgettek, milyen gazdag a magyar kortárs irodalom, és miért érdemes újra könyvet ragadni – hiszen mindenki megtalálhatja a saját kedvenc szerzőjét.

Krasznahorkai László kapta meg az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben. Az író meghatottan nyilatkozott a svéd rádióban az elismerésről.

Máté és Attila az „Egy jó könyv” témakörben mérték össze irodalmi tudásukat. Négy fogalom láttán kellett kitalálniuk a könyv címét a The Floor párbaján.

A The Floor játékosainak az volt a feladatuk az irodalmi párbajon, hogy hiányos képeket látva megmondják, hogy milyen szó hiányzik a könyvek címeiből. 

Május 30-án a világhírű argentin MALEVO táncshow látványos előadással érkezik a Margitszigeti Szabadtéri Színház színpadára, míg május 15–18. között a Hello Margit fesztivál közel száz programmal várja a kultúra szerelmeseit – koncertek, színház, irodalom és közösségi élmények négy napon át.

Készülsz az érettségire, vagy csak szeretnéd felfrissíteni a tudásod magyar nyelvből és irodalomból? Tedd próbára magad, és derítsd ki, hány pontot tudsz elérni!

Az énekesnő úgy döntött, egy ideig szünetelteti az éneklést, és alkotói szabadságra megy. A Reggeliben mesélt arról, hogy úgy érzi, elfáradt, és ahhoz, hogy új kreatív energiák mozgolódjanak benne, töltekeznie kell. Szeretné, ha idén megjelenne vereskötete. Hogy kiknek szánja, és mi ihleti verseit, és mi a helyzet most a szerelem terén, arról is mesélt. 

A világ minden sarkából azt mutatják a kutatások és statisztikák, hogy a felnőttek – főleg a fiatalok – egyre kevesebbet olvasnak. Miért szorult háttérbe az olvasás, milyen társadalmi problémákat okozhat ez, és mit lehet tenni azért, hogy megforduljon a tendencia?

Az ösztöndíj bejelentése indulatokat váltott ki az irodalmi élet egyes szereplőiből, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy elvből ne pályázzanak „NER-hez köthető szervezet” ösztöndíjra. 

A ValóVilág12 játékosainak ismét lehetőségük nyílt arra, hogy tovább növeljék a nyereményalapot. Nem kellett többet tenniük, mint összeadni néhány számot.

A végső megoldás című regényében az agg Sherlock Holmes nyomoz egy elrabolt papagáj ügyében. A Jiddis rendőrök szövetségében pedig egy olyan világot képzelt el, ahol Izrael megsemmisült, a zsidók mentsvára Alaszka lett. Michael Chabon amerikai íróval készülő regényéről és az amerikai elnökválasztási versenyről, a Salman Rushdie elleni merényletről és az orvosi számlákat fedező Star Trekről, illetve Donald Trumpról és Orbán Viktorról is beszélgettünk.

Szinte biztos, hogy találkozott már velük, talán többször idézte is már némelyiket, de vajon mindegyikről meg tudja mondani, honnan származik? Tíz idézetet hoztunk kötelező iskolai olvasmányokból, önnek pedig nincs más dolga, mit eltalálni, melyik műhöz tartoznak a klasszikus sorok. 

Az iskola kötelező irodalom érzékeny téma, erről leginkább Tóth Krisztina tudna mesélni, akire pár éve elképesztő mértékű gyűlölködés zúdult, még életveszélyes fenyegetéseket is kapott, amiért egy interjúban azt mondta, hogy kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. Pedig a kötelezőket már Nádasdy Ádám gyerekkorában sem olvasták el a fiatalok, a Bánk bánba még a költő-műfordító-nyelvészprofesszor bicskája is beletört, a Szigeti veszedelmet pedig egyenesen olvashatatlannak tartja. De akkor mit kéne ma feladni az iskolásoknak? Harry Pottert, Beton.Hofit, érzékenyítő könyveket? Mihez kezdjünk a nagy klasszikusokkal, és egyáltalán mi lenne az irodalomoktatás feladata? Benedek Ágotát, Szabados Ágit, Lakatos Leventét és Nádasdy Ádámot kérdeztük.

