„Van ez a joviális, ősz hajú szociális kutató, aki felveszi az álruháját és ordibál” – nappal tanít, este zenél az ELTE legnagyobb „punkdocense”

A Lopunkot 1980-ban néhány gimnazista zenekarnak álmodta meg és keltette életre, igaz akkor még más volt a nevük és a tagok is jöttek mentek az évek alatt, mire kialakult a mostani állandó felállás. Hammer Ferencnél a punkzene és az iskola azonban azóta sem távolodott el egymástól, igaz már nem gimnázium, hanem egyetem és nem diákként, hanem tanárként, de az ezzel járó életérzés megmaradt.  

Az egyetemi tanár újra értelmezte a punkot, mondván, hogy a biztosítótű, a bőrgatya és a taréj már túlságosan megszokott. És mi lehetne punkabb egy punkkoncerten, mint az öltöny, a toka és a nyakkendő?

Voltunk nagy fesztiválokon. A Szigeten, a Fekete zajon, Pesten az összes nagyobb fontos helyen, a Toxic fesztiválon múltkor együtt játszottunk, egy színpadon játszottunk az Exploiteddel, amitől azt hittem, hogy elájulok. Ez kb. olyan, mintha focista lennék és Cristiano Ronaldoval mentünk volna dekázni hátra a kispályára

– mesélte a Fókusznak.

A magyar punk életben nem ritka, hogy az éjszaka megőrülő tagok világosban teljesen hétköznapi munkát végeznek.

• De hogyan alakul át Hammer az egyetemi előadások után igazi punkzenésszé? 
• És miért írta a 2000-es évek első felében médiakutatóként a Fókuszból a doktori disszertációját? 
• Illetve hogyan harcol a cenzúra ellen a színpadon és a pódiumon is? 

Kiderül a fenti videóból.