A gyanú szerint megvesztegetett egy államtitkárt, megpróbált korrumpálni egy hivatalnokot, egyetemi vizsgákat intézett, de ez még nem minden. 

A végrehajtók vezetője, aki sorra vette az ingatlanokat. Kisebb és nagyobb lakások, irodaház és nyaraló. Megnéztük, mibe tette a pénzét Schadl György. Kenőpénzek, megbundázott egyetemi vizsgák, diplomata-útlevél, kék villogó. Schadl György, a minden lében kanál elintéző ember.

A visszaélések leginkább azt az egyre növekvő réteget érintik, amely a helyi hatalomnak kiszolgáltatva él, így amikor szavaz, sokszor kényszer hatására ikszel.

A pénz az uniótól jön, de hogy milyen beruházások kapnak támogatást, azt már a magyar állam dönti el.

Így is költi Magyarország az uniótól kapott pénzeket.

A végrehajtói kar központjában mindenki úgy félt a kamerától, mint a tűztől. 

 A csendesnek tűnő, Orbán Viktor által is nagyra becsült Völner Pál az ügyészek gyanúja szerint összesen 83 millió forintnyi kenőpénzt vett át.

Több százmilliós korrupció a gyanú, ami egy kormánytagot is érint.

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

Pethő Attila volt az első Magyarországon, aki arcát és nevét felvállalva, nyilvánosan beszélt arról, hogy gyerekkorában egy pap molesztálta.

Megdöbbentő történetről láthatnak riportot a Házon kívülben.

Kevés a fizetés és kevés az önállóság, de rengeteg a munka. Iskolakezdés 2022-ben: zavar az oltatlan tanárok körül, sztrájk fenyegetés és béremelési ígéretek.

Bánya a Pilisben, adótorony Nádasdladányon, kilenc szintes toronyházak Zamárdiban, nádas helyett betonos-köves tópart Szálkán, oázis helyett beépített saroktelek Újbudán. Ezek mind olyan beruházások, amelyek civil tiltakozás miatt hiúsultak meg. Ez is mutatja, ha egy közösség valóban összefog, akkor van remény.

Páran túlmentek az első felháborodáson, ötleteket, időt és munkát fektettek bele, és addig szervezkedtek, amíg győztek.

Amikor civilek mennek szembe a hatalommal és győznek. Bányanyitás, társasház - és adótorony építés, fakivágás. Mi volt a sikerük titka? Házon kívül kedden, a késő esti RTL Híradó után.

Együtt lakott a hajléktalanszállón a nyugdíjas vállalkozó és a volt egyetemi tanár. Egy idős pár tíz évig élt erdőben, de nekik csak annyi kellett, hogy segítséggel otthont kapjanak, ahol boldogan élnek. Csak két példa riportunkból, amiben a szakemberek szerint egyre növekvő lakhatási válságról lesz szó. A riport szereplői szociális alapon jutottak új és rendes otthonhoz, de itthon egyelőre elenyésző a szociális alapon épített bérlakások száma.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Hogy mit lehet tudni a városháza-ügyről, és kik a legfontosabb szereplők, Molnár Fruzsina riportjában látható.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Házon kívül kedden este az RTL Klubon!

Most éppen okosiskola épül a faluban.

Útban volt a víztorony, hát arrébb tették, hogy elférjen az okosiskola Felcsúton. 6 és fél milliárdból épül hatalmas suli a faluban, ahol csak 200 gyerek él. És másfél milliárdból szépül a mesterséges tó. Híddal, étteremmel, kilátóterasszal.

Moskovics Judit már évek óta jár forgatni az ukrán határ magyar oldalára, ahol virágzik az úgynevezett voksturizmus. Sok olyan emberrel találkozott, akik – különféle okok miatt – határon túli magyarokat jelentettek be az otthonukba, volt, ahová több százat, hogy ők is voksolhassanak Magyarországon. A fiktív lakcímbejelentés eddig büntethető volt, most azonban egy apró törvénymódosítás nagyon is új helyzetet teremtett, ami akár hatással lehet a választási eredményekre is.