Van, akit imádságra kértek, mástól megkérdezték, hogyan dolgozná ki a saját magáról szóló tételt: kortárs írók számoltak be a napokban a közösségi médiában arról, hogy érettségiző diákok keresik fel őket a magyar szóbeli vizsgák előtt. Simon Márton író stábunknak azt mondta, szívesen segít, ha erre kérik a diákok, és megtisztelőnek érzi, hogy az érettségi tételek között szerepel.

A következő tesztben klasszikus magyar versek néhány sorát másoltuk be a Google fordítójába, és lefordíttattuk őket pár nyelvre, majd vissza magyarra. Először angolra, onnan németre, máltaira, szlovákra és törökre fordítottuk azokat a sorokat, amikkel az iskolában mindenki biztosan találkozott. Az eredmények sokszor – bár a maguk fura módján hasonlítanak az eredetire – meglehetősen zavarosak lettek. A feladat pedig egyszerű: kitalálni, mi volt az eredeti mű. 

A világ talán legismertebb írója nem szeretett ismerősöket beleírni a könyvébe, mert egyszerűen nem tudta róluk elképzelni, hogy gyilkolnának. Márpedig a gyilkosság Agatha Christie regényeinek alfája és omegája. Kutatások szerint az írónő ösztönösen úgy írt, hogy az olvasót a könyveihez láncolja: hipnotizált, fokozta, majd visszavette a tempót. A történeteit nemcsak érteni, érezni is lehetett. Az Agatha Christie regényeiből készült krimisorozat streamelhető az RTL+-on.

A villalakók papírra vetették érzelmeiket.

Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, a sajtóügyek kormánybiztosa dobta az első könyveket a zúzóba – ezzel a barbár cselekedettel vonult be a történelembe. 1944 júniusában a második világháború vége közeledett, de a magyarországi zsidóüldzés még csak akkor ért a tetőpontjára. Hogyan hatott a művészeti nagytakarítás a magyar irodalomra? Milyen művek és szerzők estek áldozatul a szélsőséges tisztogatásnak? 

A közelgő apák napja okán az Ünnepi Könyvhéten fellépő Grecsó Krisztiánt, Dés Lászlót és Dés Andrást kérdeztük arról, mit jelent számukra az apaság. Az író szerint ebben a láncban érzed az apád, a nagyapád összes szorongását, fájdalmát, örömét, és szépen adod át a gyerekednek, de az, hogy egy szem vagy a láncban, és most már te tartasz, az a legnagyobb dolog, ami történhet veled a világban. Dés László arról is beszélt, hogy az aggodalom, amit egy szülő érez a gyereke iránt, akkor sem múlik el, ha az a gyerek már 40 éves is elmúlt.

Nádasdy Ádám szerint a Harry Potter remekmű, Kiara Lord viszont inkább a szépirodalom olvasására buzdítaná a fiatalokat, Nyáry Krisztián pedig úgy véli, hogy életünk legmeghatározóbb könyveit 15 éves korunkig elolvassuk. A 95. könyvhéten arról kérdeztük a látogatókat, mi volt életük legfontosabb könyve, mit olvasnak ma a fiatalok és mit az idősebbek, mit ajánl egymásnak a két generáció, és mi az, amiben a könyv többet tud nyújtani, mint a film. 

Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra könyvesboltok kreatív igazgatója elmondta: közel 300 olyan könyv van a Líra polcain is, amit nem tudnak – még felnőtteknek sem – árusítani iskolák vagy templomok közelében. Az erről szóló jogszabályban azonban sok a bizonytalanság. 

Alkotóház lehet Esterházy Péter egykori otthonából.

Andi kemény harcot vívott a magyar tanárként dolgozó Józseffel: irodalmi tudásukat tették próbára a The Floor párbaján. Klasszikus művek címeit kellett felismerniük egy-egy hiányos kép alapján. Az óriási összecsapás végén Szujó Zoltán nem engedhette el csak úgy a vesztest…

Egy német díj zsűrijének két új tagja beszélt arról, hogy „a szakmaiságot teljesen felváltotta az ideológia és a politikai korrektség”, emiatt sorolhatták hátrébb a Kossuth-díjas Nádas Pétert.

