Lezuhant két japán hegymászó a Föld második legmagasabb hegycsúcsa, a K2 meghódítása közben.

Káprázatos a látvány az örök jég és hó birodalmában – Lengyel Ferenc kemény szólómászása után egyedül tapasztalta meg ezt az Ama Dablam tetején, pedig nem így indult a Himalájába. Az Ama Dablamra feljutni a sok jég és szikla miatt rendkívül nehéz, azonban más nehézségekkel is szembe kellett néznie. Hogyan jutott fel mégis a csúcsra? Elmondta a Fókusznak. 

Tizenkét éve mutatták be a dokumentumfilmet Erőss Zsoltról, aki szinte már mindent legyőzött, de egy ártalmatlannak tűnő túrán megsérül és elveszítette a lábát. A hegymászó akkor megígérte magának, a következő újra ott lesz a csúcson – így is lett, lába elvesztése sem akadályozta a hegymászásban. Erőss Zsolt, máig az egyik legismertebb magyar hegymászó, 2013-ban szenvedett halálos balesetet a Himalája harmadik legmagasabb hegycsúcsának megmászása közben. Tragédiáját egy másik film örökítette meg. 

Akkorát esett, mint két Eiffel-torony.

Ahogy olvadnak a klímaváltozás miatt a gleccserek, úgy bukkannak elő a szerencsétlenül járt hegymászók maradványai.

A norvég Kristin Harila tagadja a vádakat, amelyek szerint hagyta meghalni a K2-csúcson Mohammad Hassan-t. A pakisztáni teherhordó 8200 méteres magasságban zuhant a mélybe, de állítólag senki sem segített rajta. 

Mindössze 4 nap leforgása alatt hat hegymászó meghalt a Svájci-Alpokban, a rendőrség valamennyi haláleset ügyében vizsgálatot folytat. A legfiatalabb áldozat egy 19 éves férfi volt.

A globális felmelegedés miatt évtizedek óta eltűnt emberek holtteste kerül elő.

Négy éve ezen a napon Suhajda Szilárd első magyarként oxigénpalack nélkül felért a himalájai K2-re. A 8611 méteres K2 a világ második legmagasabb és egyik legveszélyesebb hegycsúcsa. Mászótársa, Klein Dávid hasfájás miatt feladta a csúcsmászást és visszafordult, hogy ne hátráltassa egészséges társát. 

Az idén tavasszal eltűnt hegymászó, Győrffy Ákos családja emléktáblát helyezett el az Alpokban Ákos 37. születésnapján annál a menedékháznál, ahol utoljára látták. A Fókusz bemutatja Ákos utolsó, a szerkesztőség számára küldött hangüzenetét, ami eddig még nem került nyilvánosságra.

Varga Csaba nagyváradi hegymászó meghódította a 8126 méter magas Nanga Parbat csúcsát a Himalájában, pótlólagos oxigén használata nélkül. Ez a hatodik 8000 feletti hegycsúcs, amelyre a 41 éves extrém sportoló pályafutása alatt „tiszta mászással” elért, ezzel pedig jelenleg ő a magyar rekorder a még életben lévő mászók közül. Csaba gépe nemrég szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren, ott tartott egy gyors sajtótájékoztatót, melyet rögtön egy megható nyilatkozattal kezdett – az eseményen pedig a Fókusz stábja is ott volt.

„Ezt a napot már sajnos együtt nem tudjuk megülni” – írta az édesapa.

A 8126 méteres Nanga Parbat volt Varga Csaba 6. nyolcezres csúcssikere, amivel ő a jelenleg élő legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó.

Feljutott a világ kilencedik legmagasabb csúcsára, a Nanga Parbatra Varga Csaba. A nagyváradi magyar hegymászó dél körül érte el a 8126 méteres csúcsot. Ez a hatodik 8 ezer méter feletti csúcs, amit a hegymászó oxigénpalack és serpák nélkül ért el. Az utolsó hírek szerint már lefelé tart.

A Nanga Parbat hegycsúcs 8125 méter magasan fekszik.

Már öt nyolcezres csúcsot is meghódított oxigénpalack nélkül, most úgy néz ki, a hatodikat is nyélbe üti. Varga Csaba a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára tart. A mászó több napig nem adott magáról életjelet, majd néhány órával ezelőtt közösségi oldalán üzent az aggódóknak. A magyarok közül eddig csak Erőss Zsoltnak sikerült feljutni a Nanga Parbatra.

A kínai nőt a 8500 méter magasságban lévő halálzónában találták meg eszméletlenül, a mentésében résztvevő hegymászóknak meg sem köszönte, hogy megmentették. 

A Suhajda Szilárdot is kereső Gelje serpa pár héttel ezelőtt mentett meg egy malajziai hegymászót, aki roppant hálás a szponzorainak, a serpának viszont nem annyira.

A 30 éves nepáli Gelje serpa azután ment fel az Everestre megkeresni Suhajda Szilárdot, hogy pár héttel korábban hátán cipelt le a hegyről egy malajziai hegymászót. Az egy kivételével az összes nyolcezres csúcsot meghódító, több rekordot is tartó Gelje egy szinte lehetetlen mentést hajtott végre, ami nehezebb volt a csúcstámadásnál is. 

