Oroszország hadereje modernebb és ötször nagyobb, mint Ukrajnáé

Nemcsak a meglévő harcászati eszközök, hanem a hadseregre költött összegek tekintetében is óriási fölényben van az orosz haderő – derült ki a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) február közepén közzétett Military Balance című elemzéséből.

A jelentés szerint Ukrajna 4,7 milliárd dollárt költött 2021-ben a hadseregre, míg Oroszország csaknem tízszer többet, összesen 45,8 milliárd dollárt.

Moszkva a 2008-as grúziai háborút követően döntött úgy, hogy jelentős hadseregfejlesztésbe kezd, ennek következtében pedig ma már a világon a második legerősebbnek számít. Ukrajna ezen a listán a 22. helyet foglalja el, az utóbbi években tíz helyet jött előre a rangsorban.  

A két sereget összehasonlítva látható, hogy Oroszország csaknem a legmodernebb (4+ generációs) eszközöket használja már, ezeknek a gépeknek a jó részét ráadásul kipróbálták élesben is, a szíriai háborúban. A kijevi vezetők ezzel szemben az oroszok korábbi, harmadik generációs eszközeit tudják bevetni. (Az orosz atomarzenált nem vizsgáljuk, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy azt nem veti be Vlagyimir Putyin orosz elnök.)

Adatok forrása: IISS Military Balance / CNN 

A létszámot tekintve is jelentős a túlerő: a CNN cikke szerint Oroszországnak 900 ezer aktív katonája és 2 millió tartalékosa van, míg Ukrajna nagyjából 200 ezer aktív katonával és 900 ezer tartalékossal rendelkezik. Utóbbi számok várhatóan jelentősen nőnek majd azáltal, hogy megkezdték a 18 és 60 év közöttiek mozgósítását.

Csak a szárazföldi haderőt tekintve Oroszországnak kétszer több katonája van: 280 ezer főt tud harcba küldeni Ukrajna 125 ezer emberéhez képest.

Az elmúlt évek haderőfejlesztése azonban Oroszországban sem volt zökkenőmentes. Évek óta problémát okoz például, hogy nehezen tudják rávenni a fiatalokat a bevonulásra, ezen ugyanakkor némileg enyhített, hogy megemelték a katonák fizetését. A bérek azonban így sem túl vonzók: az IISS jelentése szerint 500-600 dollárnyi rubelt (nagyjából 150-180 ezer forintot) kapnak a kezdők. Ez elmarad az országos átlagtól, viszont az egyéb kiegészítésekkel (például a lakhatás biztosítása) vonzó lehet a hátrányos helyzetű régiókból érkezőknek.  

A tanulmány szerint Oroszországnak több mint 15 800 páncélozott harcjárműve van, míg Ukrajnának 3 300, ráadásul a minőségbeli különbség is jelentős.

A 2019-es jelentés szerint a tankokból az ukránok leginkább a T-64-es típus továbbfejlesztett változatát használják (T-64BV). 

Oroszország ennek a harcjárműnek az egyik változatával támogatta a kelet-ukrajnai háború során a szakadárokat. Moszkva ugyanis már a 2012-ben fejlesztett T-72B3 típust és ennek modernebb, 2016-os változatát helyezte hadrendbe, de Oroszországnak van több száz 2018-as fejlesztésű T-80BVM tankja is.

A légierőt tekintve is csaknem ötszörös a különbség az oroszok javára (165 ezer fő kontra 35 ezer fő), a repülőgépek arányában pedig több mint tízszeres a fölény (1391 a 128-hoz képest). Moszkva 821 helikoptert tud harcba küldeni, Kijev 55 darabot, ha a haditengerészet gépeit is beleszámítjuk. Ráadásul Ukrajnában jellemzően még a szovjet érában fejlesztett Mi-24-esek és Mi-8-asok vannak hadrendben, Oroszországban a Mi-24-esek és Mi-28-asokon kívül a modernebb fejlesztésű KA-52-es gépek is.  

A 2019-es Military Balance jelentés szerint Oroszország a negyedik generációs Szu-27-es vadászgépet alkalmazza legnagyobb számban. (Az utóbbi években ugyan már kifejlesztették a Szu-57-es, ötödik generációs vadászgépet is, de elemzők szerint ez még nincs olyan állapotban, hogy bevessék egy ekkora háború során.) Az orosz haderőnek ugyanakkor vannak még a MiG-31B-s, a MiG-31BS-típusú, valamint a Szu-33-as gépei is.  

Ukrajnának több tucatnyi MiG-29-ese és Szu-27-es gépe van, de ez a szám várhatóan tovább emelkedik. A nyugati államok ugyanis a felajánlott fegyverek között vadászgépeket is adnak, az ukránoknak mindössze annyi kérésük volt, hogy olyan gépek érkezzenek, amelyek kezelésére ki vannak már képezve. Ennek megfelelően várhatóan MiG-29-eseket és Szu-25-ösöket küldenek majd nekik. 

Miért nem tudták eddig mégsem bevenni Harkovot?

Az óriási katonai fölény ellenére az oroszok Kijevet és Harkovot sem tudták eddig bevenni. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ez részben a támadók hibájára vezethető vissza. Az RTL Híradójának azt mondta: hiába fejlődött sokat az elmúlt években az orosz hadsereg, nem javult ezzel párhuzamosan a katonák tudása és a bevett eljárások.

Ahhoz, hogy jól működjön a modern technika, okosabb és motiváltabb katonák kellenek, de ez hiányzik az orosz haderőből 

– fogalmazott. Tálas Péter szerint az oroszok nem háborúra, hanem különleges műveletre készültek, és sokkal gyorsabb előrenyomulásban bíztak, ebből adódóan viszont logisztikai problémáik lettek.

Az ukrán védekezést nagyban segítheti, hogy a városi harcban sokkal nehezebb érvényesíteni a technikai fölényt, ráadásul Kijev védői jelentős nyugati segítséget kapnak. Németország például 1000 tankelhárítót és 500 rakétát szállít majd az országba, de nemrég a holland és a cseh kormány is bejelentette: 200 rakétával segítik a Ukrajnát. Ausztrália 70 millió dollár értékben szállít majd fegyvereket.

Lengyelország lőszerekkel teli kamionkonvojt indított útnak, míg az Európai Unió nagy kaliberű fegyvereket, lőszert, páncéltörő felszereléseket, valamint üzemanyagot biztosít a tankokhoz és repülőgépekhez. Utóbbi segítség értéke 450 millió euró, azaz nagyjából 164 milliárd forint. Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország nem engedi, hogy a területén keresztül uniós fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. 

A CNN elemzése szerint ha Oroszország elfoglalja Kijevet, Ukrajnának nehéz lesz visszavágnia. De ha ez nem sikerül nekik, az óriási katonai fölény ellenére a háború elhúzódhat.

Nyitókép: Gyakorlatozó orosz T-72B típusú tankok Belaruszban 2021 szeptemberében –Fotó: Sergei Savostyanov/Getty Images