A kortárs novella mesterének tartják.

Mi késztet arra egy világhírű filmrendezőt, hogy a náciknak készítsen filmeket? Milyen kompromisszumok vezetnek oda, hogy G.W. Pabst, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja elfogadja Goebbels ajánlatát, amikor Hollywoodban is átvészelhetné a háborút? Daniel Kehlmann ezeket a kérdéseket járja körül Mozgókép című új regényében. A világhírű német íróval Pabst alkujáról, Tarantino főhajtásáról és Christoph Waltz tanácsáról is beszélgettünk, meg arról is, hogyan élték túl a nagyszülei a vészkorszakot.

Nehéz, de megoldható, így jellemzete az idei magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorát az általunk kérdezett magyartanár. Hétfőn középszinten több mint 75 ezren érettségiztek. A vizsgázók választhattak, hogy Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját elemzik vagy Babits Mihály költői hitvallásáról írnak esszét. A szövegértési feladat a könyvek történetéről szólt. A hivatalos megoldókulcs kedden reggel lesz elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.

Teljesült az érettségizők vágya. 

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke pánikhangulatot is érzett a tanárok körében az új érettségi miatt.

Puskás-Dallos Peti immár negyedik alkalommal fogja vezetni a ValóVilágot, ami mindig is hatalmas kedvence volt. Bár személyesen nem ismerte vadonatúj műsorvezetőtársát Megyeri Csillát, biztos benne, hogy a Nyerő Párosban látott szereplése alapján tökéletes választás lesz. „Az ő humora, személyisége, intenzitása kell ehhez a műsorhoz” – vallja Peti, aki arról is mesélt, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy valaki megnyerje a valóságshow-t, és hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt három szériában lányok nyertek.

Idén átalakul – sok más vizsgatárgy mellett – a magyarérettségi is. A feladatlapoknak középszinten is része lesz egy műveltségi feladatsor, mostani kvízünkben egy ahhoz hasonlót hoztunk, amit az Oktatási Hivatal is megtervezett.

A dél-koreai születésű Jin Kyoung Ae-t különleges szál fűzi József Attilához, akinek munkásságával egy szöuli egyetemen ismerkedett meg. 1992-ben indítottak magyar szakot a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetemen, ahova Jin is beiratkozott. Nehezen boldogult a magyar nyelvvel, de 1995 áttörést hozott, amikor egy évre Magyarországra költözött és Budapesten folytathatta tanulmányait. Jin végül az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára lett. Küldetésének tartja, hogy a koreaiak is megismerjék a magyar irodalmat, József Attila 124 versét fordította le koreaira.

Nyáry Krisztián szerint sokak számára a költészet a fekete-fehér gépelt oldalak és szomorú embereket ábrázoló pillanatképek világa, pedig a dolog ennél sokkal színesebb és dallamosabb. Gyönyörködtet, elgondolkodtat, letaglóz. Bár a világ egyre inkább felgyorsult, a versek nem koptak el. A magyar költészet napján Lil Frakk, Kiss Tibi, Bodor Áron, Miller Dávid és a Margaret Island szavalta el kedvenc költeményét. A versek ma már több formában is megjelennek, sok előadó megzenésítve igyekszik átadni a versek tartalmát a fiatalok számára.

Gubik Petra úgy fogalmazott: ma már megveregeti a vállát, és hálás saját magának a sikereiért, de ez nem volt mindig így. 

Csák Viktor első könyve Angliában lett Amazon-bestseller, Amerikában pedig Amazon-toplistás és díjnyertes alkotás, sőt film is készül belőle. A Silent Zone egy titokzatos világjárvány utáni Amerikába kalauzolja az olvasókat, ahol a hajdani társadalom már a múlté, és elárasztotta a világot a zombiszerű fertőzöttek és a banditák hada. A szerzővel arról beszéltünk, hogyan kerülhet egy magyar szerző nemzetközi tapasztalat és kapcsolatok nélkül angol nyelvterületen a legjobbak közé.