Szinte biztosra vette, hogy Suhajda nem élheti túl a csúcstámadást.

Egy másik hegymászó készítette Suhajda Szilárdról az utolsó felvételt.

Vasárnap 21:00-kor Erőss Zsolt és társa, Kiss Péter Himaláján folytatott expedíciójának története lesz látható az RTL-en. Mellettük pedig emlékezzünk meg együtt Suhajda Szilárdról, az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászóról!

Több százan emlékeztek kedden este Budapesten Suhajda Szilárdra, a Szemlő-hegyi-barlangnál gyújtottak gyertyát. A családtagok és a szervezők azt kérték, senki se érkezzen feketében. Suhajda Szilárd a Mount Everest csúcstámadása közben tűnt el. Ő lehetett volna az első magyar, aki oxigénpalack, és magashegyi segítők nélkül megmássza a világ legmagasabb hegyét.

Torres Dani maga is hegymászó családban nőtt fel, így végtelenül feháborítja, hogy sokan úgy gondolják, Suhajda Szilárd felelőtlen volt és cserbenhagyta a családját.

A televíziós riporter és műsorvezető maga is hegymászó feleség és 2001-ben, a Milleniumi Everest Expedíció alatt maga is átélte azt az aggodalmat, amit minden olyan nő, akinek a szerelme a hegyeket akarja meghódítani. 

Suhajda Szilárd teste már örökre a Mount Everesten marad, de vajon hogyan tudják gyászolni a családtagok, ha elmarad az ilyenkor szokásos temetés? Dr. Zelena András, pszichológus szerint a végső búcsú, a síremlék, vagy bármilyen szakrális helyen a hamvak elszórása segíteni szokta a gyászfeldolgozást, de Suhajda Szilárd esete más. A sportolóknál ugyanúgy, mint a nagyon idős emberek esetén létezik megelőlegező gyász, ami azt jelenti, hogy a körülmények ismeretében számítunk rá, hogy a szerettünk nem fog hazatérni, de közben él a remény is. Ha pedig egy hegyen veszíti el valaki a hozzátartozóját, annak van szakrális hozadéka, amit más esetekben a temetés vagy hamvasztás ad meg a gyászoló családtagoknak és barátoknak.

Kiss Péter nemrég ellátogatott arra a helyre, ahol a fia tíz évvel ezelőtt Erőss Zsolttal együtt eltűnt. A gyászoló édesapa megértette, mit érezhetett a fia a hegyen, amikor megérkeztek az alaptáborba és otthagyta őket a helikopter. Az a látvány, az a csend és nyugalom, ami odafent van, felejthetetlen élmény volt számára: úgy érezte, mintha egy másik világba csöppent volna. Azt mondja, többet kapott ettől az élménytől, mint amit várt. 

Dr. Karsay Lóránd szerint 8000 méter magasságban olyan folyamatok indulnak el az emberi szervezetben, amik a leépülés felé vezetnek – az a kérdés, mennyi időt töltenek el a hegymászók ebben a zónában. Amikor a szervezet nem jut elég oxigénhez, fejfájás, hányinger, dezorientáltság lép fel, és a döntési funkciók beszűkülése is jellemzi ezt az állapotot. Az orvos szerint az, hogy kinek milyen előképzettsége van, már nem sokat számít, ha az oxigénhiány miatt lehetetlenné válik ésszerű döntéseket hozni.

Pintér László hegymászó szakíró és a Suhajda-expedíció sajtósa szerint az oxigénpalack nélküli mászás jelenti a nyolcezres csúcsok valódi megtapasztalását. Aki segítséget vesz igénybe és oxigénnel mászik, „az olyan, mintha e-bike-kal tekerné végig a Tour de France-t”. Évente 600 ember jut fel a Mount Everestre segítséggel, összesen 221-en jártak már a csúcson oxigén nélkül, és nekik is csak töredékük volt az, aki semmilyen asszisztenciát nem vett igénybe hozzá. Ehhez azonban évtizedes tapasztalatra van szükség. Suhajda Szilárd mászott már meg 8000 méternél magasabb hegyet oxigén nélkül, így a családnak és a barátoknak eszébe sem jutott, hogy az expedíciójának tragédia lehet a vége.

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. A Híradónak nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond. Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium aulájában virágokat és mécseseket helyeztek a Mount Everesten eltűnt hegymászó, Suhajda Szilárd fotója és tablóképe mellé. A felvételeken látszik, milyen sokan rótták le tiszteletüket Suhajda emléke előtt.

Hegyek között élt, a hegyekben is nyugszik Suhajda.

A rossz időjárás miatt nem sikerült felszállnia a helikopternek, elmaradt az újabb felderítés a Mount Everesten. Ezt az eltűnt magyar hegymászó, Suhajda Szilárd családjának barátja, az expedíció kommunikációs vezetője mondta az RTL Híradónak. Pintér László szerint még terveznek egy helikopteres felderítést, de arra már nincs esély, hogy a sportember életben legyen.

