Évtizedekig őrzött egy gyerekkori képet a lúgos orvos Renner Erikáról és akkori szerelméről

Renner Erikát 2013-ban támadta meg símaszkban korábbi barátja, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója, akivel azelőtt szakított. A férfi injekcióval elkábította, megkötözte, és lúggal szétmaratta a nemi szervét. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már soha nem tud teljes életet élni. A rendőrség hamar elkapta a támadót, letartóztatták, majd négy hónap után szabadon engedték, aztán a nyomozást is megszüntették.

Az ügy tele volt rendőri, ügyészi, bírói furcsaságokkal. Gál András, aki Renner Erikát a másodfokú tárgyalás óta képviselte a bíróságon, felidézte: már az első napon lefoglalták a kesztyűtartóból azt a fecskendőt, amiben később pont olyan anyagot mutattak ki, amivel a nőt elaltatták. Azért csak később, mert miután lefoglalták a fecskendőt, három hónapra eltűnt a bizonyíték, „nem ott tárolták, ahol azt hitte a rendőr, hogy tárolják”, magyarázta az ügyvéd, aki szerint „ilyen apróságokon múlik egy ügy”.

Más jelent meg a jegyzőkönyvben, mint ami elhangzott a tárgyaláson

Gál András ügyvéd a Házon kívül riportjában arra is kitért: számára véletlenül derült ki, hogy elsőfokon valami olyanra alapozták a vád enyhítését, ami szerepelt ugyan a jegyzőkönyvben, de nem hangzott el a tárgyaláson.

Egy véletlen folytán jutott hozzám a tárgyalásról készült hangfelvétel, amelyet egy jogvédő vett föl, aki hallgatóságként volt ott a teremben. Meghallgattam, és nem az volt a jegyzőkönyvben. Pont az ellentétét jelentette a leírt szöveg annak, ami elhangzott. Ez ott kulminálódott, hogy az ítélet éppen erre hegyezte ki, hogy miért adott enyhébb minősítést, tehát ha jól jegyzőkönyvezik a tárgyalást, ez nem történik meg

– fogalmazott. Az ügyvéd szerint eshetőlegesen elkövetett emberölés lehetett volna a vád, ami sokkal súlyosabb. Az ügyész arra volt kíváncsi, hogy ha a támadó lemosta az áldozatát, miután lúggal leöntötte, az enyhített-e a nő sérülésein. Gál András szerint a szakértő azt válaszolta, hogy az áldozatot nem mosták le, de ha megtették volna, az elméletben csökkenthette volna a sérüléseket.  A jegyzőkönyvbe erről az került be, hogy „a lemosás csökkentette a sérüléseket”, így az ítélet is azt mondta ki, hogy az áldozatot lemosták, ezért az élete nem került veszélybe.

„Hagyta, hogy öt és fél óráig vitatkozzunk a sérülésemen”

Renner Erika az eljárás hibáiról azt mondta:

amikor egyenként látod ezeket a részleteket, furcsállod, de még sosem voltam tárgyalóteremben, sem tanúként, sem áldozatként, tehát nem tudom, ennek hogyan kellene mennie. De nagyon furcsállod. És ahogy haladnak előre az események, ezek összeállnak, de legfőképpen akkor álltak össze, amikor Vera megírta a könyvet.

Mérő Vera jogvédő, a Renner Erika történetéről szóló, Lúg című könyv szerzője szerint az egész ügyet „áthatotta a bűzlő korrupció”, fokozatosan derült ki, hogy például 

az üggyel foglalkozó igazságügyi pszichológus orvosszakértő hosszú éveken keresztül kollégája volt a nő támadójának 

a Bethesda gyermekkórházban, de „ez nem érdekelte sem az ügyészséget, sem a bíróságot”. A lúgos orvos az első Orbán-kormány egykori miniszterének, Mikola Istvánnak is rokona volt, de azt nem lehet tudni, hogy ennek mekkora szerepe volt az ügy alakulásában.

„Még a másodfokú tárgyaláson is hagyta, hogy öt és fél óráig vitatkozzunk a sérülésemen, hogy 3 százalék vagy 13, hogy kicsit piros volt, de már elmúlt, vagy pedig ezek mély irháig hatoló sérülések. Ezt öt és fél órán keresztül vitattuk, amikor ott volt ötszáz kép, amit meg a szakértők nem láttak. Ezek például azok az aljasságok, amik megtörténtek” – idézte fel Renner Erika.

Gyerekkori képet őrzött a nőről a támadó

Az orvos vonzalma Renner Erika iránt még gyerekkorban kezdődött, iskolatársak voltak.

„Ötödikes-hatodikos voltam, amikor eltűnt a kulcsom, amiért otthon én nagyon szorultam. Majd 20 év múlva, amikor egy közösségi portálon keresztül fölvette velem a kapcsolatot, akkor mondta el, hogy ez nála van egy fadobozban, egy fotóval, ami egy iskolai szalonnasütésen készült. Az akkori gyerekkori szerelmem is rajta van a fotón, és ki van kaparva a feje” – mesélte Renner Erika, de a bíróság szerint a gyermekkori történetnek nem volt relevanciája az ügyre nézve.

Ma már tudja, hogy ezek egy zaklató személyiségnek a megnyilvánulásai, de akkor ezt még nem látta. 

Végtelenül félelmetes, amikor bemegyek egy dán művészfilmre, amit az országban ötvenen látnak, és másnap kiteszi, hogy ő is látta, vagy egy olyan koncertre megyek, ahol egy alig ismert együttes játszik, és másnap az az ő kedvence.

Van tanulság?

Mérő Vera úgy látja, Renner Erika neve ma már egy jelkép. 2019-ben sárga rózsákkal demonstráltak a nő mellett, miután a férfit hatszor mondta ki bűnösnek a bíróság, jogerősen 11 évre ítélték, de az orvos az ítélet megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Végül összesen öt és fél év után zárult le jogerősen a büntetőügy, és még három évig tartott a polgári per.

Ez idő alatt Renner Erika sok megaláztatást megélt, de úgy látja, „ha a rendszer borzalmasan magára is hagyja az áldozatot, a társadalom nem hagyja”.

Renner Erika történetének azonban még nincs vége. Most épp vádlott, és rágalmazás miatt áll bíróság elé: az a férfi jelentette fel, aki még a börtönből a nő mostani barátját vádolta meg a brutális támadással. Hamis vád miatt eljárás folyik ellene. Erika az egyik tárgyalási szünetben mondott valamit a folyosón, ezért járhat újra bíróságra, immár vádlottként.

Véleménye van a témáról? Szóljon hozzá a Facebookon!