A bíró is látta, hogy Ferenc haldoklik, de hallani sem akart arról, hogy kiengedjék a rabkórházból

Két évvel ezelőtt egy szomszédja rendőrt hívott Kertész Ferencre. Az 53 éves magyar-történelem szakos tanár zavartan viselkedett a folyosón, magában beszélt, a kezében egy borospalack volt. Attól félt, hogy valakik meg akarják támadni, fel-alá járkált. A rendőröknek azt mondta, baj van a szívével, de lefújták könnygázspray-vel. Beszaladt a lakásába, becsapta az ajtót. A rendőrök rárúgták, bementek és leteperték. A palack, ami Ferenc kezében volt, valahogy a falnak ütődött és eltört, az egyik rendőrt megvágta egy üvegcserép.

A sérülés a rendőr saját bevallása szerint sem volt súlyos. Ferencet mégis meggyanúsították felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal. A rendőrök azt feltételezték, hogy ittas, de kiderült, hogy nem volt az: pszichiátriai betegsége volt. Hatvan napig vizsgálták az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI), a hozzátartozóival és az ügyvédeivel csak Skype-on beszélhetett. A bűnismétlés veszélyére hivatkozva még azután is benntartották, hogy megállapították: már nem szükséges a gyógyszeres kezelése.

Közben vastagbélrákot diagnosztizáltak nála, kétszer megműtötték, aztán a nyelvén is daganatot találtak. Testvére a Házon kívülnek nyilatkozva így emlékezett vissza:

Telefonált nekem és azt mondta, hogy sajnos neki már itt a vég, azt mondták neki, hogy már csak rövid időre számíthat az életben. Felhívott, hogy elköszönjön, és mondta, hogy menjek haza, hogy édesanyámmal ott legyek, amikor erről hírt kap.

Ferenc ügyvédje hiába ostromolta beadványokkal a bíróságot, hogy legalább a betegsége miatt szüntessék meg a kényszergyógykezelést és függesszék fel az eljárást. Kovács Róbert Csaba szerint semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy a férfi elrejtőzne vagy elszökne. Testvére azt mondta, hogy Ferenc egy idő után már beszélni sem tudott a daganattól.

Édesanyámat úgy tudta felhívni, hogy leírta egy papírra az egyik rabtársának, hogy mit mondjon, és ő telefonált.

A bíró is látta, hogy Ferenc milyen állapotban van, ennek ellenére szakértőt rendelt ki. A szakvélemény elkészítése egyre csak csúszott, közben Ferenc átkerült a berettyóújfalui rabkórházba. A szakértő erre visszaadta a megbízást, mondván, ő budapesti szakértő és nem megy Berettyóújfaluba – mondta Ferenc testvére. A szakvélemény így soha nem készült el. Kérvények sokaságát írták, hogy legalább civil kórházba vigyék át Ferencet, hogy a családja és a barátai vele lehessenek az utolsó napokban. Hiába: Ferenc a rabkórházban meghalt. Másfél évig tartották fogva, ítélet ezalatt nem született.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Bieber Ivóna szerint jó eséllyel felmentették volna Ferencet, ha megéri. Szerinte a büntető igazságszolgáltatás minden szereplője felelős valamilyen szinten a történtek miatt, de leginkább a bíróság, amely folyamatosan fenntartotta és meghosszabbította a kényszerintézkedést annak ellenére, hogy tudta: az áttétes végstádiumú rákbetegséggel már semmilyen veszélyt nem jelenthet a társadalomra. Az ügyvéd szerint a probléma rendszerszintű.

Ha valaki egyszer bekerül, sablonszerű végzések születnek az ügyében, gyakran szó szerint megegyező indoklással

– mondta a Házon kívülnek.

Ferenc testvére a jogvédő szervezet segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Azt szeretné, hogy mondják ki: az eljárás nem volt méltányos, és ne tartsanak valakit fogságban csak azért, mert a szakértő nem ér rá.

Nyolcszáz nap zsír

Több mint két éve börtönben van egy súlyos ételallergiás nő is. Sikkasztással vádolják, de még első fokon sem született az ügyében ítélet. Saját magát jelentette fel, besétált a rendőrségre és bevallotta a bűncselekményeket, amiket elkövetett. A nő allergiás a tartósítószerekre, a szójára, a tejfehérjére, emiatt nem fogyaszthat tejtermékeket, felvágottakat, konzerveket sem.

700-800 napon keresztül volt a reggelim zsír, este pedig zsírszalonna, vagy fordítva

– mondta. De már a zsírra is allergiás, mert telítődött vele a szervezete. Ez a helyzet a tojással is.

Nem volt tojásallergiám, de mivel annyira egysíkú volt az étkeztetés, annyira sok tojást kaptam, hogy a szervezetemből kiváltotta az allergiát, emiatt is sürgősségi ellátásra szorultam.

Őt is a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, aki elmondta: az egyre szigorodó szabályok szerint már csomagot sem lehet a nőnek beküldeni. Annak ellenére tartják fogva, hogy a börtön nem tudja vállalni a biztonságos étkeztetését – bár a Kaposvári Törvényszék szóvivője azt állítja: az orvosszakértő megállapította, hogy a nő betegsége a büntetésvégrehajtás keretei között kezelhető.

A jogvédő szervezet szerint a büntetésvégrehajtási intézetek sokszor nincsenek felkészülve arra, ha valaki valamilyen betegséggel kerül hozzájuk. Egy kerekesszékes fogva tartottnak például a cellatársai segítségére van szüksége ahhoz is, hogy egyáltalán vécére tudjon ülni: ez mindannyiuk számára méltatlan helyzet.

Nem vették komolyan

M. Richárd ügyében a rendőrség is nyomoz. Az azóta agyvérzésben meghalt férfi ügyvédje még januárban tett feljelentést: szerinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy a Dózsa György úti gázolóként elhíresült férfi mitől fogyott le drasztikusan a börtönbe vonulása után, és hogy ezzel összefüggésben áll-e a sztrókja.

Az egyik védője, Görbe Irén ügyvéd azt mondta, M. Richárdnak számos alapbetegsége volt, például mellékvesekéreg-elhalás és komoly szívműtét utáni állapot. Sokszor jelezte, hogy fájdalmai vannak és rosszul van, de nem vették komolyan. Azt is állította, hogy amikor elesett a zárkában, annyit mondtak neki, hogy „így jártál”.

Amikor december 24-én este először sztrókot kapott, hiába kérte, sem orvost, sem mentőt nem hívtak hozzá. Csak másnap este kilenckor került kórházba. Lebénult a fél oldala és a beszédközpontja is sérült. Januárban már lesoványodott, tolószékben lévő, súlyos beteg ember volt. Ügyvédei és családja kérte, hogy az otthonában, reintegrációs őrizetben tölthesse a büntetését, ennek ellenére visszakerült a szombathelyi börtönbe. Miután egyre rosszabb lett az állapota, átvitték az ország másik végébe, a berettyóújfalui kórházba, ahol újabb agyvérzést kapott és később meghalt.

Mocsai Gergely ügyvéd azt mondta: 

az M. Richárdra jogerősen kiszabott ítélet 3 év 6 hónap fogházbüntetés volt, nem az, ami ténylegesen történt vele.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Házon kívül megkeresésére visszautasította, hogy a fogvatartottak ne kapnák meg a megfelelő egészségügyi ellátást.

A Házon kívül riportját az alábbi videóban nézhetik meg.