Sikertelenül ért véget a Suhajda Szilárd megmentésére szervezett mentőakció, a hegymászót nem találták, ezért a keresést befejezték. A Mount Everest csúcsára oxigénpalack nélkül tartó sportolóért három serpa indult, miután utoljára csütörtök reggel, 8780 méteres magasságban látták életben. Ekkor már az agyi ödéma és fagyási sérülések jeleit mutatta. Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt.

A Mount Everesten rekedt magyar hegymászóért péntek reggel indult egy háromtagú mentőcsapat a 2-es táborból, leghamarabb szombaton érhetik el a csütörtök óta válságos állapotban Suhajda Szilárdot.

Erőss Zsolt volt az első magyar, Ugyan Anita az első magyar nő, aki feljutott a Csomolungma tetejére. A magyar hegymászás legfontosabb mérföldkövei az 1983-as első magyar Himalája-expedíciótól ritkán látott képekkel a Fókusz riportjában.

Suhajda Szilárd és Klein Dávid 2017-ben próbálta megvalósítani minden magashegyi hegymászó álmát: meghódítani a Mount Everestet. A Fókusz stábja is ott volt 5344 méteren, az alaptáborban, végül Szilárd egy nap után kénytelen volt lejönni a kettes táborból, Dávid pedig a rendkívül erős szél miatt hagyta abba a csúcstámadást. A Fókusz riportjában felidézzük, mi minden vezetett odáig, hogy Szilárd újra megpróbálja meghódítani az Everestet. 

A Mount Everest meghódítását tervező mászón a magashegyi agyödéma tüneteit vélte felfedezni csütörtökön a mellette elhaladó csapat. A rendkívül ritka magashegyi betegségnél mozgáskoordinációs zavar, tudatvesztés, hallucináció is felléphet, súlyos esetben kómát is okozhat.

Több mint 24 órája nincs hír Suhajda Szilárdról, aki arra vállalkozott, hogy oxigénpalack és kísérő nélkül mássza meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méteres Mount Everestet. Utoljára szerda délután négy körül rögzítettek tőle GPS jelet. Szilárd feleségével, Timivel, aki egyben az expedíció sajtósa is, már ekkor is követni próbáltuk az eseményeket. A hegymászó szerda délelőtt 10 óra környékén jelentkezett be műholdas telefonon. Délután 4 órára a GPS sem frissült, és Szilárd műholdas telefonja is elérhetetlen volt. Nagyjából csütörtök délután 1 óra környékén sikerült elérni a nepáli kapcsolataikat, akik elmondták, hogy serpák indultak a magyar hegymászó keresésére. Klein Dávid, Suhajda Szilárd egykori társa segít Timiéknek óráról órára összerakni a képkockákat. 

Aggódás és bizonytalanság – továbbra sem tudni, mi történt Suhajda Szilárddal. A hegymászó, aki első magyarként oxigénpalack nélkül tervezte a Mount Everest meghódítását, tegnap óta nem ad magáról életjelet. Ottani idő szerint szerda reggel beszélt utoljára telefonon a családjával, és a nyomkövetője sem működik. A serpák átfésülték a legmagasabban lévő tábor környékét, de ott nem találták.

Rengeteg mentés volt csütörtökön, a mentőhelikopter 25-ször fordult egyetlen nap alatt.

Kiss Péter családja feljutott a több mint 8500 méter magas Kancsendzönga alaptáborába, hogy méltó módon elbúcsúzzon a tíz évvel ezelőtt fiatalon elhunyt hegymászótól, aki Erőss Zsolttal együtt meghalt a hegyen. A megható pillanatokról a Fókusz exkluzív riportot készített, ugyanis stábunk is részt vett az emléktúrán.

Győrffy Ákos csúcstámadásával emléket szeretett volna állítani a tíz éve elhunyt Erőss Zsoltnak és Kiss Péternek, ám tragédiába fordult az expedíció.

Valóságos csodának tartják, hogy életben van a hegymászó kamasz.

A család kérésére a mentőalakulatok leállították a keresést.

Pénteken indult el, de nem ért vissza a megbeszélt időpontra.

Három napon át kutattak utána.

Rossz hegymászóval húzott ujjat a mackó.

Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült a Magasságok és mélységek című film, amelynek munkálatait Sterczer Hilda is végigkövette, sőt ruhájukat is kölcsönadta a két főszereplőnek, hogy növelje a történet hitelességét. A Fókusznak elmondta azt is, hogy mára úgy érzi, sikerült feldolgoznia hegymászó férjének halálát, és egy új életet kezdenie. A filmet nem mutatja meg a gyerekeinek, majd az ő döntésük lesz, hogy később meg akarják-e nézni. Azt viszont reméli, hogy a Magasságok és mélységek sok embernek fog erőt adni.

Egy helyi lap szerint jó állapotban van az öt napja eltűnt Vermes Ákos, de egy videó szerint az indiai kórházban nehezen ért szót a hatóságokkal és az orvosokkal.