Elszenesedett emberi maradványokat talált a mianmari gazda, amikor viszatért falujába

A mianmari hadsereg körülbelül 50 tagja támadta meg a faluját december 7-én, és gyakorlatilag levadászták az embereket – erről beszélt az AP hírügynökségnek az a 19 éves, névtelenséget kérő mianmari földműves, aki otthonába hazatérve elszenesedett emberi maradványokat talált. Többek végtagjait összekötötték.

A földműves szerint az emberek az erdőbe menekültek, de tízen fogságba estek és meggyilkolták őket. Az áldozatok között öt tinédzser volt, köztük egy 14 éves fiatal. Barátja képet is készített a halottakról, a hírügynökség szerint a földi maradványok arra utalnak, hogy 

az embereket élve égették el.

A fiatal beszámolója összecseng több más, ugyancsak névtelenséget kérő szemtanú leírásával, a Tone Daw-nél történt mészárás pedig csak a legutóbbi példa arra, hogy a mianmari hadsereg a féktelen kegyetlenség háborús logikáját alkalmazza. 

A katonai junta februárban puccsolta meg Aung Szan Szú Csí korábbi mianmari vezetőt, azt álítva, hogy a 2020-as választáson csalás történt. Azóta a katonaság és a rendőrség több mint 1375 embert ölt meg, és több mint 11 200 embert vettek őrizetbe, a mianmari letartóztatásokat és haláleseteket figyelő Politikai Foglyokat Segítő Egyesület (AAPP) adatai szerint. Aung Szan Szú Csít december elején, a hadsereggel szembeni uszításra és a Covid-szabályok megszegésére hivatkozva, négy év börtönre ítélték.

Felperzselik a falvakat, ha ellenzékieket sejtenek

Az AP hírügynökség 40 szemtanú vallomásán, közösségi média posztokon és műholdfelvételeken alapuló vizsgálata szerint a mianmari hadsereg egyre inkább a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a civil lakossággal és az egyre erősebb ellenzékkel szemben. A junta februári hatalomátvétele óta emberrablásokról, meggyilkolt egészségügyi dolgozókról és fogolykínzásokról érkeznek hírek a délkelet-ázsiai országból. 

A mészárlásokról és az emberek megégetéséről szóló aggasztó beszámolók azt mutatják, hogy az országot irányító katonaság azokat a gyakorlatokat alkalmazza, amelyeket korábban az etnikai kisebbségekkel, például az ezerszámra meggyilkolt muszlim rohingyákkal szemben is bevetettek. Az AP szerint legalább 35 civilt öltek meg karácsony estéjén az ország keleti részén fekvő, a karenni kisebbség által lakott Mo So nevű faluban. Egy szemtanú szerint a férfiak, nők és gyerekek holttestei a felismerhetetlenségig összeégtek. 

A katonaság ugyanezeket a módszereket alkalmazza saját buddhista etnikai többségéhez tartozó személyek és falvak ellen. Az AP szerint az utóbbi időbben a legtöbb gyilkosságot az erős ellenzéki aktivitásról ismert északnyugati osrzágrészben követték el. Az AAPP adatai azt mutatják, hogy augusztus óta csak a Sagaing régióban több mint 80 ember halt meg olyan incidensekben, amikor legalább három embert gyilkoltak meg. Közéjük tartoznak a Tone Daw-ban meggyilkolt civilek és a december 12-én Gaung Kwal faluban megölt öt ember, valamint a december 23-án Kalayban megölt kilenc civil. Az utóbbi hónapokban az erős ellenzéki jelenlétről ismert Sagaing az ország legveszélyesebb régiójává vált. 

A beszámolók és a megvizsgált adatok alapján a katonaság egész falvakat pusztít el, ha ott az ellenzék támogatását sejtik. Az AP a Maxar Technologiestől kapott műholdfelvételei szerint csak az északnyugati Thantlangban több mint 580 épületet perzseltek fel szeptember óta. Az erőszak alapvetően az országszerte egyre erősebben jelenlévő helyi ellenállási erőkre irányul, azonban a civil lakosság nagyszámban esik áldozatul a katonság fellépésének. Egy másik falubéli arról számolt be, hogy a hadsereg akkor tört be Tone Daw-ba, amikor egy bomba robbant a katonaság, a környéken elhaladó konvojánál, azonban a falu lakossága nem vett részt semmilyen ellenállásban. 

Nyomozása során az AP több tucat tanúval, családtagokkal, egy dezertált katonai parancsnokkal, emberi jogi csoportokkal és tisztviselőkkel is beszélt, valamint elemezték az AAPP által jelentett haláleseteket is. Műholdfelvételeket, valamint több tucat képet és videót is átnéztek, szakértők segítségével vetették össze azokat ismert helyszínekkel és eseményekkel. 

Az így megismert számok valószínűleg messze elmaradnak a tényleges gyilkosságoktól, mivel azok jellemzően távoli helyeken történnek, a katonaság pedig az internet-hozzáférés korlátozásával és a mobiltelefonok ellenőrzésével visszatartja az információkat.

Jelenleg is hasonló esetek zajlanak országszerte, különösen Mianmar északnyugati részén

 – mondta az AP-nek Kyaw Moe Tun, aki nem volt hajlandó elhagyni Mianmar ENSZ-megbízotti posztját, miután a hadsereg átvette a hatalmat. 

Nézzék meg a mintázatot, nézzék meg, mi hogyan történt… Ez szisztematikus és széleskörű

– tette hozzá. 

Idegen erők akarják szétzilálni Mianmart

A Tatmadaw néven ismert katonaság a hírügynökség megkereséseire nem reagált, nem kommentálták az információkat. Három nappal a Done Taw-i támadás után az állami Global New Light of Myanmar nevű újság „álhírnek” nevezte a gyilkosságokról szóló jelentéseket és meg nem nevezett országokat vádolt meg azzal, hogy „vérontással akarják szétzilálni Mianmart”.

Az AP elemzése szerint a Done Taw-i mészárlás hetében a katonaság további 20 embert ölt meg Sagaing régióban. Egy szemtanú szerint december 17-én a katonák kilenc embert, köztük egy gyereket gyilkoltak meg a szomszédos Magway régió Gantgaw nevű településén. A helikopterrel érkező csapatok két napra megszállták a falut. A visszatérő, elmenekült lakosok azonosították és hamvasztották el az akkor már rothadó emberi maradványokat. 

A csapatok mozgása arra utal, hogy északnyugaton felerősödhet az erőszakhullám: egyenként több mint 80 teherautóból álló katonai konvoj érkezett Sagaingból a szomszédos Chin tartományba decemberben. Egy, az ellenzéki erőket segítő, dezertált katonai vezető azt mondta az AP-nek, hogy a Chinben állomásozó katonai csoportokat megerősítették, a  pedig most lőszert, üzemanyagot és hadtápot halmoznak fel Sagaingban.