„Hány gyereknek kell még meghalnia?” – Ezért történnek újra és újra láthatás alatti gyerekgyilkosságok Magyarországon

Május 21-én, szombaton egy férfi a vonat alá ugrott Adácsnál. Túlélte, kórházba vitték. Állítólag nem voltak nála iratok, senki sem tudta, hogy ki ő. Ugyanezen a napon Vámosgyörkön egy édesanya hiába hívta a két lányát, nem vették fel a telefont. Előző este a bíróság által előírt láthatásra mentek az Aszódon élő apjukhoz. Bár az anya hétfőn feljelentést tett a rendőrségen, később pedig az ügyészségen, csak csütörtökön, egy szomszéd bejelentése nyomán találtak rá a lányokra, holtan.

A 14 és 16 éves lányokkal álmukban, baltával végzett az édesapa, majd vonat alá ugrott. A szálak napokig nem értek össze a rendőrségnél. Sokak számára pedig az is érthetetlen, hogy a rendőrök miért mentek el az apa lakásától, miután nem nyitott senki ajtót.

Azóta teljes körű nyomozást rendeltek el az ügyben, de nem mondanak semmit, sem arról, hogy ez mit jelent, sem a részletekről. Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene mozgalom alapítója szerint

semmiképp sem lehet azt mondani, hogy a rendőrség nagy erőkkel keresni kezdte az eltűnt két gyereket.

Az anya végső kétségbeesésében fordult hozzájuk, de hirtelen nekik sem volt ötletük, mit tehetne még annak érdekében, hogy előkerítse lányait. A házaspár évekkel ezelőtt elvált, mert az apa erőszakos volt. Az anya 2019 óta négyszer jelentette fel, legtöbbször könnyű testi sértés miatt, az apát minden alkalommal elmarasztalták. A férfi erőszakos viselkedése miatt a gyermekvédelem védelembe vette a kisebbik lányt.

A Házon kívül megkérdezte a Belügyminisztériumtól – hozzájuk tartoznak a gyermekvédelmi szolgálatok is – hogy indítanak-e vizsgálatot, lesz-e bármilyen következménye az ügynek. Csak annyit írtak: „rendőrségi nyomozás folyik”, ha lezárult, utána tudnak nyilatkozni, és a kormány „minden bántalmazást zéró toleranciával kezel”.

Mérő Vera szerint minden hónapban megölnek egy gyereket családon belüli erőszakban Magyarországon. 

Csak májusban hárman haltak meg így.

Az aszódi tragédia előtt 21 nappal történt hasonló gyerekgyilkosság. A nyolcéves kisfiú egy szombati napon járt apjánál láthatáson a Somogy megyei Hetesen, a férfi ekkor végzett gyermekével, majd saját magával is.

Az UNICEF gyerekjogi szakértője, Szlankó Viola szerint ezek a tragédiák kódolva vannak a rendszerbe, mert a szereplők – az iskola, a gyámhivatal, a rendőrség és a bíróság – nem kommunikálnak egymással, valamint a képzett szakembereknek nincs elég idejük és energiájuk arra, hogy megfontoltan, kellő gondossággal kövessék nyomon ezeket az ügyeket.

Többségében az történik, hogy bármennyire is bántalmazó egy apa, amennyiben erről nincs elmarasztaló jogerős ítélet, nem történik semmi

– mondta Mérő Vera.
 

Sőt, sajnos zömében még akkor sem, ha van ilyen ítélet. Solt Ágnes kriminológus a 2015 és 2020 közötti időszak összes gyermekek ellen elkövetett büntetőügyét elemezte. Többek között az is kiderült, hogy ha egy szülőt jogerősen el is ítél a bíróság kiskorú veszélyeztetéséért, a szülői felügyeleti jogot csupán tízből egy esetben vonják meg. A kutató összesen 1200 ügyet nézett végig, tanulmánya szerint a bántalmazások nagy része a kapcsolattartás alatt történt. A kriminológus azt mondta, hogy megesik, hogy a gyerekek félnek, mégis elmennek a láthatásra,

mert tudják, hogy ha nem mennek el, akkor feljelentik az anyát a kapcsolattartás akadályozáséért, és ha szépen gyűlik a sok feljelentés, akkor a vége az is lehet, hogy megvonják az anyától a szülői felügyeleti jogot.

Így járt az az anya is, akivel 2013-ban forgatott a Házon Kívül. Egy éven át folyamatosan jelezte a gyámhatóságnál, hogy kislányai veszélyben vannak. Neki sikerült elmenekülnie a folyamatos verések elől, de a gyerekeket nem engedte el vele az apjuk. A rendőrségen is többször járt, elmondta, hogy volt élettársa folyamatosan azzal fenyegeti, hogy ha nem költözik vissza hozzá, megöli a gyerekeket, aztán saját magát is. Az anya hiába kérte, hogy nála helyezzék el a négy- és hétéves kislányokat. Folyt a gyermekelhelyezési per, és egy láthatás alkalmával nem engedte vissza a férfihoz a gyerekeket.

A gyerekeim sírtak, könyörögtek, hogy nem szeretnének apuhoz visszamenni, mert állandóan kiabál velük.

A bíróság szerint ezzel veszélyeztette a gyerekeket, ezért a szülői felügyeleti jogot az apának ítélték annak ellenére, hogy a férfi fenyegetéseit hangfelvétellel is tudta igazolni, egyszer azt mondta neki az apa, hogy

megrendelheted a két lánynak a koporsóját, meg az enyémet.

Ennek ellenére mégsem történt semmi. Ugyanis attól is függ egy gyámhatósági intézkedés, hogy hol húzódik az ügyintéző ingerküszöbe. Az anya által készített felvételt a rendőrök is megkapták, ők akkor ki is mentek az apa családi házához, de mindent rendben találtak. Két nap múlva a férfi kislányait hason és mellkason szurkálta, majd saját magát is. Aztán ő maga hívta a mentőket.

A férfi 11 év börtönt kapott, egy év múlva szabadul. A tárgyalóteremben megígérte, ha kijön, befejezi, amit elkezdett.

Hasonló eset történt 2019-ben, amikor tizenhárom éves lányával és tízéves fiával végzett egy férfi Győrben. A gyerekek léthatáson voltak nála, először találkoztak vele azután, hogy szabadult a börtönből. Azért ítélték 5 évre, mert baltával meg akarta ölni a feleségét, de jó magaviselete miatt 3 év után szabadulhatott. Akkor az igazságügyi minisztérium vizsgálatot indított. Megállapították, hogy a bíróság hibázott, amikor kiengedték a férfit, majd módosították a törvényt, hogy nem szabadulhat hamarabb, akit családon belüli erőszak miatt ítéltek el. Szlankó Viola szerint azonban ez nem oldotta meg a problémát:

Látványos tragédiák után történik azért vizsgálat, de hogy érdemi változás történik ennek nyomán, azt nem látjuk.

Varga Judit 2020-ra meghirdette az áldozatsegítés évét, és együttműködési megállapodást kötött civilszervezetekkel, így Mérő Veráékkal is. Akik apró részletességgel elmondták, mi minden probléma van a rendszerrel, és a megoldásokra is tettek javaslatot. De szerintük sem történt lényegi változás. 

Ezt a kérdést tesszük fel Varga Juditnak újra meg újra, hogy hány gyereknek kell még meghalnia – válasz egy ideje nem érkezik.

Az ombudsman soron kívüli vizsgálatot ígért a győri tragédia után, de most, két év múlva sem lehet tudni, hogy lezárult-e, és ha igen, milyen eredménnyel. A témával foglalkozó szakemberek egyébként nem tudnak olyan esetről, ahol bármelyik hivatalnokot, gyermekvédelmi szakembert vagy akár bírósági alkalmazottat felelősségre vontak volna egy ilyen tragédia után.

2020-ban csupán az elkövetők 18 százaléka kapott végrehajtandó szabadságvesztést gyerekek bántalmazása miatt indult büntetőeljárások végén, 82 százalék nem. Büntetésüket felfüggesztette a bíróság, vagy enyhébb büntetést kaptak. A megkérdezett kriminológus szerint ez azt jelenti, hogy

komoly büntetés nélkül lehet gyerekeket bántani.

Már sokadszor kértünk interjút az igazságügyi minisztertől, így most, az aszódi kettős gyerekgyilkosság után is. De Varga Judit sajtóosztálya még csak annyit sem válaszolt, hogy nem.

A Házon kívül riportja: