A kutatók szerették volna, ha ez az egyedülálló koponyagyűjtemény mindenki számára hozzáférhetővé válna.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze. A kutyáknál erősebb az érzelmi bevonódás.

A kutatóközpont a jövőben nagy segítséget fog jelenteni a magyar és a kínai kultúrák kölcsönös megismerésében és közelebb hozza egymáshoz az európai és az ázsiai világot, mondta Kína magyarországi nagykövete a múlt heti ünnepélyes megnyitón.

A kutya nem csak egyszerűen az ember legjobb barátja, sokaknál már családtag. Mint egy szőrös gyerek – ahogy a világhírű magyar tudós, Csányi Vilmos fogalmaz. A vizsgálatok kimutatták, hogy a kutyák nem csak intelligens, de érzelmes lények is. Valóban képesek olyan őszinte érzelmek dekódolására és továbbítására, mint a kisgyermekek, még akkor is, ha beszélni nem képesek. Mégis, a mai napig sokan rosszallóan tekintenek az összehasonlításra gyerek és kutya között.

Kovácsné Atkári Tímea hét törpemalac tulajdonosa, emellett 12 éve működtet egy alapítványt, amelynek célja, hogy a gyerekeknek megtanítsák a felelős állattartást. Tímea sertései sokszor fogyatékkal élőknek is segítettek terápiás célzattal, de szerepet kaptak az RTL híres sorozataiban is. Körte, vagyis művésznevén Csülök a Válótársak kulcsfigurája volt, a törpemalac A mi kis falunkban is szerepelt.

Megmutatták az RTL Híradónak, hogyan vizsgálták a kutatók a kutyák agyhullámait. Az ELTE szakemberei néhány napja tették közzé az eredményeket, amelyek azt mutatták, hogy az állatok nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket. 

Váratlanul érte a tanárok bérrendezése a felsőoktatás munkatársait, ugyanis a fizetésemelésből teljesen kimaradtak. Így fordulhat az elő, hogy egy szakmunkás többet keres egy egyetemi tanársegédnél. A felsőoktatás helyzetéről Gregor Anikó, szociológust, az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkárát kérdeztük a Reggeliben.

Egy záróvizsga bizottság docens elnökének kevesebb a bére, mint a záróvizsga másnapján munkába álló pedagógusgyakornoknak.

Az is megvan, hogy kik fogják tartani.

Méltatlan az egyetemi oktatók fizetése a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint. Ők kimaradtak az átlagosan 32 százalékos tanárbéremelésből, így előfordulhat, hogy egy frissen végzett gyakornok pedagógus jobban keres, mint az az egyetemi docens, aki levizsgáztatta. A Híradó által megkérdezett egyetemi tanársegéd nettó 250 ezer forintot keres két diplomával. A szakszervezet szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség. A kormány megkeresésünkre nem válaszolt.

Hammer Ferenc nappal az ELTE habilitált egyetemi docense, de nem ritka, hogy szociológusként hónapokig külföldön végez kutatómunkát, ahol előadásokat is tart. Viszont amikor besötétedik, Hammer a Lopunk nevű punkzenekarával nehezen kiheverhető vizuális sokkal járó koncerteteken nyúzzák a húrokat. Ki is ez a különleges karakter? 

A pedagógusnak tanulók negyedéből sem lett tanár – derül ki a Népszava kérésére kiadott adatokból. Az Oktatási Hivatal azt közölte, az idei tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint hiába a több mint 30 százalékos béremelés, ez nem elég, várhatóan egyre nagyobb lesz a tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a diplomás átlagbér 72 százaléka elegendő a pedagógusok megtartásához. 

Az ELTE Etológia Tanszékének legújabb kutatása szerint a rövid fejű kutyák egészsége több ponton is károsul, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal küzdenek.

Az ELTE és a francia Symrise Pet Food közös kutatása szerint a kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős központjukban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán, és melyiket kevésbé. 

Egy év után újra meleg víz folyik a csapból az ELTE lágymányosi kampuszán, a dolgozók pedig megünnepelték a nagy napot. 

A 444 úgy tudja, több kutatási eredmény is megsemmisült a szennyezett víz miatt.

Botrány tört ki az ELTE nyári kurzusán, mert beiratkozott két fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai is. Elmaradt a záróünnepség, vizsgálatot követel a többi résztvevő.

A nemzeti nyomozóiroda és a honvédség szakemberei kedd este vonultak ki az ELTE egyik laboratóriumában, ahol rendkívül veszélyes idegmérgeket, köztük szarint találhattak, több tucat üvegcsében. A rendőrség megerősítette, hogy vizsgálják az ügyet, büntetőeljárást indítottak. Az egyetem szerint a kutatóik az egyik laborban olyan veszélyes anyagot találtak, ami „mára feltehetőleg teljesen lebomlott”. A történtek miatt pedig senki sem volt veszélyben.

Vegyi fegyvernek minősülő kémiai vegyületeket találhattak az ELTE egyik laboratóriumában  – értesült az RTL Híradó. Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a honvédség szakemberei kedden este vonultak ki a helyszínre, ahol szarint, mustárgázt, illetve tabunt találtak több tucat fiolában. Az ELTE nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy ezekről az életveszélyes anyagokról van szó, csak azt írták: mára feltehetőleg teljesen lebomlott vegyszerek miatt riasztották a hatóságokat.

Jane Goodall az RTL Híradónak azt mondta, ha a környezet megóvásáról van szó, az is számít, ha valaki egy műanyag palackot felvesz a földről. 

Egy első században eltemetett, 50 év körüli orvos maradványait találták meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Jász Múzeum régészei. A maradványok mellett pedig olyan szikék és eszközök is előkerültek, amelyek arra utalnak, hogy komoly orvosi beavatkozásokat hajthattak végre kétezer évvel ezelőtt. Különösen ritka, hogy ilyen lelet a Római Birodalom határain kívül kerül elő. 

Idén már nem várják el az ELTÉ-n a nyelvvizsgát azoktól, akik diplomázni szeretnének. A döntést az egyetem pár hónappal azután jelentette be, hogy a Parlament a felsőoktatási intézmények kezébe adta az ezzel kapcsolatos döntést. A szakmai szervezetek attól tartanak, hogy ez a diplomák értéktelenné válásához vezethet.

Egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételinél pedig kemény pluszpontokat fog érni egy nyelvvizsga.

Nyelvészeti képzésekben például a világ 150 legjobb intézménye közé tartozik, sokat javított tavalyi eredményén a Szegedi Tudományegyetem is. 

Az ELTE geofizikusai szerint a történeti földrengések közül az 1443-as zólyomlipcsei, 6,7 erősségűre becsült földmozgás volt a legerősebb.

A másik meglepő eredmény, hogy nem lehet párhuzamot vonni a betegség súlyosabb lefolyása és a dohányzás között.

Az ovisok az izgalmas filmeket hosszabbnak érzik, mint az unalmasakat, míg a felnőtteknél ez pont fordítva van.

Nekik nem kell a hat fokban ücsörögniük.

Remélhetőleg nem kell megszokniuk a hőmérsékletet.

Több száz diák és tanár vett részt az akcióban.

Így vállalnak szolidaritást a kirúgott tanárokkal.

Tanárok nélkül a régész szakma utánpótlása is veszélybe kerül.

Nagyjából százan demonstráltak így, a következő napokban még lehet hasonló eseményekre számítani.

Akinek nem jutott kollégiumi férőhely, az albérlet támogatásra pályázhat a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetem összesen 70 millió forinttal támogatja 200 hallgató lakhatását a növekvő albérletárak miatt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségénél azt mondják, ez kuriózumnak számít. Kérdésünkre az ELTE azt közölte, náluk szociális támogatást lehet igényelni, amit a hallgatók akár lakhatásra is költhetnek.

A vizsgaidőszakot pedig online fogják megtartani.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.

A videóklip, egy chem learning nevű programot népszerűsít, mely egy online kémiai példatár.

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást – ezzel a címmel jelent meg szerdán az ELTE kutatóinak legfrissebb elemzése. 

Levélben próbálta megnyugtatni az ELTE Természettudományi Karának oktatóit a kar egyik intézetvezetője még aznap, hogy a Népszava megírta: egyes részlegek időleges bezárásán gondolkodnak a növekvő rezsiköltségek miatt.

A kar vezetése állítólag tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve” a takarékoskodásba.

Válsághelyzet van, és a nehéz idők kihívásaira a legkülönfélébb megküzdési stratégiákat dolgozzuk ki. Plusz munkát vállalunk, kevesebbet költünk, igyekszünk „jobb háziasszonyokká” válni. De vajon tényleg rendben van, ha a globális folyamatok és megkérdőjelezhető politikai döntések okozta balhét a kisember viszi el? Gregor Anikó szociológussal, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszékének oktatójával szolidaritásról, háziasszonyosodásról és a társadalmi mobilitás hiányáról beszélgettünk.

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, még mindig kevesen jelentkeznek pedagógusnak. 

Mesélt tudományos karrierjéről, családjáról és arról is, hogyan éli meg, hogy világhírű lett.

Öt évvel ezelőtt még csak tizenketten ültek Karikó Katalin előadásán, most teltház várta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol a szenátus az egyetem díszdoktorává választotta a világhírű kutatót.

A mostani átlag kettő helyett akár 24 hőhullámos nap is lehet évente a század végére

Azóta már kijavították a nevet Mészáros Lázárra, aki az 1848-49-es szabadságharc idején Magyarország hadügyminisztere volt.

Heti négy délután tanítanak két csoportnak önkéntes tanárok például nyelveket, matematikát és történelmet, hogy a gyerekek ne essenek ki a tanulásból.

A nyitott és extrovertált kutyák viszont általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban.

Hétfőtől újra kötelező a maszk a Pécsi Tudományegyetemen, ahogy az ELTE épületeiben is muszáj viselni. A növekvő esetszámok miatt az Európai Mobilitási hét gasztronómiai programjait is lefújták Budapesten. Az elmúlt három napban 12-en haltak meg koronavírusban, és már 34-en vannak lélegeztetőgépen, a kormány azonban egyelőre nem szigorít a járványügyi szabályokon.

Müller Viktor azután jutott erre, hogy az elmúlt 2 hétben több mint a duplájára emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt javasolja a kormánynak, bizonyos közösségekben tegyék kötelezővé az oltást. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a korlátozások nélkül induló tanév miatt aggódik. A kormány tájékoztatása szerint eddig csaknem 48 ezer gyereket regisztráltak az iskolai oltási akcióra.