Lady Dömper, az évtizedek óta népszerű transzvesztita előadóművész eddig leginkább a szórakoztatóipari tevékenységéről volt ismert. Nemrég viszont az Országos Mentőszolgálat is nagy elismeréssel beszélt róla, azaz polgári nevén Petróczi Zoltánról. Mint írták, a betegek iránti empátiája, munkabírása és egyedi humora alapemberré tette az önkéntesek között. Magyar Éva beszélgetett vele most, amikor, - mondjuk így - kormányzati szintre emelkedett a melegellenesség.

Ha itt bármelyik házban százan laknak, azzal már nincsen semmi gond. Jött egy apró módosítás és ami eddig tilos volt, az mostantól legális. Évek óta működik a voksturizmus, ami komolyan befolyásolhatja a választási eredményeket.

Riportunkban olyan nőket mutatunk be, akiket a főnökük vagy felettesük kezdett el zaklatni. Meséltek fenyegetésről, zsarolásról, bántalmazásról – és az is közös bennük természetesen, hogy végül, ha nehezen is, de mertek lépni, és most mindhárom ügyben vizsgálat folyik.

Az anyakönyvvezető, aki szembe mert szállni az őt zaklató polgármesterrel. A rendőrnő, aki szembe mert szállni az őt zaklató felettesével. A katonanő, aki szembe mert szállni az őt zaklató alezeredessel. Megalázták őket, a kirúgást kockáztatják, mégis harcba szálltak a főnökükkel.

Most épp nincsenek a szemünk előtt, de nemrég nehéz volt nem találkozni az utcán, a neten vagy bárhol máshol a „Gyurcsányozós” hirdetésekkel. Mint egy szőnyegbombázás, úgy terítették be az országot a volt miniszterelnököt és politikai szövetségeseit lejárató reklámok. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működnek az effajta politikai kampányok, amelyek még a gyerekeink agyába is belemászhattak.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

Ott van az utcán, a neten, még a gyerekek agyába is belemásznak a reklámok. Van, akinek sok van, akinek kevés. Hogyan működnek az efféle kampányok? És honnan jön ennyi pénz rájuk?

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Ha híres turistahelyeket kellene felsorolni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod biztos nem lenne köztük. Pedig pár évvel ezelőtt a síkságon fekvő település közelében 11 fakilátó épült fel, hogy az arra vetődők megcsodálhassák a nem túl változatos tájat. Darabjára 25 milliót kértünk az Uniótól, de hogy mi ezeknek az értelme, az egyáltalán nem világos. Főleg, hogy van olyan, amelyik azóta romokban hever.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Energiaválság – ezzel a kifejezéssel egyre gyakrabban találkozunk mostanában. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy rövid idő alatt rettenetesen megdrágult a földgáz és a villanyáram ára. Mi, úgynevezett lakossági fogyasztók ebből egyelőre semmit sem érzékelünk, aminek a rezsi befagyasztása az oka. A vállalkozások számára azonban a gáz és a villany egyre drágább, szóval amit előállítanak vagy szolgáltatnak, az nekünk is egyre drágább lesz. Az okokról és a következményekről szól Simor Dániel riportja.

Valami gond van a távhővel két magyar városban. Dunaújvároson és Szolnokon hiába fizettek a lakók, hosszú időn keresztül nem volt olyan meleg a lakásukban, mint azt szerették volna. Mindkét helyen az önkormányzatnak kellett közbeavatkoznia, Dunaújvárosban ráadásul addig fajult a vita, hogy biztonsági emberek csaptak össze az egyik távhőtermelő üzemnél. A távhőhöz szükséges gáz árának emelkedése is komoly gondot okozhat, és nem csak ebben a két városban. Molnár Fruzsina riportja.

Az elszálló árakról láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. Bár az egyéni fogyasztók a rezsicsökkentés miatt ebből semmit sem érzékelnek, a műsorban nyilatkozó vállalkozók semmi jóra nem számítanak: áremelésre kényszerülnek, és van, aki állami segítségben reménykedik.

Verekedésig fajuló energiaválság Dunaújvárosban. És energiaválság Szolnokon. Valami nem stimmel a távhővel több magyar városban. Brutálisan emelkednek mindenhol az energia árak, vajon megússzuk-e ezt következmények nélkül? |

A romák felzárkóztatására az elmúlt évtizedekben hatalmas összegeket költöttek, látványos eredmények azonban ritkán vannak. Úgy tűnik, hogy az országos programoknál hatékonyabban működnek a helyi kezdeményezések, és főleg azok, ahol cigányok segítenek a cigányoknak. Mint például Arlón, ahol egy éve a jezsuiták kezdtek segíteni több száz családnak, és a programjuk lelke egy 50 éves helyi cigányember.

