Hiába szóltak arról a hírek, hogy közeledtek az orosz és az ukrán álláspontok a béketárgyalásokon, hiába fogalmazott meg optimista üzeneteket mindkét fél, nem csitultak a harcok, az oroszok hadsereg továbbra is kíméletlenül öli az ukrán civileket. Az AP hírügynökség tíz megrázó fotón mutatja be a háború borzalmainak 21. napját. 

19 napja támadta meg Oroszország Ukrajnát. A világ egyik legerősebb hadserege könnyű, gyors győzelmet remélt, de azon kívül, hogy felmérhetetlen károkat és felfoghatatlan szenvedést okoztak Ukrajnában, nem nagyon léptek előre háborús céljaik elérésében.

Szinte minden háborús hírben szerepelnek ezek a hadászati eszközök, összeszedtük, mit érdemes tudni róluk.

Érdemes fenntartással kezelni a hírt, ugyanis az oroszok korábban többször is hamis információkat közöltek az előrenyomulásukról.

Kijev határában már a rendőrök is tankokra vadásznak, a hosszú orosz konvoj igen lassan araszol a főváros felé.

Z-alakzatban állva támogatják a megszálló katonákat.

A Kyiv Independent újságírója szerint orwelli jelenetek zajlanak a városban.

Oroszországnak 900 ezer aktív katonája és 2 millió tartalékosa van, míg Ukrajna nagyjából 200 ezer aktív katonával és 900 ezer tartalékossal rendelkezik. Az orosz katonák felkészültsége viszont nem fejlődött együtt a technikával, ami lassítja az előrenyomulásukat Ukrajnában. 

Jelentősen növelik a védelmi kiadásaikat. 

Ramzan Kadirov csapataival segíti az orosz elnököt.

Az orosz elnök azt mondta, „kábítószerfüggő és neonáci banda” telepedett meg Kijevben és ejtette túszul az ukránokat.

Még van időtök futni az életetekért – ez állt azokban az sms-ekben, amiket ismeretlen számról küldtek ukrán katonáknak a támadás előtt. 

A meg nem erősített hírek szerint már közel járnak az oroszok.

Sajátos módon értelmezik a nők egyenjogúságát a Perzsa-öbölben.

Az elnök szerint az világháború, ha az amerikaiak és az oroszok lőni kezdenek egymásra. Ha az oroszok megindítják az inváziót, nem tervez mentőcsapatokat küldeni az amerikaiak kimenekítésére – mondta.

Magyarországra nem érkeznek új NATO-katonák – ezt a magyar külügyminiszter mondta a Euronews-nak adott interjújában.

Ez Moszkva legnagyobb katonai művelete a szomszédos ország területén a hidegháború vége óta.

Családja és hazája szeretete motiválta az egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnokot a döntésében.

Le akarták foglaltatni a szavazógépeket azokban az államokban, ahol a volt elnök vereséget szenvedett.

Kicsi az esélye annak, hogy az orosz csapatok földi inváziót indítanak Ukrajna ellen – mondja Radnóti András Ukrajna-szakértő. Ha mégis megtörténik, az ott élő magyarság kilátásai sötétek.

Ukrajna nemzetközi szervezetekhez fordul a „katonai zsarolás” miatt. Attól is tartanak, hogy egy orosz invázió esetén Csernobil kulcsfontosságú lehet.

A katonai junta februárban hajtott végre puccsot, azóta a civilek szerint több, mint 1300 embert gyilkoltak meg. 

Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt, amely jóval több pénzt ad a Pentagonnak, mint amennyit kértek.

Az amerikai fegyveres erők kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást, és aki nem oltatja be magát, azt elbocsájtják.

Nem elég a bocsánatkérés. Ezt mondják annak a családnak a tagjai, amelynek hozzátartozóival amerikai dróntámadás végzett Kabulban augusztus végén. A tíz halálos áldozat közül hét gyerek volt. A Pentagon elismerte a tévedést, és bocsánatot kértek. Közben kiderült, a CIA figyelmeztette a hadsereget, hogy gyerekek lehetnek a helyszínen, a riasztás azonban túl későn érkezett.

Tömegesen menekülnek az afgán hadsereg katonái a lázadó tálibok elől, mióta az amerikaiak kivonultak a bagrami légi támaszpontról. A kormányerők egységei gyakran harc nélkül adják fel állásaikat az iszlamista fegyvereseknek, akik egyre nagyobb területeket vonnak az ellenőrzésük alá. Az országot véres polgárháború és káosz fenyegeti, amely az egész térséget destabilizálhatja.

Botrányt okozott Ukrajnában, hogy magassarkúban kellett gyakorlatozniuk a katonanőknek. Egy augusztusi parádéra készültek így. Volt, aki szexistának tartotta az akciót, más pedig azt javasolta a honvédelmi miniszternek, hordja ő a magassarkút. A közfelháborodás után a tárcavezető úgy döntött, új cipőt kapnak a katonanők a parádéra.

A legfrissebb hírek szerint több mint 90 embert öltek meg a hadsereg elleni megmozdulásokon országszerte. Korábban az állami tévé közölte: tanulhatnának már a tüntetők az ocsmány halálokból, és a demonstrációkon bárkit fejbe vagy hátba lőhetnek. A katonák közben parádéval ünnepelték saját magukat, szerintük ők a demokrácia őrei. 

Szlovákia után Csehországban is szigorú korlátozásokat vezetnek be, miután az egészségügyi ellátás az összeomlás szélére került a vírus harmadik hulláma miatt. Hétfőtől bezárnak az óvodák és az általános iskolák alsóbb osztályai, lakókörzetét pedig senki nem hagyhatja el legalább három hétig. Az intézkedések betartása érdekében még a hadsereget is bevetik.

Civilek ezrei menekülnek Hegyi-Karabah fővárosából a közeledő azeri hadsereg elől. A törökök által támogatott Azerbajdzsán győzelemre áll az örményekkel szemben a vitatott hovatartozású terület fölötti ellenőrzésért. A térségben elkeseredett harcok folynak, Baku győzelme ugyanis az ott élő örmények teljes elűzését is jelentené. 

Felrobbantotta az észak-koreai hadsereg a Dél-Koreával közös összekötő irodát. A Fókusz 2018-ban, néhány héttel a két Korea közötti békekötés előtt forgatott alig 2 kilométerre a mostani robbantástól. Észak-Korea számára jó ürügy volt, hogy civil szervezetek ismét Észak-Korea ellenes röplapokat, lemezeket, pendrive-okat és Kim Dzsong Un-t kifigurázó karitúrákat juttattak el Észak-Koreába.

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Katonai konfliktus Oroszországgal, kötélhúzás az Unióval, több mint kétmillió szír menekült, kurdok, belső feszültségek. És: mindeközben a NATO második legnagyobb katonai erejével bíró Törökország a sokszereplős szíriai polgárháború kellős közepén találja magát.