2026. január 5. 10:30
Az aggodalom sokunk életében jelen van, de egyeseknél állandó kísérőként, napi gondolatok formájában jelentkezik. Azok, akik hajlamosak a szorongásra vagy szorongásos zavarban szenvednek, gyakran ugyanazokkal a gondolatokkal küzdenek. Ezek az automatikus, belső monológok sokszor felnagyítják a problémákat, és akadályozzák a mindennapi életet.
1. „Hülyeséget mondtam?”
Az önkritika erős, a félelem a megszégyenüléstől állandó. Az aggódó emberek gyakran feltételezik, hogy mások rajtuk nevetnek, miközben a környezetük valós érdeklődése jóval kisebb, mint azt ők hiszik.
2. „Ezt biztosan nem fogom tudni megoldani.”
Az alacsony önértékelés és a túlzott félelem kombinációja gyakran elbizonytalanít. Az ilyen gondolkodásmód elhiteti velük, hogy nem képesek elérni céljaikat, pedig a valóságban sokszor képesek lennének rá.
3. „Biztosan mérges rám.”
Az aggódó emberek szociális helyzetekben folyamatosan elemzik a másik reakcióit, és minden apró jelből arra következtetnek, hogy valami rosszat tettek. A probléma gyakran megoldható lenne egy egyszerű kérdéssel, de a félelem ezt megakadályozza.
4. „Mi van, ha elveszítem a munkám/a partneremet/súlyosan megbetegszem?”
A katasztrofizáló gondolkodás tipikus jelenség: minden apró probléma a legrosszabb forgatókönyv irányába torzul. Egy késve érkező e-mail vagy egy félreértett üzenet máris a legnagyobb bajként jelenik meg a fejben.
5. „Biztosan újra pánikrohamot kapok.”
Az előre feltételezett szorongás még a biztonságos helyzeteket is fenyegetőnek tűntetheti fel. Sok esetben emiatt kerülnek el bizonyos szituációkat, vagy akár szinte bezárkóznak a lakásba. Az aggódás a félelem miatt gyakran súlyosbítja az életminőséget.
Mit tehetsz a szorongó gondolatok ellen?
Ne higgy el mindent, amit az agyad mond. A szorongás gyakran „riasztórendszer-túlérzékenység”: nem a valóságot mutatja, hanem a legrosszabb verziót.
- Kérdezz rá a valóságra. Amit sejtesz („biztosan mérges rám”), az ritkán tény. Egy egyszerű kérdés sokszor azonnal oldja a feszültséget.
- Ne jósolj, figyelj. A jövőbeli katasztrófák többsége sosem következik be. Gyakorold, hogy a jelenben maradsz, nem a „mi van, ha…” forgatókönyvekben.
- Ne kerüld el a helyzeteket. A menekülés rövid távon megnyugtat, hosszú távon viszont erősíti a félelmet. A fokozatos szembenézés viszont visszaadja a kontrollt.
- Kérj segítséget időben. A szorongás tanulható reakció – és pont ezért el is hagyható. Egy szakember támogatásával ez sokkal könnyebb.
Fontos tudnod: a szorongás nem gyengeség, hanem túlzott védekezés. Nem kell megjavítanod magad – elég, ha megtanulod másképp kezelni a gondolataidat.
Fotó: Pexels