Szijjártó Péter szerint az észak-európai és balti országok „hazugsághadjáratot” folytatnak Magyarország ellen.

Már az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amely könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. De hogy vajon miről beszélünk pontosan, milyen veszélyeket rejteget ez a szabályozás, illetve milyen következményei lehetnek, azt Bódi Mátyás a Választási Földrajz szakértője magyarázta el a Reggeliben. 

Komoly kockázatot jelent Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány döntése, mellyel lazított az orosz és belarusz állampolgárokra vonatkozó vízumszabályokon, ezért a pártelnök levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez.

Terrorcselekmény elkövetésében találták bűnösnek.

Hogy miből? Hát békeszeretetből.

„A Nyugat agresszív külpolitikájával” indokolták a közös akciót. Lengyelország és több másik NATO-tagállam közben drónfalat emelne a határon.

Csapatok és katonai járművek, köztük Iszkander rakétarendszerek és helikopterek is felvonultak a minszki függetlenség napi felvonuláson. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök beszédet intézett a csapatokhoz, az orosz védelmi miniszter a falvonulást figyelte. Július 3-án a fehérorosz nemzet tisztelettel adózik a katonák hősiességének és kitartásának, a harcosok önzetlen küzdelmének.

Egyedül a magyar kormány tartózkodott a döntésnél.

Várhatóan számos kereskedelmi, gazdasági és beruházási kérdést megvitatnak.

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térség szakértő Belaruszban, Minszkben született 1985-ben. A csernobili atomkatasztrófa utáni évekről mesélt, hogy milyen volt az élet ott, ahol az ország területének egyharmadát érintette a sugárfertőzés. Bendarzsevszkij arról mesélt, a mindennapok valósága volt, hogy az erdőben szedett gombát sugárzásmérővel meg kellett mérni a piacokon, ehető-e.

A belarusz elnök szerint országa komoly belső és külső fenyegetésekkel néz szembe.

A bejelentés Lengyelország és mások számára is komoly aggodalmat jelent.

Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás szerint a magyar kül- és kereskedelmi miniszter 2023. februári minszki hivatalos látogatás ellentmond a Belarusszal, Oroszországgal és az Ukrajna elleni agresszív háborúval kapcsolatos uniós politikának.

Egyetlen tevékenységet tüntettek fel a Wagner mellett, az oktatást. Jelenleg a fehérorosz hadsereg katonáit képezik ki.

A fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka korábban arról beszélt, hogy a Wagner-csoport feje Belaruszban tartózkodik.

A fehérorosz elnök is megerősítette, hogy a Wagner-csoport vezetője a gépen volt.

A belorusz elnök szerint a hétvégi lázadásnak nincsenek hősei, ő maga sem az.

Vlagyimir Putyin szövetségese nem részletezte az ajánlatot.

A fehérorosz nagykövet nemrég azt mondta, a magyar kormány lobbizik nekik.

Nem tudni, miért maradt Magyarország különutas.

Azért, hogy visszakerülhessenek az uniós piacra. A nukleáris ágazatban is együttműködünk Belarusszal.

A tervek szerint a két ország játékosai „semlegesként” vehetnek részt a játékokban.  

A magyar külügyminiszter február 13-i látogatása ellentétben áll az Ukrajna elleni orosz és belorusz agresszióval kapcsolatos EU-s politikával.

Egy őr végig is nézte, ahogy a fehérorosz partizánok drónja kényelmesen elhelyezkedik a repülőgép törzsén a robbanás előtt.

Ha megvalósul a terv, az újabb 1250 kilométeres NATO-Oroszország-határt eredményez.

Hogyan barátkozhat a magyar külügyminiszter a minszki bitorlóval? Ezt kérdezte a belarusz ellenzék emigrációba kényszerült vezetője, miután Szijjártó Péter Minszkbe látogatott. A fehérorosz vezetést a 2020-as választások és a háborús szerepvállalása miatt az Európai Unió szankciókkal sújtja. Szijjártó Péter viszont azt mondta, nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat. A Momentum szerint ez kiállás Vlagyimir Putyin mellett.

Akkor kerül sor rá, amikor egy Nobel-békedíjast perbe fognak, újságírókat kínoznak és Ukrajnába küldött orosz katonákat képeznek ki az országban.

Foglyokat kényszermunkáztathatnak a beszállítók.

A fehérorosz törekvések alatt az orosz invázió támogatását kell érteni.