A Péterfy házaspár évek óta szervez Olaszországban Utas és holdvilág túrát. Ezen vett részt Szabados Ági. Azt mondja, csak úgy szívta magába Umbria csodálatos tájait, az pedig külön élmény volt számára, hogy Péterfy Gergely rengeteget mesélt a regényről és írójáról is. 

Az író barátja, Száraz Miklós György azt írja, Ficsku Pál otthon, csöndben, békésen ment el.

Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára.

Kovásznai György képzőművész a magyar animáció megújítója volt, mégis mint „irodalmi huligánról” jelentettek róla. Szívügye volt a munkások ábrázolása, de nem fogadta el az ötvenes évekbeli kliséket, munkásszállóba költözött, bányában dolgozott, hogy megújíthassa formanyelvét. A rendszernek mégis mellőzöttje lett, a főiskoláról eltanácsolták. A szabad művészet felé fordulva alkotta meg humoros, bátor és művészi filmjeit.

Mikor lesz a való életben haszna az iskolában bemagolt memoritereknek? Most. Összeállítottunk egy tesztet olyan versekből, amik biztosan előkerültek az általános iskolában vagy a középiskolában, azonban a szövegek nem teljesek. Melyik szó hiányzik?

A rendes lányok csendben sírnak című könyv egy csallóközi kisváros, Dunaszerdahely sötét történeteit dolgozza fel a 90-es évekből. Azét az időszakét, amikor a várost uraló maffia megnyomorította az emberek életét: kínzások, ledarált, disznóval megetetett, bebetonozott áldozatok, kíméletlen nemi erőszakok jellemzeték a mindennapokat.  A szerző, Durica Katarina háromgyerekes édesanya, író, újságíró. Életük legtraumatikusabb élményeiről beszéltek neki olyan nők, akik addig mélyen hallgattak. Írt már a béranyaság kegyetlen világáról és a Brüsszelben prostitúcióra kényszerített lányok történeteiről is. Barabás Éva vendége a Portréban arról is beszélt, milyen fenyegetéseket kapott a könyvei miatt.

A Nobel-díj nem teszi sem tévedhetetlenné, sem feddhetetlenné az embert: ezt az utóbbi évekből számos eset bizonyítja, köztük Bob Dylané is.

„Két alfahím túl sok egy regényhez” – vallja Nelson Demille, a New York-i zsaruk kedvenc regényírója, aki harcolt Vietnámban, és jó kapcsolatokat ápol az FBI-jal is. Nelson DeMille-nek Hollywooddal is szoros kapcsolatai vannak, egyik regényéből Travoltával, egy másikból Don Johnsonnal készítettek filmet. Utóbbit nem kedveli, de Travolta filmjét igen. A veterán bestsellerszerzővel Zoomon beszélgettünk.

Befőttesüvegben égette el rossz írásait, imádja az építészetet, az uszodát, főzött már furcsa lekvárokat és a legsikeresebb kortárs magyar krimiíró. Aki még soha nem adott tévéinterjút, és soha nem is fog. Szondi Vandával tett kivételt, aki a XXI. század számára készítette el Kondor Vilmos portréját, a műsort december 29-én, egy 50 perces különkiadásban láthatják az RTL nézői. 

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Lassan húsz éve Budaőrsön élek, ami egy sváb falu. Soroksár is az, a történetük nagyjából ugyanaz, s a lakóik sem álltak egymástól távol” – mondja a XXIII. kerületről író Dragomán György.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Érdligeten laktunk, olyan 7-800 méterre a közigazgatási határtól, a házunktól Nagytétény széle látszott, Budapest széle. Nem falu, mert ahhoz közel van, meg a kék busz is jár, de mégse a város, mert ahhoz messze van” – mondja a XXII. kerültről író Kemény István.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért választottam Csepelt, annak ellenére, hogy nincsen hozzá személyes közöm, mert érdekelt a munkásmozgalom, és szerettem volna a munkásnők életéről írni” – mondja Szécsi Noémi.