külföld

Oroszország hadereje modernebb és ötször nagyobb, mint Ukrajnáé

rtl.hurtl.hu

2022. március 1. 10:00

Oroszországnak 900 ezer aktív katonája és 2 millió tartalékosa van, míg Ukrajna nagyjából 200 ezer aktív katonával és 900 ezer tartalékossal rendelkezik. Az orosz katonák felkészültsége viszont nem fejlődött együtt a technikával – feltehetően ez is lassítja az előrenyomulásukat Ukrajnában. 

Nemcsak a meglévő harcászati eszközök, hanem a hadseregre költött összegek tekintetében is óriási fölényben van az orosz haderő – derült ki a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) február közepén közzétett Military Balance című elemzéséből.

A jelentés szerint Ukrajna 4,7 milliárd dollárt költött 2021-ben a hadseregre, míg Oroszország csaknem tízszer többet, összesen 45,8 milliárd dollárt.

Moszkva a 2008-as grúziai háborút követően döntött úgy, hogy jelentős hadseregfejlesztésbe kezd, ennek következtében pedig ma már a világon a második legerősebbnek számít. Ukrajna ezen a listán a 22. helyet foglalja el, az utóbbi években tíz helyet jött előre a rangsorban.  

A két sereget összehasonlítva látható, hogy Oroszország csaknem a legmodernebb (4+ generációs) eszközöket használja már, ezeknek a gépeknek a jó részét ráadásul kipróbálták élesben is, a szíriai háborúban. A kijevi vezetők ezzel szemben az oroszok korábbi, harmadik generációs eszközeit tudják bevetni. (Az orosz atomarzenált nem vizsgáljuk, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy azt nem veti be Vlagyimir Putyin orosz elnök.)

Adatok forrása: IISS Military Balance / CNN 

A létszámot tekintve is jelentős a túlerő: a CNN cikke szerint Oroszországnak 900 ezer aktív katonája és 2 millió tartalékosa van, míg Ukrajna nagyjából 200 ezer aktív katonával és 900 ezer tartalékossal rendelkezik. Utóbbi számok várhatóan jelentősen nőnek majd azáltal, hogy megkezdték a 18 és 60 év közöttiek mozgósítását.

Csak a szárazföldi haderőt tekintve Oroszországnak kétszer több katonája van: 280 ezer főt tud harcba küldeni Ukrajna 125 ezer emberéhez képest.

Az elmúlt évek haderőfejlesztése azonban Oroszországban sem volt zökkenőmentes. Évek óta problémát okoz például, hogy nehezen tudják rávenni a fiatalokat a bevonulásra, ezen ugyanakkor némileg enyhített, hogy megemelték a katonák fizetését. A bérek azonban így sem túl vonzók: az IISS jelentése szerint 500-600 dollárnyi rubelt (nagyjából 150-180 ezer forintot) kapnak a kezdők. Ez elmarad az országos átlagtól, viszont az egyéb kiegészítésekkel (például a lakhatás biztosítása) vonzó lehet a hátrányos helyzetű régiókból érkezőknek.  

A tanulmány szerint Oroszországnak több mint 15 800 páncélozott harcjárműve van, míg Ukrajnának 3 300, ráadásul a minőségbeli különbség is jelentős.

A 2019-es jelentés szerint a tankokból az ukránok leginkább a T-64-es típus továbbfejlesztett változatát használják (T-64BV). 

T-64BV típusú tank Harkovban - Fotó: Getty Images

Oroszország ennek a harcjárműnek az egyik változatával támogatta a kelet-ukrajnai háború során a szakadárokat. Moszkva ugyanis már a 2012-ben fejlesztett T-72B3 típust és ennek modernebb, 2016-os változatát helyezte hadrendbe, de Oroszországnak van több száz 2018-as fejlesztésű T-80BVM tankja is.

A légierőt tekintve is csaknem ötszörös a különbség az oroszok javára (165 ezer fő kontra 35 ezer fő), a repülőgépek arányában pedig több mint tízszeres a fölény (1391 a 128-hoz képest). Moszkva 821 helikoptert tud harcba küldeni, Kijev 55 darabot, ha a haditengerészet gépeit is beleszámítjuk. Ráadásul Ukrajnában jellemzően még a szovjet érában fejlesztett Mi-24-esek és Mi-8-asok vannak hadrendben, Oroszországban a Mi-24-esek és Mi-28-asokon kívül a modernebb fejlesztésű KA-52-es gépek is.  

A 2019-es Military Balance jelentés szerint Oroszország a negyedik generációs Szu-27-es vadászgépet alkalmazza legnagyobb számban. (Az utóbbi években ugyan már kifejlesztették a Szu-57-es, ötödik generációs vadászgépet is, de elemzők szerint ez még nincs olyan állapotban, hogy bevessék egy ekkora háború során.) Az orosz haderőnek ugyanakkor vannak még a MiG-31B-s, a MiG-31BS-típusú, valamint a Szu-33-as gépei is.  

Ukrajnának több tucatnyi MiG-29-ese és Szu-27-es gépe van, de ez a szám várhatóan tovább emelkedik. A nyugati államok ugyanis a felajánlott fegyverek között vadászgépeket is adnak, az ukránoknak mindössze annyi kérésük volt, hogy olyan gépek érkezzenek, amelyek kezelésére ki vannak már képezve. Ennek megfelelően várhatóan MiG-29-eseket és Szu-25-ösöket küldenek majd nekik. 

Orosz Szu-27-es típusú vadászgép - Fotó: Orosz védelmi minisztérium/Getty Images

Miért nem tudták eddig mégsem bevenni Harkovot?

Az óriási katonai fölény ellenére az oroszok Kijevet és Harkovot sem tudták eddig bevenni. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ez részben a támadók hibájára vezethető vissza. Az RTL Híradójának azt mondta: hiába fejlődött sokat az elmúlt években az orosz hadsereg, nem javult ezzel párhuzamosan a katonák tudása és a bevett eljárások.

Ahhoz, hogy jól működjön a modern technika, okosabb és motiváltabb katonák kellenek, de ez hiányzik az orosz haderőből 

– fogalmazott. Tálas Péter szerint az oroszok nem háborúra, hanem különleges műveletre készültek, és sokkal gyorsabb előrenyomulásban bíztak, ebből adódóan viszont logisztikai problémáik lettek.

Az ukrán védekezést nagyban segítheti, hogy a városi harcban sokkal nehezebb érvényesíteni a technikai fölényt, ráadásul Kijev védői jelentős nyugati segítséget kapnak. Németország például 1000 tankelhárítót és 500 rakétát szállít majd az országba, de nemrég a holland és a cseh kormány is bejelentette: 200 rakétával segítik a Ukrajnát. Ausztrália 70 millió dollár értékben szállít majd fegyvereket.

Lengyelország lőszerekkel teli kamionkonvojt indított útnak, míg az Európai Unió nagy kaliberű fegyvereket, lőszert, páncéltörő felszereléseket, valamint üzemanyagot biztosít a tankokhoz és repülőgépekhez. Utóbbi segítség értéke 450 millió euró, azaz nagyjából 164 milliárd forint. Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország nem engedi, hogy a területén keresztül uniós fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. 

A CNN elemzése szerint ha Oroszország elfoglalja Kijevet, Ukrajnának nehéz lesz visszavágnia. De ha ez nem sikerül nekik, az óriási katonai fölény ellenére a háború elhúzódhat.

Nyitókép: Gyakorlatozó orosz T-72B típusú tankok Belaruszban 2021 szeptemberében –Fotó: Sergei Savostyanov/Getty Images

#külföld#orosz-ukrán háború#oroszország#ukrajna#haderő#hadsereg

Címlapról ajánljuk