A fehérorosz államfő az Ukrajna elleni háború közepette kicsit lazítani akart, egy vehemens védő miatt vérezve vitték le a jégről.

Sokan megnézték a közösségi oldalakon az esetről szóló videót.

Legalábbis a száműzött ellenzék szerint.

A szankciók miatt repülőalkatrészeket is nehezebb lesz külföldről beszerezni.

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség megtiltotta, hogy orosz és fehérorosz sportolók és sportbírók részt vegyenek a szövetség versenyein, és törölték az összes orosz és fehérorosz bokszversenyt.

A kijevi kormány korábban azt állította, hogy fehérorosz csapatok harcolnak Ukrajnában.

A Kreml szóvivője azt mondta, ők Belaruszban tárgyalnának, és most az ukránokra várnak. Az ukrán elnök szerint hiába.

Négy fehérorosz tisztségviselőt vádolt meg légikalózkodással az Egyesült Államok. Ők azok, akik a gyanú szerint részt vettek a Ryanair légitársaság gépének tavaly májusi eltérítésében.

A Litvániába menekült ellenzéki Cihanouszkaja szerint a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között.

Megrázó riport! Nyakon szúrta magát a bírósági tárgyalásán egy fehérorosz ellenzéki aktivista, akit kínzással és családja üldözésével fenyegettek meg, ha nem vallja magát bűnösnek. A férfit meg tudták menteni, jelenleg altatásban van.

Újabb szankciókat vezet be az Európai Unió Fehéroroszország ellen. A tagállamok egyhangúan döntöttek arról, hogy ezentúl a belarusz légitársaságok gépei nem repülhetnek az unió légterében, és nem is szállhatnak le a reptereiken. Az unió légitársaságai sem repülnek Fehéroroszországba. A döntés előzménye, hogy a belarusz hatóságok vasárnap leszállásra kényszerítettek egy Ryanair gépet, és őrizetbe vettek egy, a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót. Minszk szerint ugyanakkor a gépet terrorveszély miatt szólították fel leszállásra.

A fehérorosz elnök váratlanul meglátogatta az ellenzék bebörtönzött vezetőit, hogy alkotmányos reformokról tárgyaljon velük. Az ellenfelei által választási csalással vádolt Lukasenka ellen hónapok óta tartanak a több tízezres tüntetések, amelyeket brutális rendőri erőszakkal és tömeges letartóztatásokkal sem tudott mindeddig megfékezni.

Már a templomokban sincsenek biztonságban a fehérorosz ellenzékiek. Pénteken Minszk legnagyobb katolikus templománál jelentek meg maszkos rohamosztagosok. Bementek az épületbe és 10 embert, többségében nőket letartóztattak. Bűnük az volt, hogy az ellenzék Litvániába menekült elnökjelöltjét ünnepelték, születésnapja alkalmából. Fehéroroszországban több mint egy hónapja tartanak a tiltakozó megmozdulások, miután a 26 éve regnáló Lukasenka elnök feltehetően csalással nyerte meg a választást.

Már a nőket is verik Fehéroroszországban: a rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy női tüntetést, melynek résztvevői Maria Kolesznyikova bebörtönzött ellenzéki vezető szabadon engedését követelték. Lukasenka elnök szerint viszont az országban nincs semmilyen elégedetlenség, a tüntetők csupán külföldi hatalmak által pénzelt részeg huligánok.

Cáfolja a NATO a fehérorosz elnök vádjait, miszerint az ország megtámadására készülnének. A katonai szövetség szerint semmilyen csapatmozgást nem hajtottak végre. A fehérorosz hadsereg ennek ellenére hadgyakorlatot tart a nyugati határán, miközben folytatódnak az ellenzéki tüntetések Lukasenka ellen.

Piotr Markielau aktivista mindössze 26 éves, mégis összesen több hetet töltött már börtönben, mert felemelte hangját a Belarusz kormány ellen. Most is rejtőzködnie kell és a haját is levágatta, hogy nehezebben ismerjék fel. Legutóbb július végén, pont a választások előtt kattant kezén a bilincs.

Nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét az Európai Unió, és szankciókat készít elő a választási csalás és az erőszak részvevőivel szemben. Közben a balti államok kormányfői új választásokat követelnek. A hivatalos eredmények szerint az országot 26 éve irányító Lukasenka a szavazatok bő 80 százalékát szerezte meg. Minszkben azóta szinte folyamatosan tüntetnek.