1 milliárd 388 millió forinttal csökkentette a paksi önkormányzat közgyűlése a város költségvetési kiadásait. Erre azért volt szükség, mert a kormány elvette a várostól az atomerőmű adóbevételeit, miután a fideszes városvezetés elvesztette az önkormányzati választást, és ellenzéki polgármester nyert. A döntést a még hivatalban lévő közgyűlés hozta meg. A város közgyűlése beruházásokat állított le és támogatásokat csökkentett. Például az Atomenergia Sportegyesületét, amely három olimpiai dobogóst is adott.

Új mentőautók beszerzésétől, a Lánchíd és a Váralagút fejlesztésétől, és útfelújításoktól is forrásokat von el a kormány. Az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet 130 pontban sorolja, mely beruházásokra lesz kevesebb pénz – ezt a Népszava vette észre. A Híradónak nyilatkozó volt jegybankelnök, Bod Péter Ákos azt mondta: a költségvetés augusztusi rekordhiánya után lehetett számítani az újabb megszorításra. A DK a rendelet visszavonását követeli a kormánytól. A kormány kérdésünkre azt közölte: ez nem megszorítás, csak átütemezés.

Úgy tűnik, a legkiszolgáltatottabbakon spórol a magyar kormány, augusztustól több sok tartózkodó menekülttől vonják meg a lakhatási támogatást.

2 268 200 000 forintból 1 millió 400 ezret hagytak meg.

A kormány által kivetett védelmi hozzájárulás miatt csökkenhetnek a hozamok az állampapírpiacon, a tranzakciósilleték-emeléseket pedig, ha a lakosságra nem is, de a vállalkozásokra átháríthatják a pénzintézetek.

A Pénzügyminisztérium szerint viszont biztató, hogy növekedő pályán van az ország.

Orbán Viktor megszorításait kritizáló guruló óriásplakáttal, valamint az „Év Megszorítói díj győztese” kupával akciózott a Momentum a Fidesz tisztújító kongresszusának bejáratánál. 

Az „Év Megszorítója” lett Orbán Viktor Bedő Dávid szerint.

Reálértéken óriásit csökkentek az egészségügyre és a szociális ügyekre fordított kiadások az idei költségvetésben.

A családi adókedvezmények feltételeit, az szja-mentességet is felülvizsgálná a kormány, illetve csökkentenék az egészségügyi kiadásokat is egy kedd éjjel megjelent kormányhatározat szerint. 

A magyar kormány felülvizsgálná többek között a családi adókedvezmény feltételeit és az szja-mentességet is. A Pénzügyminisztérium szerint ez nem megszorítás, de Brüsszel kényszeríti ki.

Vass György szerint Fótnak ez az energiaválság mellett is belefér.

Ma az átlagnyugdíj havonta 167 ezer forint, ám él 300 000 olyan nyugdíjas az országban, akinek mindössze 80 000 forint jut. Abban a megkérdezett fiatalok is egyetértenek, hogy ennyi pénzből lehetetlen megélni. Tudják, hogy bár messze vannak még a nyugdíjas éveik, gondolkodniuk kell a jövőn. Ha tehetnék, már a 20-as éveikben elkezdenék a takarékoskodást. Bár azt gondolnánk, a 65 év feletti munka nem feltétlen tesz jót az időseknek, a nyugdíjszakértő szerint ez óriási tévedés.

Januártól áprilisig.

Korábban arról tájékoztatták a polgármestereket, hogy a programot jelentősen szűkítik.

A könyvtár hétfőn-kedden lesz fűtve, a művelődési ház csütörtökön-pénteken, a közvilágítás csökkentett üzemmódra állhat át.

A szociológus szerint hiába a családbarát retorika, a kormány több százezer családdal babrált ki. De minél számosabb a tömeges elszegényedés, annál természetesebbnek tűnik.

Az elmúlt hetek száraz időjárása miatt megugrott a riasztástok száma, a tűzoltók túlzott terhelésre és létszámhiányra panaszkodnak. A költségcsökkentő intézkedések ráadásul őket is elérték: augusztus 1-től felfüggesztették a tűzcsapok és a kockázatosabb helyszínek ellenőrzését, valamint megtiltották, hogy az állomány tagjai havonta többször is gyakorlatozzanak, ami a szakszervezeti vezető szerint okozhat gondokat a terepen.

A volt pénzügyminiszter úgy véli, csak az Európai Unió pénzügyi forrásai előzhetik meg a bajt.

