Brutálisan drágítja és árstopolja egyszerre a kormány a bankolást

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hétfői kormányinfón azt közölte, növelni fogják a tranzakciós illeték mértékét, emellett illetéket vetnek ki a bankok devizaműveleteire. A lakossági számlavezetési és kártyadíjakra ugyanakkor árstopot vezetnek be, ennek mértéke azonban egyelőre nem ismert.

A tranzakciós illetéket 2014-ben vezették be, pontosan tíz évvel ezelőtt. A  mértéke most az elektronikus tranzakciók esetében 0,3 százalék és legfeljebb 10 ezer forint, a készpénzfelvételnél pedig 0,6 százalék, limit nélkül. (Van viszont havi kétszeri, maximum összesen 150 ezer forintos ingyenes felvételi lehetőség a lakossági ügyfelek számára.)

A jogszabály az eredeti állapothoz képest az évek során valamelyest finomodott, lakossági forgalomban a 20 ezer forint alatti tranzakciók mentesülnek alóla, az államkincstárnál vezetett értékpapírszámlájukra is illetékmentesen utalhatnak a kisbefektetők. A bankkártyás vásárlásokat pedig „átalánydíjas”, néhány száz forintos illeték sújtja, amelyet évente fizetnek be a bankok a kibocsátott kártyák után.

Ehhez képest a most bejelentett drágítás nagyon jelentős, 50 százalékos. A kormány augusztustól növeli a készpénzfelvételre, pénzváltásra, átutalásokra és bankkártyás vásárlásokra kivetett tranzakciós illetéket. 

Az átutalásoknál ennek mértéke 0,3 százalékról 0,45-re nő, a maximális összege tranzakciónként az eddigi 10 ezer helyett 20 ezer forint lesz. A készpénzfelvétel illetéke 0,6 százalékról 0,9-re emelkedik, itt nincs felső határ. A bejelentés szerint a konverziós műveleteknél (ezek feltehetően az értékpapírügyleteket jelentik) 0,3-ról 0,45-re nő az illeték, ugyancsak 20 ezerre emelt felső határral. (A bankkártyás vásárlások utáni átalány emelése nem került szóba, de elképzelhető, hogy ez is hasonló mértékben nő majd. Ez jelenleg évi 500 forint a legtöbb kártyánál.)

A tranzakciós illetéket jogilag a bankok és a pénzügyi szolgáltatók fizetik meg az államkasszába, ezt direkt módon nem háríthatják át az ügyfeleikre, akiknél ez így konkrétan nem is jelenik meg djtételként.

Olyan lehet a hatása, mint az élelmiszer-ástopoknak

A kormány az idei évre 348,3 milliárd forintot tervezett beszedni tranzakciós illeték címén a pénzügyi cégektől. Eközben a politikusok azt szokták hangsúlyozni, ezt a terhet a bankok nem háríthatják át a fogyasztókra. „Ez azonban nem igaz, a legtöbb bank a kondíciós listájában a tranzakciós illeték alapján árazza be az ügyleteket” – mondja Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

A lakossági bankszámlákat és bankkártyákat érintő díjstopokról sincs semmiféle konkrét információ egyelőre. Az viszont nehezen elképzelhető, hogy a bankok olyan számlacsomagokat kínáljanak az ügyfeleiknek, amelyeken veszteségük keletkezik. „Nem zárható ki, hogy a bankok ügyfelei is úgy járnak majd, mint az élelmiszerboltok vásárlói az árstopok idején. Néhány termék valóban olcsóbb volt, de összességében véve a pénztártól távozva sokkal többet kellett fizetni a bevásárlókocsiban lévő cikkekért” – magyarázza Herman Bernadett.

Erősödhet a bankkártyahasználat

Vagyis ha az állam több pénzt szeretne beszedni a bankoktól, azok ezt a költséget valamilyen módon behajtják majd az ügyfeleiken, ahogy eddig is tették. A Bank360.hu szakértője szerint jelenleg is azok az ügyfelek bankolhatnak a legolcsóbban, akik a pénzintézetek számára is kedvező díjú szolgáltatásokat veszik igénybe, például sokat vásárolnak bankkártyával, és kevés készpénzt használnak.

A devizaműveletekre kivetendő „valutaátváltási” illetéknél még nem világos, hogy pontosan mire vonatkozik majd, és ezek köre kiterjed-e a lakossági vagy céges ügyfelek bankokon keresztül végrehajtott tranzakcióira. (A tranzakciós illeték eddig is vonatkozott a banki ügyfelek devizaműveleteire, átutalásaira, ahogyan a valutaváltásokra is.)

Devizának az elektronikus forgalomban használt pénzt nevezik, ezzel szemben a valuta a külföldi készpénz. A valutaváltás jellemzően a pénzváltóknál történik (de a bankok is végeznek ilyen tevékenységet), ők eddig is fizették a 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos tranzakciós illetéket a váltások után.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után, hétfő este a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében több részletet is elárult az illetékemelésről és a díjstopról. Ezek szerint 2024. október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót tartalmazó ügyletekre, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg. Amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, 20 ezer forintos felső határral.

Az általános szabályoktól eltérően a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

Az illetékemelésekkel együtt a jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra emeli tranzakciónként.

Az NGM szerint pedig az emelések hatására az idén 85 milliárd forint többletbevételt várnak, jövőre pedig a teljes évre ez elérheti a 200 milliárd forintot. Az új,  kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot a minisztérium szerint.

Az NGM esti közlése szerint a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre vezetik be a díjstopot, ami szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó. 

Nyitókép: Getty Images