Az SZJA-visszatérítésnek azoknak kell segítenie, akiket megviselt a válság – ezzel is indokolta Orbán Viktor, hogy miért kapják vissza jövőre a gyereket nevelők a befizetett adójuk egy részét. Keleti Andrea riportjának megszólalói, egy pedagógus, egy mozgásterapeuta, egy kis falu polgármestere, egy idegenvezető és egy adózáshoz értő szakember viszont nem pont így látják. Sokan persze jól járnak, de inkább a jól keresők, akik akár 1.6 millió forintot is visszakaphatnak a választások előtt.

A pedagógus, a mozgásterapeuta, a kis falu polgármestere, és az idegenvezető. Ők mesélnek arról a ma esti Házon kívülben, nekik mekkora anyagi segítséget jelent majd a jövő évi adóvisszatérítés. A kormány döntése minden gyerekesre vonatkozik majd, és a célja az, hogy segítsen azokon, akiket, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, nagyon megviselt a válság.

Jövőre jön az adó-visszatérítés, de nem mindenki jár jól. Mit mond a nagyon keveset kereső tanárnő, mit az idegenvezető, akinek alig volt jövedelme és mit a szegény falu polgármestere? Sokan persze sok pénzhez jutnak. Számolgattunk, ki hogy jár a jövő évi adó-visszatérítéssel.

A mostani október 23-i kormánypárti megemlékezés láthatóan inkább 2006-ról, mint 1956-ról szólt. És nem csak Orbán Viktor, hanem fideszes politikusok hada vont párhuzamot a forradalom és a 15 évvel ezelőtti, felkavaró és emlékezetes budapesti események között. Hogy pontosan miért robbantak ki a zavargások, szóval hogy bármelyik politikai oldal tevőlegesen is segített-e a helyzet fokozásában, biztosan nem tudható. Erről eltérőek, és persze nem is feltétlenül igazak az értelmezések. Mi most, Magyar Éva és Moskovics Judit riportjában azt meséljük el, ami biztosan tudható, ami a résztvevők számára 2006 öröksége, és persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány nem sokkal a választások előtt hogyan használja fel a saját érdekében 2006-ot.

Egyetemisták a barikádokon 2006 forró őszén. Akkori riportunkban fiatalok mesélték el, mi vitte őket az utcára a zavargások idején, hogyan hatott rájuk a tömeg, és hogy volt, aki akár fel is áldozta volna magát a változásért. A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják.

Hogyan zajlottak a vizsgálatok és milyen ítéletek születtek 2006 ősze után a rendőrök brutális fellépése miatt?  A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják az RTL Klubon.

Áldozatok, rendőrök, politikusok beszélnek 2006 örökségéről, 11 évvel az események után. Közelednek a választások, újra fontos lett, ami akkor történt.

Csak úgy repkednek a 10 és 100 milliók, vagy akár a milliárdok a semmire. Romok, félkész épületek és látványosságok, nem működő üzemek, értelmetlen kilátók, vizet nem adó kutak – csak pár példa azokból a beruházásokból, amiket Molnár Fruzsinával és Boros Krisztával néztünk végig az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy lehet így elkölteni uniós pénzeket, és az is, hogy a különféle beruházásokat ki és hogyan hagyhatja jóvá. Lopás vagy bénázás? Vagy mindkettő?

Érthetetlen és értelmetlen beruházásokra is mennek uniós milliárdok - hogy mire, arról láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. 200 milliós inkubátorház, amiből semmi sem lett, piacok tízmilliókért, amik csak pár pultból állnak, vagy lombkoronasétány, ami egyelőre inkább természetrombolásnak tűnik. A magazinműsor riporterei több megyét is végigjártak, hogy megmutassák, mire ment az uniós adófizetők pénze.

Víz nélküli kutakra is mentek uniós pénzek. Zöldvárosra is adtak 100 milliót. Lopás, vagy bénázás? A Házon kívül stábja útnak indult megnézni, mire mennek el uniós pénzek.