Az intézmény átalakítja a 2022/23-as évadot.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ csak azt erősítette meg, hogy a lesznek leépítések a minisztériumokban, illetve az alájuk tartozó szervezetekben, de pontos létszámot nem közöltek.

Tetszenek a piacnak a megszorítások?

Az MSZP szerint Varga Judit igazat mondott, mert a különadókat végül úgyis az emberek fizetik meg.

Az energiafüggetlenség növelése érdekében meghosszabbítják Paks 1 üzemidejét – jelentette be Gulyás Gergely.

Korábban Orbán Viktor és Varga Mihály is tagadta, hogy megszorítások lennének a költségvetésben.

Szombat éjjel megjelent a rendelet a kormány által kivetett különadókról és adóemelésekről a Magyar Közlönyben. Kiderült, mennyit von el a kormány a kiskereskedőktől, bankoktól, biztosítóktól, telekommunikációs cégektől, gyógyszerforgalmazóktól.

Úgy tűnik, az anyagi gondokkal küzdő cég nem hisz abban, hogy a hercegi párral sok pénzt tudnának kaszálni.

Az OTP vezére szerint a rezsicsökkentés nem jó, alkalmazkodni kellene a megváltozott gazdasági környezethez. Szerinte legalább 500 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint így is képesek lesznek fenntartani a költségvetési egyensúlyt. Adóemelés azért előfordulhat. Az elkövetkező négy év kulcskérdése lesz a hadsereg fejlesztése is.

A GKI szerint az új kabinet beruházásokat halaszthat el, illetve akár a rezsicsökkentéshez is hozzányúlhat.

A GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzése nem sok jóval kecsegtet.

A kormány szerint megszorításoktól csak akkor kellene tartani, ha az ellenzék kerülne kormányra.

A Facebookon közvetített sajtótájékoztatót a Jobbik alelnöke.

A koronavírus-járványra hivatkoznak, pedig 30 milliárd forintot vontak el az idegen nyelvi stratégia megvalósításától, aminek része volt az ösztöndíjak finanszírozása.

Nagyjából 1500 milliárd forintot hagy a választóknál a kormány 2022-ben.  Az ellenzék úgy reagált a kormányzati pénzesőre: a kabinet kifosztja az embereket, de ez a választás után másként lesz. 

Stadionépítésre is jut a szenteste kiadott kormányrendelet szerint. 

A főpolgármester szerint Orbán Viktornak fontosabb a Fertő-tó beépítése, mint a budapesti rendelők felújítása. A kormány szerint csak átütemezték az Egészséges Budapest programot.

Állami beruházások átütemezésével terveznek ennyit spórolni jövőre, így a költségvetési hiány 5,9 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet.

Lesz út, amit jó ideig nem fejeznek be, lesznek intézmények, amiket be fognak zárni, és már vannak is helyek, ahonnan el kellett bocsátani embereket. A kormány a járványra hivatkozva alaposan megnyirbálta az önkormányzatok költségvetését, de eléggé úgy tűnik, hogy a megszorítások jobban érintik majd az ellenzéki vezetésű településeket, amelyek közül van olyan, amelyik már a csődre is felkészült. Utána jártunk, hogy mi vár idén az önkormányzatokra, és persze mi vár ránk.

Felgyújtott autók, betört kirakatok és agresszív utcai harc Hollandiában a kijárási korlátozások miatt. A hétvégi zavargások során több száz embert tartóztattak le, vízágyút és lovasrendőröket kellett bevetni a tömeg ellen. Lengyelországban pedig több ezer vendéglátóhely döntött úgy, hogy a tilalom ellenére újra kinyit, így ha csak egy hétvégére is, de megteltek az éttermek és a szórakozóhelyek. A magyar vendéglátósok körében is egyre feszültebb a hangulat.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

Éppen ma 20 éve jelentették be a Bokros-Surányi csomagot, amely – talán Bokros Lajos lényegesen gyakoribb és sokszor ellentmondásos közszereplései miatt – Bokros-csomagként vált egyszerre áldássá és átokká, országmentővé és brutális megszorítássá. 2015-ből visszanézve mit gondol a csomagról Bokros Lajos és Losoncz Miklós egyetemi tanár?

Ezt kellett, így kellett, ekkor kellett? Tényleg országcsőd fenyegetett? Ma 20 éve jelentette be a Horn kormány a megosztó Bokros-csomagot, a családok és a bérből élők is nem keveset veszítettek, az államháztartás nyert. Mielőtt másokat is megkérdezünk majd az egykori gazdasági forgatókönyvekről, mit gondol minderről Bokros Lajos ma? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!