2025. november 12. 13:30
Sok nő esküszik rá, hogy az időszakos böjt nemcsak karcsúsít, hanem energiát is ad. Egy friss német kutatás azonban alaposan megkérdőjelezi ezt a népszerű diétatrendet. Úgy tűnik, hogy a hosszú étkezési szünetek nem biztos, hogy jót tesznek – sőt, a nők belső óráját is összezavarhatják.
Az időszakos böjt nagy ígérete – és a valóság
Az intervallumböjt, más néven time-restricted eating, az elmúlt évek egyik legfelkapottabb egészségtrendje lett. Lényege, hogy a napi étkezéseket egy meghatározott időablakba sűrítjük, például csak 8 és 16 óra között eszünk. A cél: kevesebb kalória, jobb anyagcsere, egészségesebb test.
Csakhogy egyre több kutatás mutatja: a látványos eredmények nem a böjt ritmusától, hanem egyszerűen a kevesebb ételtől függenek.
Mit derített ki a legújabb német kutatás?
A ChronoFast-tanulmány a Német Táplálkozástudományi Intézet (DIfE) és a berlini Charité Egyetem közös projektje volt. 31 túlsúlyos nő vett részt benne, akik két héten át ugyanannyi kalóriát ettek – de más időpontokban.
Az egyik csoport korán (8–16 óra között), a másik későn (13–21 óra között) étkezett. A mozgást, a vércukorszintet és az alvási szokásokat folyamatosan mérték. Az eredmények pedig meglepőek voltak.
Az étkezés ideje eltolja a biológiai órát
Bár a vércukor-, inzulin- és koleszterinértékek nem változtak, a belső óra igen: azoknál a nőknél, akik későn ettek, a biológiai ritmus mintegy 40 perccel eltolódott. Később feküdtek le, később keltek, és szervezetük belső folyamatai is elcsúsztak.
Az étkezés időpontja az egyik legfontosabb időzítő a testünkben – akárcsak a fény
– magyarázta Beeke Peters, a tanulmány egyik szerzője.
Nem az óra, hanem a kalória számít
A kutatók szerint a böjtölés pozitív hatásai főként a csökkentett kalóriabevitelből adódnak, nem pedig a hosszú szünetekből.
Aki fogyni vagy az anyagcseréjét javítani szeretné, ne csak az órát nézze – figyeljen az energiamérlegre is
– hangsúlyozta Prof. Olga Ramich, a kutatás vezetője.
A következő kérdés az, hogy az egyéni kronotípus – vagyis, hogy valaki inkább „pacsirta” vagy „éjjeli bagoly” – befolyásolja-e, mikor érdemes enni. A tudósok már dolgoznak a válaszon, de egy dolog biztos: az időzített étkezés nem csodaszer – a testünk ennél sokkal bonyolultabb.
Dr. Tóth Tamás: 20–25 közötti BMI az ideális, de nem ez dönt az egészségről
Fotó: Freepik
Ez is érdekelhet
- 6 étkezési tévhit, amit ideje elfelejteni
- Tarján Zsófi lassan de biztosan halad a fogyással, elárulta, mi segít neki