Gazdaság

Brutális megszorítócsomag körvonalazódik

rtl.hurtl.hu

2024. július 12. 10:35

A kormány által kivetett védelmi hozzájárulás miatt csökkenhetnek a hozamok az állampapírpiacon, a tranzakciósilleték-emeléseket pedig, ha a lakosságra nem is, de a vállalkozásokra átháríthatják a pénzintézetek.

Egy közel 770 milliárdos, masszív bevételnövelő és kiadáscsökkentő megszorítócsomag körvonalazódik a kormány részéről. A bankokat sújtó újabb elvonások megint csökkenthetik a hozamokat az állampapírpiacon, a tranzakciósilleték-emeléseket pedig tovább háríthatják a bankok a vállalkozásokra, ami újabb inflációs kockázatokat hordoz – írja a 24.hu. Ez utóbbiról az RTL Híradó csütörtöki adásában számoltunk be elsőként, a teljes riportot a lenti videóban lehet megnézni.


A július 8-i kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszter a „háborúellenes akciótervet”, amelynek keretében védelmi hozzájárulást kell fizetniük a cégeknek, amik a kormány szerint extraprofitot könyveltek el: a bankokat, a multikat és az energiacégeket említette. Ebből közel 400 milliárdos pluszbevételre számít a kormány idén, és noha a kancelláriaminiszter egyéb, a költségvetést érintő lépésről nem ejtett szót, még az aznap esti Magyar Közlönyben kihirdették, hogy 

a kormány 369 milliárd forinttal vágta meg a 2024-es költségvetés kiadási oldalát.

Ajánló: Máris több a költségvetés hiánya, mint egész évben szabadott volna lennie: ezért sarcoltathat a kormány

Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési hiány az EU-ban, emiatt az S&P hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet a júniusi választások előtt, hogy a kormány megszorításokra készül. A kormány szerint a banki hozzájárulásra azért is van szükség, hogy bezárjanak egy, az extraprofitadóról szóló rendeletben hagyitt kiskaput, amit kihasználtak a pénzintézetek.

Tavaly májusban ugyanis meghatározták, hogy az a bank, amelyik növeli hosszú távú állampapír-állományát, akár az extraprofitadójának 50 százalékát is megtakaríthatja. Ebben a szabályban csak a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokra írtak elő limitet – írják. A lap szerint ezzel a kormány az eredeti szándékához képest hibásan írta meg a szabályozást, kifelejtette ugyanis azt a kitételt, hogy a bankoknak a teljes állampapír-állományt is növelniük kell. A pénzintézetek pedig egyszerűen átstrukturálták állampapír-állományukat: a korábbi lejáratú kötvények mennyiségét csökkentették, a 2027 utániakat pedig az előírt mértékben megnövelték.

A döntéshozók látták, mégsem szóltak, és csak egy év elteltével korrigálták ezt a hibát, aminek az lehetett az oka, hogy a választások előtt nem akartak olyan intézkedést hozni, ami költségvetési megszorításokra utalhat 

– magyarázta a lapnak Bodnár Zoltán jogász, közgazdász, az MNB korábbi alelnöke.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ezzel szemben úgy féli, a tárca valószínűleg nem gondolt erre a lehetőségre, amikor a szabályozást megalkották. „A bankok a jogszabály betűjét betartották, a szellemét nem” – fogalmazott. A lap szerint azonban az a tény, hogy a kormány állampapír-vásárlásra készteti a piaci szereplőket, 

tovább nyomhatja lefelé a hozamszinteket is.

A kormány igyekszik megakadályozni, hogy a pénzügyi terhek növekedését a bankok áthárítsák ügyfeleikre, ezért díjemelési stopot vezet be a lakossági számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségekre.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi összehasonlító-portál ügyvezetője szerint a bankok rövid távon nem fogják megkockáztatni, hogy a plusz költségeket az emberekre terheljék, mert biztosak lehetnek benne, hogy a jogalkotó számonkéri őket. Az előzetes bejelentésekben azonban a kormány nem hangoztatta, hogy a költségtop a vállalkozásokra nem vonatkozik.

A cégek esetében egy az egyben át fogják hárítani a bankok a tranzakciós a pluszköltségeket

– állítja a szakember.

Védelmi hozzájárulásnak nevezte el a kormány azokat a különadókat, amelyeket Gulyás Gergely hétfőn jelentett be a kormányinfón. A bankoktól, energiacégektől és a multinacionális vállalatoktól idén további 400 milliárd forintot akarnak beszedni.

Az új védelmi hozzájárulás költségeinek áthárításával a Híradó is foglalkozott:


Nyitókép: Készpénzfelvétel ATM-ből a Blaha Lújza téren. Lapis Renata / MTVA / Bizományosi

#Gazdaság#megszorítás#megszorítások#bankok#védelmi hozzájárulás#költségvetés#sarc#extraprofitadó#tranzakciós illeték