„Ha most elkezdenék gyűjteni, és félreraknám a fizetésem 10 százalékát, 270 év múlva lenne saját lakásom” – nem is remélnek nyugdíjat a most munkakezdők

Bár távolinak tűnik, kíváncsiak voltunk arra, foglalkoztatja-e a fiatalokat leendő nyugdíjuk. Az elmúlt években több felmérés is készült tizen- és huszonévesek között, amikből kiderült: egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly. Hogy miért, arra Tamás, Panna, Csenge és Barbi segített választ találni.

Szerintem nem lesz nyugdíjunk. Szerintem mindenkinek saját magának kell gondoskodnia erről – véli László Panna.

Tisztában vagyok vele, nem biztos, hogy én ugyanúgy megyek majd 65 éves koromban nyugdíjba, mint még a nagyszüleim. Ki tudja, hogy egyáltalán megyek-e majd – mondja Mile Tamás.

Tamás 23 éves. Magyar-francia szakos tanárhallgató. Az egyetem mellett 30 órában dolgozik is. Panna 22 éves. Végzett szociológus, de jövő nyáron megszerzi a második diplomáját is. Csenge idén fejezte be a gimnáziumot. A napokban kezdte meg egyetemi tanulmányait. Barbi is 19 éves, ő is most érettségizett. Hamarosan dolgozni kezd.

A kérdésre, hogy miért csökken a fiatalok hajlandósága arra, hogy már most megkezdjék a gondoskodást nyugdíjas éveikről, arra Tamásnak egyszerű a válasza: addig nem tervez senki a nyugdíjjal, amíg meg nem teremtette magának a saját lakást, autót, és nincs annyi félretett pénze, hogy akkor is megéljen, ha elveszítené az állását.

Egyszer kiszámoltam, hogy ha elkezdenék gyűjteni, és félreraknám a fizetésem 10 százalékát, akkor 270 év múlva lenne saját lakásom. És az viszonylag kicsi lakás, viszonylag messze a belvárostól

– mondja Tamás. De a helyzetét nagyon reálisan és szomorúan látja Panna is. Szerinte a fiatal pályakezdők nem keresnek annyit, hogy félre tudjanak tenni. Először is elköltöznek otthonról, és mindjárt ott az albérlet díja, amit fizetni kell. Ha még szeretnének kikapcsolódni, mondjuk kultúrával, akkor biztosan nem marad pénz arra, hogy félretegyenek. Azt mondja:

Nem ismerek olyan tudatos fiatalt, aki azért tesz félre, hogy az majd nyugdíjas korában, majd nagyon-nagyon-nagyon sokára jó lesz.

Farkas András nyugdíjszakértő azt mondja, ennek a nemzedéknek valóban nem az az elsődleges gondja, hogy mi lesz a nyugdíjával. Sokkal inkább aggódnak amiatt, hogy lesz-e lakásuk vagy éppen önálló életük. A fiatalok azt mondják, ők nem is tudnak majd nyugdíjba menni, mert nem lesz elegendő hozzá a fizetésük, ezért addig dolgoznak, ameddig csak tudnak. A szakértő szerint félelmük nem alaptalan.

De igaz az is, hogy a majdani nyugdíj kiegészítése nem csak attól függ, hogy mennyit teszünk félre havonta vagy évente, hanem attól is, mikor kezdjük el a felkészülést a nyugdíjas évekre. Minél előbb belevág valaki, annál több ideje van arra, hogy – a hozamos hozam törvénye alapján – jó megtérüléssel igazi privát nyugdíjtőkét tudjon létrehozni.

A nyugati országokban élő 25-30 évesek szinte mindegyikének van magánbiztosítása – állítja Farkas András. A lényeg, hogy ha kis összeggel is, de minél korábban kezdjük el a takarékoskodást.

Biztos így van, de 900 forintos kenyér mellett ez nehéz – mondja erre Mile Tamás.

Most, a mindenféle válság közepén azon szoktam gondolkozni, hogy egyszer élünk, és minden pénzemet elköltöm, vagy Jézusom, jön a világvége, úgyhogy félre kell tenni
 

– mondja Panna, aki szerint az is aggasztó, hogy amíg őt tudják támogatni a szülei, nem biztos, hogy majd vissza tudja nekik adni, ha a szülei idősek lesznek és támogatásra szorulnak majd.

2030-ra már minden 4. ember 65 évesnél idősebb lesz, 2060-tól pedig minden 3. ember. Ezért a társadalmaknak – a magyarnak is – arra kell felkészülnie, hogy tovább leszünk nyugdíjasok, többen leszünk nyugdíjasok, és ez jóval nagyobb terhelést jelent majd a társadalom aktív tagjaira. 

Csengét és Barbit egyelőre nem a saját nyugdíja aggasztja. Sokkal inkább a szüleiké. Barbi azt mesélte, nagymamája csak családi segítséggel jön ki a nyugdíjából, Panna pedig több nyugdíjaskorú embert is látott gyorséttermekben dolgozni, ami szerinte szívszorító látvány, mert jutalmazni kellene a nyugdíjasokat egy élet munkájáért, nem pedig tovább dolgoztatni a megélhetésért.

Magyarországon jelenleg 65 év a férfiak nyugdíjkorhatára. A nők 3 évvel korábban is nyugdíjba mehetnek. A szakértő szerint ezen az elkövetkezendő 20 évben nem kell változtatni.

Rengeteg olyan terv van, hogy 67 év körüli legyen az átlagos korhatár a mostani 65 helyett.

Bár azt gondolnánk, a 65 év feletti munka nem feltétlen tesz jót az időseknek, a nyugdíjszakértő szerint ez óriási tévedés, mert ha tovább dolgoznak az emberek, sokkal tovább maradnak egészségesek. Szerinte „mi a szocializmusban megviselt emberekből indulunk ki, mert ők azok, akik most nyugdíjasok vagy nyugdíjközeli életkorban vannak. Őket nagyon meggyötörte az élet vagy a magyar történelem, de ha a mostani fiatalokat megnézzük, ők egészen máshogy állnak már hozzá”.

Ma már nem bányából és szalag melletti munkából mennek az emberek nyugdíjba, nem kell beleszakadni a munkába a nyugdíjszakértő szerint, és egy másik érv a korhatár felemelése mellett, hogy amikor nyugdíjba mennek az emberek, nagyon gyorsan elvesznek a társadalmi kapcsolatok.