Bemutatták a fehérorosz alkotmánymódosítási tervet, Lukasenka 2035-ig bebetonozná a hatalmát

Közzétették hétfőn Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát – írja az MTI.

A javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök hivatalos honlapján, illetve a BelTA állami hírügynökség internetes oldalán tették közzé.

A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget – ezt a korlátozást korábban éppen Lukasenka elnöksége idején törölték el. A szabályozás viszont csak a következő elnökválasztás után lépne életbe, ami 2025-ben lesz. Vagyis, ha a jó eséllyel legutóbb is csalással nyert Lukasenkát akkor újraválasztják, még 2035-ig ő lehet az államfő. Akkor egyébként már 81 éves lesz. 

Nemrég egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök is hasonló lépésre szánta el magát. Ő az elnöki ciklusra vonatkozó korlátozást írta felül egy alkotmánymódosítással, így még 2036-ig maradhat Oroszország elnöke, ha úgy dönt.

A most bemutatott fehérorosz tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négyről öt évre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, ami párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük alatt elkövetett tetteik miatt indított eljárásokban.

Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja.

Lukasenka huszonhét éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban: az elnöki ciklusok eltörléséről, az alkotmány módosításáról, illetve a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről.

A tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenka számára világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” – vélte Valerij Karbalevics, független politikai elemző. Szerinte az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezető számára, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.

Karbalevics szerint a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat.

A módosítások érintik Fehéroroszország „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat.

A Litvániába menekült Cihanouszkaja a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között. „Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük” – tette hozzá.

Nyitókép: A BelTa fehérorosz állami hírügynökség által közreadott képen Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök katonai vezetőkkel tanácskozik Minszkben 2021. november 29-én. Fotó: MTI/AP/BelTA/Nikolay Petrov