Népszava: a kormány számai azt mutatják, a megszorítások éve lett az idei

A kőkemény megszorítások lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány. Így értelmezte a Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolóját a Népszava.

A lap elemzése szerint a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökkent, míg az egészségügyre fordított kiadások reálértéke 12-13 százalékkal csökken az idén. A Népszava hozzátette: nem véletlen, hogy a kórházak tartozásai augusztus végén 79,6 milliárd forintra rúgtak.

Az PM beszámolója szerint a vártnál magasabb lett a költségvetési hiány: bár 33,7 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, a kilenchavi hiány így is megközelítette a 3265 milliárd forintot, ami az eredetei éves terv 96 százaléka, és a hiány már most 19 százalékkal magasabb a tavalyinál – írta a Népszava.

A lap cikke szerint a hiányt –  ami az év végére több mint ezermilliárd forinttal lehet több a vártnál - a lakossági kereslet összeomlása és az adóbevételek elmaradása okozta. A bevételi oldalon tervekhez képest már bő ezer milliárd forintnyi adó hiányzik, ennek tetemes része - 900-950 milliárd forint – az áfa – írta a Népszava. A lap hozzátette: az áfabevételek reálértéke 17-18 százalékkal csökkent egy év alatt.

Elszállt a költségvetés, jelentősen megemelte a tervezett hiányt a kormány

Az RTL Híradó október elején arról számolt be, hogy a költségvetés kiigazítására kényszerült a kormány, a korábban tervezettnél jóval nagyobb lesz a hiány az év végére. A Pénzügyminisztérium 5,2 százalékra emelte a hiánycélt, ami azt jelenti, hogy plusz 900 milliárd forinttal több pénzre lesz szüksége az államnak, amit főleg hitelből teremthet elő. A kormány az ukrajnai háborút, az ellenzék a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

Ennek pedig rossz vége lehet

Már augusztus végén látni lehetett, hogy nagy a baj, és akár 1800 milliárd forinttal magasabb lehet a költségvetési hiány idén, mint amennyivel a kormány néhány hónappal korábban tervezett. Júliusban nagyjából háromszor annyi pénz hiányzott az államkasszából, mint amennyibe a rezsicsökkentés került. Kevesebb az adóbevétel, pedig további kiadások várhatók, például visszamenőleges nyugdíjemelés jöhet az elszállt infláció miatt, ami messze a legmagasabb az Európai Unióban.

Nyitókép:Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es központi költségvetésről szóló törvény végszavazásán az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 7-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán