Az ELTE kutatói kimutatták, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak

A rövid orrú kutyafajták világszerte népszerűek, közülük Magyarországon jelenleg a francia buldogból törzskönyveznek a legtöbbet. A népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek ezek a kutyák: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár – derül ki az ELTE Etológia Tanszékének legújabb kutatásából.

A kutatók kimutatták, hogy a rövid fejű kutyák egészsége több ponton is károsul, ami az agyműködésükben is tetten érhető, a kutyák fejformája pedig az alvásukra is hatással van – tájékoztatta az ELTE az MTI-t szerdán.

A nagy, kerek fej lehet, hogy sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon egészségtelen. Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan 3-4 évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg

– hívták fel a figyelmet a kutatók.

Hozzáteszik, ezek a kutyák rövid életükben is számos betegséggel küzdenek, műtéteken esnek át, hogy mozgásszervi-, szem- és légzési problémáikat korrigálják. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár. Azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mindez milyen hatással van az agy működésére, az ELTE friss kutatásában erre volt kíváncsi.

A vizsgálat során 92 kutya alvását vizsgálták meg EEG-vel, hogy megtudják, hogy a rövid fejű kutyák másképp alszanak-e, mint a többi kutya, lévén légzési problémáik miatt oxigénhiánnyal küzdenek és ezért rosszabb minőségű az alvásuk. Azt találták, hogy

a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot. Alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.

„Több oka is lehet az eredményeinknek. Ezek közül a legérdekesebb az, hogy olyan, mintha a rövid fejű kutyák megmaradtak volna a kölyökkori alvásmintázatnál, az újszülöttek ugyanis több időt töltenek REM alvás fázisban” – emelte ki Kubinyi Enikő, egyetemi tanár, az MTA-ELTE Társállat és a NAP Kutyaagy Kutatócsoport vezetője.

Legutóbb az ELTE kutatói kimutatták, hogy a kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős központjukban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán, és melyiket kevésbé, valamint az is kiderült, hogy a jutalomfalat minősége hatással van a kutyák motivációjára egy problémamegoldó feladatban.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images